Gúzsba kötjük a megújuló energiákat

A megújuló energia felhasználását ösztönző lakossági energiatakarékossági program, no meg a háztartási energia drágulása hatására idén négyszer annyian nyújtottak be pályázatot, mint tavaly. A pályázók zöme napkollektor működtetésével csökkentené költségeit, de akad szakértő, aki szerint ez tévút. A hatóságok mindenesetre nem túl rugalmasak.

Az Energia Központ Kht.-hoz december 5-ig összesen 1904 érvényes pályázat futott be a megújuló energiaforrások használatát támogató program keretében. A tavaly tapasztaltakkal szemben az idén élénk volt a lakosság érdeklődése - mondta az [origo] kérdésére Huba Bence, a kht. környezetvédelmi és stratégiai igazgatója.

Ennek egyik oka lehet, hogy míg korábban az összes beruházási költség 15 százalékára lehetett pályázni, idén 25 százalék volt ez az arány, majd évközben 30 százalékra emelkedett. Az eddigi pályázók közül (számuk még nőhet az utolsó napokban) 1386-an napkollektor telepítéséhez, 101-en napelemes és 222-en hőszivattyús rendszer megépítéséhez kértek költségtérítést.

Körültekintő megoldások

A Mérnökújság egy korábbi számában Egy agroenergetikus magánya címmel ecsetelte a hazai megújuló energiafelhasználás kálváriáját Zvolenszky István agroenergetikus és növényházgépész, aki szerint a nyolcvanas évek óta egy helyben topogunk a megújuló energia hasznosítása területén. Állítja, butaság a napenergiát lakások fűtésére használni, ellenben élni kellene a használati meleg víz nyújtotta lehetőségekkel, de csak a nyári hónapokban.

Talajhőtárolós megoldással fűtésre ugyan felhasználható a nap ereje, de egy ilyen rendszer kiépítése hazánkban meglehetősen bonyolult, és tetemes költséggel járna. Ugyanakkor energiatermeléshez kevésbé hasznosítjuk a lezúzott szalmát és kukoricaszárat, holott azok elégetésével évente 4 milliárd köbméter földgázt lehetne kiváltani.

A kutató szerint mindenki lódít, aki teljes napenergiás megoldást ígér. Csak a nyári hónapokban, és akkor is olcsó műanyagok felhasználásával lehetséges a napenergia kifizetődő hasznosítása - ezzel szemben ámítás, hogy télen jól hasznosítható a napenergia - hangsúlyozza a szakember.

Csapvízből meleget

Több napkollektor-forgalmazó állítja, hogy berendezése télen is képes 20 Celsius-fokos víz előállítására. Holott Zvolenszky István szerint gazdaságosabb a közönséges csapvíz energiájának a befogása, amelynek téli hőfoka "magától" is eléri a 12 Celsius-fokot.

Nehezményezi továbbá, hogy a panelprogram keretében napkollektoros állványerdőket telepítenek a házak tetejére. A kollektorok többnyire 45 fokban sorakoznak, mondván "jó lesz télen-nyáron", csakhogy a vízszintesen fektetett napkollektort éri a legtöbb sugárzás. Megjegyzendő, a fagyveszély miatt télen vízteleníteni kell a kollektorokat.

Egyébként idehaza a hat melegebb hónapban fogható be az összes napenergia kétharmada. Nehezíti a tisztánlátást, hogy a korszerű napelemek és -kollektorok mellett egyes forgalmazói érdekcsoportok silány minőségű berendezései is megtalálhatók a hazai piacon.

Érdemes figyelni a redőnyre, kéményre

Zvolenszky István szerint a téli fűtésszámla összege megfelelő ablakok és rolók együttes használatával is jelentősen csökkenthető. Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy miközben milliárdos összegek felhasználásával országszerte zajlik az ablakcsereprogram, sokszor a jó faablakokat is kidobják a szemétbe.

Jellegzetes hiba, hogy a műanyagablak fölé nem tesznek minitokos redőnyt, holott az ablakon távozó energia 20 százaléka visszatartható lenne, nyáron pedig visszaverné a napsugarat. A szinte tökéletesen záródó műanyag ablak miatt megszűnik a természetes szellőzés, ez pedig kontár kivitelezésnél veszélyes, mert a konyhai elszívó visszaszívhatja a mérgező fűtésgázokat a kéményből.

Csökkenthető a fűtésszámla vegyes tüzelés esetén (szén, fa) a kémény karbantartásával. Egy béléscső nélküli (hideg) kéményben kicsapódik a korom, ami szennyezi a környezetet, szűkíti a füst útját, ráadásul csökkenti a fűtés hatásfokát. Zvolenszky arra is rámutat, hogy megfelelő radiátorkiosztással, a fűtőtestek elhelyezésével szintén jelentős megtakarítás érhető el.

Megtérülő energiabefektetések

A megújuló-iparág hazai kiteljesedését számos tényező akadályozza, többek között a szabványkultúránk gyengeségei, az energiatudatos oktatás hiánya, a megújuló energia hasznosításában érintett iparágak fejletlensége - véli Véghely Tamás, a Gaiasolar Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a Napenergia Klaszter alapító tagja.

Szerinte jelentős átalakításra szorul az építésügyi szabályozás, miként az energiatermelési és -elosztási politika is. Tapasztalatai szerint a megújuló energiaforrások között a hőszivattyú és a napkollektor népszerűbb, mint a napelemes vagy a szélgenerátoros megoldás, hiszen ez utóbbiak megtérülése akár 20 évbe is telhet. Hozzátette, kedvező ár- és adópolitikával, támogatással a hőszivattyús és napkollektoros megoldás akár 8-10 év alatt megtérül.

Véghely Tamás megjegyezte, míg Magyarországon a geotermikus és a napenergia hasznosítása jelentős megtakarításokat és környezetvédelmi előnyöket hozhat, addig a szélenergia, illetve a bioenergia hasznosítása korlátozott. Egyes országrészeken kimondottan ellenzi az energiaszalma termelését.

Mielőbb lépni kell

"Egy hőszivattyú telepítése jelentősen csökkenti, akár teljesen kiválthatja a gázfogyasztást, Magyarországon mégis alig 700 hőszivattyú üzemel. Svédországbanugyanez a szám 700 ezer. A napkollektorok telepítésével is csak 70 ezer négyzetméternél tartunk. A megújuló energiák terjedését azonban meggátolni nem lehet, hiszen nyakunkon a klímaváltozás, amely elől változatlan energiapolitikával nem tudunk kitérni" - mondta Véghely Tamás.

A Gaiasolar Kft. vezetője rámutatott, a megújuló energiaforrások terjedését az építési hatóságok többek között úgy gátolják, hogy az utcaképhez és néhány lényegtelen szemponthoz kötik az engedélyek kiadását. A kötöttségek köszönőviszonyban sincsenek a realitással, holott egy alacsony energiaigényű ház a mai átlag nyolcadát igényli.

Véghely Tamás szerint valamennyi új házra minimumkövetelményként napkollektort kellene telepíteni, továbbá már a tervezésnél indokolt lenne érvényesíteni az alacsony energiaszint teljesítését, illetve megkövetelni az épülő ház megfelelő tájolását, az egyéb energiatakarékos ötletek mellett.