Történetének mélypontjára, mínusz 33,4 pontra esett a GKI 2000 tavasza óta publikált fővárosi ingatlanpiaci indexe - tudatta keddi sajtótájékoztatóján a gazdaságkutató vezérigazgatója, Akar László.
A cég negyedévente elkészített felmérésében az ingatlanpiac szereplőinek helyzetértékelését és várakozásait vizsgálja, az egyes részpiacokra (lakás-, iroda-, üzlethelyiség-, raktár-) is lebontva.
Az index csökkenése 2008 harmadik negyedéve óta tart, valaha volt legmagasabb értékéről (mínusz 10 pont) mostanáig meredeken zuhant. Az idei év második negyedében kissé lassult a csökkenés tempója, de a megkérdezettek a következő egy évben nem számítanak fordulatra.
A részindexek közül a lakáspiacé áll a legrosszabbul (mínusz 48 pont), viszont ez az egyetlen, amely volt már a jelenleginél mélyebben is (2005 júliusában). A mostani piaci helyzethez képest a következő 12 hónapban stagnálásra vagy valamelyes javulásra számítanak a felmérésben részt vevők.
Ez azonban csak relatív optimizmus, hiszen az árakra vonatkozó várakozások mindenütt az infláció mértéke alatt maradnak. Budapesten az új lakóingatlanok 1 százalékos drágulásával, Pest megyében és Nyugat-Magyarországon az árak változatlanságával, míg az ország keleti részében 1 százalékos mérséklődésével számolnak az érintett vállalkozások.
Nincs is okuk ennél jobbat remélni: a kereslet sejthető alakulásáról sokat elmond, hogy ismét megcsappant a lakásvásárlást vagy -építést tervező háztartások száma. A lakossági felmérés szerint 22 ezer háztartás biztosnak, 32 ezer pedig valószínűnek nevezte szándékát.
Főbb térségekre és lakástípusokra lebontva azt mutatják a GKI adatai, hogy a pesti Belváros, illetve Kelet-Magyarország társasházi lakásai esetében romlott leginkább a piaci helyzet, míg a családi házak szegmensében országszerte szerény javulást vagy stagnálást mért a cég.
A GKI egyébként megerősítette előrejelzését, hogy 2009-ben legfeljebb 29-31 ezer új építésű lakás átadása várható Magyarországon - 2004-ben még 44 ezer épült - , a kiadott építési engedélyek számának csökkenése pedig a későbbiekre is zsugorodást valószínűsít.
Az újakéval ellentétben a használt lakások ára további, országos átlagban 3,5 százalékos csökkenés elé néz. A megkérdezettek egyedül a budai családi házak esetében várnak stagnálást, egyébként mindenütt (1-9 százalékos) áresést.
Hasonló tendenciák látszanak kirajzolódni a használt irodák (mínusz 7 százalék), üzlethelyiségek (mínusz 5), raktárak (mínusz 45), valamint az építési telkek (mínusz 2) árában, illetve általában az üzleti célú ingatlanok bérleti díjában (mínusz 2 százalék).
Elvileg hozhat némi élénkülést a használt ingatlanok piacán a 2010. január 1-jétől életbe lépő illetékcsökkenés (lakások esetében 6-ról 4, egyéb ingatlanoknál 10-ről 4 százalékra), ugyanakkor ez az idén őszi forgalom lanyhulását is okozhatja, ha sokan kivárnak majd a vásárlással - mondta Borsi László, a felmérésben szakmai támogatást nyújtó Ingatlan és Befektetés folyóirat felelős kiadója, az Országos Lakás-és Építésügyi Hivatal egykori elnöke. Hozzátette, a lakáspiac valósi felívelése legkorábban talán jövő tavasszal indulhat meg.