New York továbbra is a világ legdrágább kiskereskedelmi piaca maradt annak ellenére, hogy az elmúlt 12 hónapban 25 százalékkal estek a bérleti díjak: az első osztályú ingatlanok bérleti díja évi 12 062 eurót tett ki négyzetméterenként a harmadik negyedévben.
A második helyen Hongkong áll 7177 eurós értékkel, a bronzérmet pedig Párizs szerezte meg, ahol 6300 eurót kell fizetni egy négyzetméterért egy évre - derül ki a CB Richard Ellis által összeállított rangsorból.
Bécs jóval drágább, mint Budapest
Érdekes, hogy Hong Kongban, Párizsban, Sydneyben és Londonban alig változtak az első osztályba sorolt boltok bérleti díja, míg Tokióban 18 százalékkal csökkentek a díjak, ám ennek ellenére ötödik helyen maradt a japán főváros.
Továbbra is az EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióban vannak a legdrágább kiskereskedelmi piacok: a 20 legdrágább helyszínből 9 itt található: Párizs a harmadik, London a hatodik, Moszkva a hetedik, Zürich a nyolcadik, Dublin pedig a tizedik.
Közép-Európában továbbra is a bécsi Kohlmarkt a legdrágább bevásárlóutca, ahol egy négyzetméter üzlethelyiségért évente 2640-2940 eurót kér a tulajdonos. A prágai Na Prikope utcában is magasabb díjon lehet üzlethelyiséget bérelni, mint Budapesten. "Itthon továbbra is a Váci utca északi része a legdrágább: négyzetméterenként havonta 60-80 euróval (720-960 euró/év) kell számolni egy 200 négyzetméteres üzlethelyiség esetében, azaz nem lényegesen drágább egy bolt bérlése a budapesti belvárosban, mint a legsikeresebb bevásárlóközpontban.
A világ legdrágább bevásárlóutcái
Város | Éves bérleti díj (euró/nm) |
1. New York | 12 062 |
2. Hongkong | 7177 |
3. Párizs | 6300 |
4. Sydney | 5859 |
5. Tokió | 5694 |
6. London | 5561 |
7. Moszkva | 5407 |
8. Zürich | 4947 |
9. Brisbane | 4338 |
10. Dublin | 3995 |
Forrás: CB Richard Ellis
A CBRE 220 vezető kereskedelmi cég 2010-re szóló európai terjeszkedési terveinek elemzése egyébként azt is megállapította, 73 kereskedő (a megkérdezettek 36,5 százaléka) több mint 10 üzlethelyiség nyitását tervezi 2010-ben. 25 cég (12,5 százalék) a piaci lehetőségeket még agresszívebben kihasználva 40-nél is több bolt nyitását fontolgatja. A skála másik oldalán a megkérdezettek 43 százaléka 5, vagy annál kevesebb új üzlethelyiséget tervez.