Júliusig lesz érvényben a kilakoltatási tilalom

Bár az kilakoltatási moratóriumra vonatkozó eredeti javaslat nem szabott meg határidőt, a parlamentben szerdán elfogadott törvénymódosítás szerint július 1-ig lesz érvényben a tilalom. 

Szerdán a parlament 267 igen szavazattal elfogadta a bírósági végrehajtásról szóló törvény ezt szabályozó módosítását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kilakoltatási moratórium korábban április 15-ig érvényben lévő határidejét július 1-ig meghosszabbították.

Az elfogadott javaslat azok ra atermészetes személyekre korlátozta az április 15-én lejáró moratórium meghosszabbítását, akik lakáshitel-tartozásból eredő követelés következtében végrehajtás alatt állnak és nem jogosultak más, beköltözhető ingatlan használatára, illetve maradásukkal nem lehetetlenítik el a végrehajtást kérő lakhatását.

Feltételek

A kormánypárti képviselők által kezdeményezett törvénymódosítás az önkéntes lakásfoglalókat és a rendbírsággal sújtott személyeket, valamint a hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt elítélteket továbbra is kizárja a moratóriumra jogosultak köréből.

A moratórium a lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződésekre, valamint a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik, ám kiterjed azokra a szabad felhasználású hitelekre is, amelyeknek adósai lakóingatlanon alapítottak zálogjogot és a hitelt a kiürítendő lakásra fordították. A kilakoltatás emellett abban az esetben sem lehetséges, ha a kötelezettnek a vételi jog érvényesítése, vagy a lízingszerződés felmondása, illetve a zálogjog végrehajtáson kívüli érvényesítése miatt kellene átadnia az ingatlant új tulajdonosának.

A fideszes Csizi Péter módosító javaslatára a törvény szövegébe került az a szigorító kitétel is, hogy az adóst csak akkor illeti meg a kilakoltatási moratórium védelme, amennyiben az ellene indult más követelések behajtásában a tőketartozás összege nem haladja meg a 150 ezer forintot.

Átírták az eredeti javaslatot

Egy héttel ezelőtt még nem volt szó konkrét határidőről: kormánypárti képviselők március 9-én benyújtott módosító javaslata nem szabott meg újabb határidőt a kilakoltatási tilalomnak, hanem egyszerűen meghosszabbította vona azt határozatlan ideig. Riz Levente, a szóban forgó javaslat egyik aláírója [origo]-nak a múlt héten azt mondta: "a cél az, hogy a legveszélyeztetettebbek az április 15-én lejáró kilakoltatási moratórium után is védelmet kapjanak".

Az eredetileg benyújtott szöveget Lázár János és Rogán Antal fideszes képviselők szerdai javaslatukban módosították, ennek eredményeként július 1-ig lesz érvényben a kilakoltatási tilalom. A két kormánypárti politikus szerint a moratórium meghosszabbításának fix időponthoz kötése azt a "morálisan el nem hanyagolható társadalmi érdeket" szolgálja, hogy a felvett hitelt - felvevőjének anyagi erejéhez mérten - mindenképp vissza kell fizetnie. Indoklásuk szerint a jelzáloghitelek finanszírozásául szolgáló jelzáloglevelek értékét tartósan meg kell őrizni. "

Ez nem csak a pénzintézeteknek, hanem a lakáshiteleket pontosan fizető többségnek is érdeke, hiszen ellenkező esetben az ő terheik is növekednek" - derül ki az indoklásból. Lázár János és Rogán Antal szerint a moratóriumot azért is elégséges két és fél hónappal meghosszabbítani, mert a Bankszövetség és a kormány jelenleg is dolgozik a bajba jutott hitelesek védelmét szolgáló elképzeléseken, amelyek szerint a terheket a hitelfelvevők, a bankok és a kormány együtt vállalnák. (A parlament által elfogadott törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba. A törvény rendelkezéseit azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a kilakoltatás foganatosítására még nem került sor.)