Magyar idő szerint hajnali három óra harminchárom perckor szirénahang és légvédelmi ütegek hangja hallatszott Bagdadból, ugyanebben az időben Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője bejelentette: megkezdődött Irak lefegyverzése. George Bush amerikai elnök itteni idő szerint negyed ötkor tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: nehéz szívvel, de kénytelen volt elindítani a támadást. Közölte: legalább 35 ország támogatja Amerikát. "Szaddámnak nincs becsülete a világ előtt, gyerekeket használt élő pajzsnak. Imádkozzunk a katonákért és az ártatlan civil lakosságért. Nehéz dolgunk van: egy Kalifornia nagyságú országban kiirtani a rosszat, nehezen szántam rá magam, de nem hagyhatom, hogy az embereknek terrortámadásoktól kelljen tartaniuk" - mondta Bush.
Bagdadra Tomahawk rakétákkal és F 117-es lopakodó harci gépekkel mértek csapást. A rakétatámadás célja az volt, hogy lefejezzék az iraki vezetést, mert a CIA arról tett jelentést, hogy a térségben magas rangú iraki vezetők tartózkodnak. Arról egyelőre nem érkezett jelentés, hogy milyen sikerrel járt a támadás. A Pentagon szakértői szerint azonban nehéz sikert elérni ilyen bombázásokkal, amikor egy adott személyt próbálnak likvidálni a levegőből.
Amerikai vezető hivatalnokok szerint a rakétatámadást azért indították, mert az amerikai hadsereg tartott tőle, hogy elszalasztja a lehetőséget Szaddám Huszein megölésére. Ezért közel 40 rakétát lőttek ki a Vörös-tengeren és a Perzsa-öbölben állomásozó amerikai hadihajókról Huszein és más magas rangú iraki vezetők feltételezett tartózkodási helyére. A támadásra a Nemzeti Biztonsági Tanács adta ki a parancsot.
Egy, a BBC-nek nyilatkozó angol katonai szakértő szerint ugyanakkor a támadás meglepetést okozhatott Irakban, mivel az amerikai hadsereg Afganisztán megtámadásával közel két hetet kivárt annak idején. Akkor a késlekedés miatt csúszott ki az amerikai hadsereg kezéből Omár molla - fogalmazott a szakértő.
A támadás után, itteni idő szerint háromnegyed 7-kor Szaddám Huszein beszédet mondott az iraki televízióban. Szaddám kijelentette: a hitetleneket, az emberiség ellenségeit a pokolba kell küldeni. Az irakiak türelmesek voltak - mondta. Hozzátette: Isten oldalán az irakiak győzni fognak, ha használják kardjukat az ellenség ellen. "Tartsátok életben a lángot és a szent háborút, amíg el nem érjük a győzelmet. Higgyetek Istenben" - mondta az iraki elnök.
Szaddám Huszein úgy vélte, hogy az Egyesült Államokat nem érdekli a béke és az emberek élete. "Hiszem, hogy ellen tudunk állni a behatolóknak, mert Isten a mi oldalunkon áll. Irak győzni fog. Éljen sokáig nagyszerű népünk" - mondta Szaddám.
Brit katonai tisztviselők szerint a csütörtöki rakétatámadások még nem jelentik a fő légi akciók és bombázások kezdetét - írja a BBC. Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy mikor szállnak fel a hónap elején Nagy-Britanniába telepített amerikai B-52-es nehézbombázók. A gépek előkészítése a támadásra már megkezdődött. Több hatalmas teherautón, rendőrségi konvoj kíséretében hadianyagot szállítottak a bombázókhoz, és be is rakodták a muníciót.
A rakétatámadásokat követően nehéztüzérséget is bevetettek az iraki-kuvaiti határon csütörtök reggel, de egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen célpontokat támadnak a 155 milliméteres lövegekkel. Az abu-dzabi tv-csatorna helyszíni tudósítása szerint nem lehetett azonnal megállapítani, hogy a tűzvezetés milyen irányban folyik, így az sem egyértelmű, hogy az amerikai szárazföldi erők támadásának előkészítése kezdődött-e meg. A BBC határ kuvaiti oldalon lévő tudósítója szerint még egyetlen katona sem lépte át a határt, de több ezer amerikai és brit katona áll teljes készenlétben. A szárazföldi támadás még nem kezdődött meg, de teljes menetkészültségben vannak a katonák.
A Kuvaitban tartózkodó amerikai katonák a CNN tudósítójától kapott rádión keresztül hallgatták a bagdadi csapásokról szóló híreket. A katonák a tudósítónak elmondták, meglepetésként érte őket a bombázás híre. Egyik katona elmondta, előzetesen ugyan nem tudott a támadásról, de hozzátette: "Boldog vagyok, hogy elkezdődött." Egy másik elmondta: "Nem aggódunk a fejlemények miatt, készen állunk a támadásra."
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közel 300 ezres haderőt vont össze a térségben. A CNN értesülései szerint a Kuvaitban tartózkodó szárazföldi erők még legalább 12 órán át az iraki határ túloldalán maradnak. A szárazföldi támadás legkorábban 3 órával azt követően indulhat, hogy erre a Pentagon parancsot ad. Több amerikai magas rangú tisztviselő is úgy nyilatkozott: a háború várhatóan tovább tart majd, mint azt tervezték.