A Köztársasági Palota képezi a magját a Bagdadban található elnöki létesítményeknek. Az épület a március 20-án kitört háború kezdete óta számos alkalommal volt célpontja amerikai légitámadásoknak. A megismételt bombázásokat az motiválhatta, hogy bő harminc éve ez a palota tekinthető az iraki államhatalom jelképének.
A 70-es évek elején költözött be a hatalmas, erődszerű építménybe Szaddám Huszein elnök elődje, egyben nagybátyja, Ahmed Hasszán al-Bakr. Huszein 1979-ben vértelen puccsal mozdította el a rokonát és vette át a hatalmat Irakban.
A Köztársasági Palota, amelyre hétfő reggel kitűzték az amerikai zászlót, az egykori bagdadi uralkodói negyedben, a Tigris folyó nyugati partján áll, ott, ahol az 1958-as katonai puccs során meggyilkolt hasemita királyi család székhelye volt.
A palota egyike annak a tucatnyi épületnek, amelyekben Szaddám Huszein felváltva tartózkodik. Míg azonban a többi palotáról nem szabad írni Irakban, a Köztársasági Palotára nem vonatkozik ez a korlátozás, igaz, látni nem lehet sokat belőle. A magas fal és a hatalmas, fekete kapuk mögött az egyszerű járókelők csak sejthetik az épületeket és a nagy kiterjedésű parkot. A létesítményből kiemelkedik egy zöld mozaikkal burkolt kupola; a főkapura nemrég aranyozott kupolát emeltek.
A palota előtt biztonsági okokból tilos járművel közlekedni. Az épületet csak a Tigris választja el a folyó keleti partján fekvő Abu Navaz sugárúttól, amely egykor pezsgő élet színhelye volt. A 70-es években tömegeket vonzott e sugárút árnyat adó fáival és halvendéglőivel, amelyek a Tigrisből kifogott helyi halfajtát, a maszkúfot kínálták különböző módon elkészítve. Idővel azonban kerítést emeltek a keleti parton, elzárva a kilátást a folyó és a palota felé. Ezzel a sugárút elvesztette régi vonzerejét.