Az iraki átmeneti kormány élére kijelölt Jay Garner tábornok azzal nyitotta az értekezletet, hogy "egy szabad és demokratikus Irak kezdődik ezen a napon". Zalmay Khalilzad, a Fehér Ház küldötte azt hangoztatta, az Egyesült Államok "egyáltalán nem érdekelt abban, hogy ő kormányozza Irakot". Khalilzad felszólította a résztvevőket, hogy "az iraki hagyományokon és értékeken alapuló saját demokratikus rendszert" hozzanak létre. Tim Cross vezérőrnagy, Jay Garner csapatának legmagasabb rangú brit tagja azt mondta, hogy az átmeneti adminisztráció 3-6 hónapon belül kezdheti meg a jogkörök átruházását az iraki hatóságokra.
A dél-iraki Násziríja város térségében tartott találkozón 60, más források szerint 80 iraki politikus vett részt, köztük kurdok, radikális és mérsékelt szunniták, illetve síiták, továbbá az 1958-ban megszüntetett monarchia még létező hívei. Az Egyesült Államokon és Nagy-Britannián kívül képviseltette magát a háborús koalícióban katonákkal is résztvevő Ausztrália és Lengyelország kormánya is.
Az első nap főleg az egymás közti ismerkedésre szolgált, és a résztvevők kézfeltartással elfogadták azt a javaslatot, hogy tíz nap múlva folytassák a vitát a háború utáni első iraki kormány felállításáról. A találkozó végeztével kibocsátásra került egy 13 pontos nyilatkozat, de nem tudni, hogy ez egy a küldöttek által hivatalosan is jóváhagyott határozat-e, vagy pedig csak az amerikai elvárásokat tartalmazza. A katari amerikai parancsnokság internetes honlapján megjelent nyilatkozat szerint az új iraki kormányzási rendszernek "szövetségi és demokratikus" jellegűnek kell lennie és "a nemzet megkérdezésén" kell alapulnia. Fel kell oszlatni a Baasz Pártot és fel kell számolni annak a társadalomra gyakorolt hatását. Más azonnali intézkedésként a nyilatkozat felszólítja az irakiakat, hogy működjenek együtt a koalíciós erőkkel a biztonság és az alapvető szolgáltatások helyreállítása érdekében, tartózkodjanak az erőszaktól és az ország újjáépítése érdekében hozzák létre helyi és országos szervezeteiket.
Az AP jelentése szerint máris feszültség jelei mutatkoznak az Egyesült Államok és egyes iraki érdekcsoportok között. Az észak-iraki kurdok például nem akarnak engedni abból a követelésükből, hogy autonóm területük magába foglalja az olajban gazdag Kirkuk várost és Moszul kurdok lakta negyedeit is. Egyes iraki ellenzéki vezetők pedig attól tartanak, hogy az Egyesült Államok Ahmed Csalabit, a londoni székhelyű Iraki Nemzeti Kongresszus vezetőjét akarja rájuk erőszakolni az új kormány fejeként. Éppen más csoportok érzékenységére tekintettel Csalabi személyen nem is jelent meg a konferencián, mint ahogy több más Szaddám-ellenes csoport vezetője is csak delegáltja által képviseltette magát.
A Reuters szerint az iraki ellenzéki erők csak két dologban értenek egyet: a Szaddám bukása fölötti örömükben és abban, hogy nem szeretnének az Egyesült Államokhoz túl közelállónak mutatkozni.
Az első iraki "ellenzéki kerekasztalt" tüntetések és a legjelentősebb síita szervezet, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelső Tanácsának bojkottja árnyékolta be a dpa szerint. A közeli Násziríjában az értekezletet bojkottáló síita ellenzéki csoport híveinek ezrei - arab tévécsatornák szerint húszezren - tüntettek a találkozó ellen, mondván, hogy most, Szaddám Huszein távoztával, az irakiaknak nincs szükségük amerikai segítségre.
A támaszponton kívül néhány környékbeli törzsi vezető ácsorgott abban a reményben, hogy csatlakozhat a megbeszélésekhez, de nem engedték át őket a szögesdrótkerítésen - jelentette a Reuters a helyszínről.