Az Egyesült Államok budapesti nagykövete az első, szavai szerint a legsürgősebb feladatot a humanitárius segítségnyújtásban látja. A második az ország infrastruktúrájának és kormányzási mechanizmusának újraépítése. Hozzáfűzte: az Irakot átmenetileg igazgató Jay Garner nyugalmazott amerikai tábornoknak az a célja, hogy minél hamarabb befejezze munkáját, és az ország irányítását átadja az irakiaknak.
A harmadik - mint mondta - annak a politikai folyamatnak a végigvitele, amelynek eredménye az új iraki kormány megválasztása lesz. Nancy Brinker hozzáfűzte: ez történhet az afganisztáni Karzai-kormány mintájára, vagy másképp, ez az irakiak döntése lesz.
Az amerikai nagykövet a transzatlanti kapcsolatokról szólva elismerte, hogy fontos kérdésekben nincs egyetértés az iraki rendezéssel kapcsolatban az Egyesült Államok és néhány európai ország között. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a NATO-n belüli együttműködés továbbra is zökkenőmentesen zajlik a Balkán és Afganisztán esetében, és jó a szövetségen belüli együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben is. Leszögezte: a NATO-n belüli együttműködés az alapja az Egyesült Államok biztonsági stratégiájának.
A diplomata az iraki háborúval kapcsolatos magyarországi politikai vitákról szólva úgy vélte: vannak olyan kérdések, különösen az ország biztonságával kapcsolatosak, amelyeknek a fontossága megköveteli, hogy fölé helyezzék őket a napi politikai vitáknak. Hozzátette: szerinte ilyen kérdés a nemzetközi kötelezettségek teljesítése.
Nancy Brinker köszönetet mondott azért, hogy iraki önkénteseket képezhettek ki Magyarországon, amit fontos hozzájárulásnak nevezett. Hangsúlyozta, hogy az itt kiképzett irakiak segítséget nyújtanak a humanitárius segélyek szétosztásában, a helyi lakosság és az amerikaiak közötti bizalom növelésében, és elengedhetetlenül fontos szerepük lesz a modern, demokratikus Irak megteremtésében.
A nagykövet kérdésre válaszolva megerősítette, hogy az Egyesült Államok hivatalos formában még nem kérte fel Magyarországot az iraki békefenntartásban való részvételre.