Veszélyes páros a vitorlázás és dohányzás

Komoly problémát jelent a műanyagok egyre növekvő mennyisége a környezetben, így a természetes vizekben, például a Balatonban is. A műanyagszennyezésben pedig nem csak a PET-palackoknak van szerepe, az eldobált cigarettacsikkek is gondot okoznak. A csikkek ugyanis műanyagot és különböző toxikus anyagokat is tartalmaznak, és akár egy évtizedre is szükségük lehet, mire lebomlanak. A tavak egészségének fenntartásában a vitorlázóknak is fontos szerep jut, már a cigarettázás és a szemetelés mellőzésével is sokat tehetnek a környezetért.  

Két oldalról is veszélyes párosítást jelent a dohányzás és a vitorlázás: az eldobált csikkek ugyanis nem csak a környezetet szennyezik, hanem balesetveszélyesek is.

A dohányzással összefüggő egészségügyi ártalmakat már senki sem vitatja, és a közhiedelemmel ellentétben a dohányzás nem csak a dohányosok problémája: környezetük egészségére és az élővilágra is negatív hatással van. Arra azonban már kevesebben gondolnak, hogy az eldobált csikkek nem csak a környezetet csúfítják el, de rendkívül rossz hatással is vannak rá.

Forrás: Shutterstock

Tíz évig is itt maradnak

Az eldobált csikkek a világ számos helyén szennyezik a környezetet, az European Environment Agency adatai szerint az európai tengerpartokon 2014 és 2017 között leggyakrabban talált szemét a cigicsikk volt. Ezeknél további problémát jelent, hogy műanyagot tartalmaznak, nagy részük ugyanis cellulóz-acetátból készült füstszűrőket tartalmaz, a csikkből pedig kemikáliák és nehézfémek kerülhetnek a környezetbe. Ugyan egy PET-palackhoz képest egészen apró műanyagdarabnak tűnik egy cigaretta, de beszédes adat, hogy az Anglia Ruskin Egyetem kutatása szerint évente mintegy 4,5 ezer milliárd cigarettacsikket dobálnak el világszerte. Ez azt jelenti, hogy jelenleg ez a műanyagszennyezés egyik legelterjedtebb formája.

Ott vannak a tavakban, folyókban is

Ráadásul a csikkek nem bomlanak le könnyen: a cigaretták szűrője ugyanis egy olyan bioplasztikból készül, aminek évekre vagy évtizedekre is szüksége van, hogy végleg eltűnjenek. A csikkeket is magában foglaló műanyagszennyezés a magyar folyókban és tavakban is komoly problémát jelent, a műanyaghulladékok jelentős része ugyanis bekerül a természetes ökoszisztémákba, például a vizekbe, ahol biológiailag nem bomlanak le. Az UV-sugárzás hatására kisebb darabokra esnek szét, így pedig 5 mm-nél kisebb, úgynevezett mikroműanyagok jönnek létre. Egy 2020-as magyar kutatás szerint a Tisza és a Duna után a Balatonban és a Zalában is kimutattak mikroműanyagokat. A szakemberek szerint ráadásul az eddig mért adatoknál jóval magasabb, akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.

Veszélyes is

A dohányzás amellett, hogy rombolja a környezetet és káros hatással van az egészségre, vitorlázás közben veszélyes is, hiszen a cigaretta parazsa ki tudja égetni a vitorlát, sőt rosszabb időben könnyen valakinek a szemébe is fújhatja az erős szél az égő parazsat. A vitorla mellett pedig a hajótestet is károsíthatja a csikk, elejtve ugyanis kiégetheti a burkolatot a fedélzeten, megolvaszthatja a festés felső rétegét, de a hamu beszínezheti a hajótestet is. Ennél még nagyobb probléma, hogy akár tüzet is okozhat valaki, ha óvatlanul kezeli az égő cigarettát.

Ráadásul akármennyire is azt hiszi valaki, hogy nem kell figyelni a cigarettára, a dohányzás eltereli a figyelmet. Egyrészt egy kezet lefoglal a cigaretta tartása, kevésbé hatékonyan tud így a dohányos a fedélzeten dolgozni, másrészt pedig nehezebben megy a koncentráció is, ha szimultán több tevékenységet végez valaki. Vitorlázás közben pedig nem árt észnél lenni, mert bármikor adódhat olyan helyzet, amikor gyorsan kell reagálni. Arról már nem is beszélve, hogy mindezek mellett az utastársaknak is rendkívül zavaró lehet a folyamatos füstfelhő.

Fontos az ártalomcsökkentés

A dohányzás és az ezzel járó veszélyek, az így keletkező cigarettafüst, valamint cigarettacsikk a környezetszennyezés olyan formája, amely ellen lehet tenni – leghatékonyabban úgy, ha egyáltalán nem dohányzunk. A dohányzáshoz kapcsolódó kockázatok minimalizálásának legbiztosabb módja természetesen az, ha egyáltalán nem szokik rá valaki a dohányzásra. Ha ez mégis megtörtént, akkor fontos, hogy minél előbb tegye le a cigarettát.

Azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, léteznek különféle füstmentes technológiák, amelyek hozzájárulhatnak a dohányzás környezeti és egészségügyi ártalmainak csökkentéséhez és amelyeknek a cigarettához képest alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak. Ma már tudjuk, hogy nem elsősorban a nikotin, hanem a cigaretta égése során keletkező füst és kátrány felelősek a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. A különböző füstmentes technológiákban ugyan közös, hogy füst és égés nélkül működnek, azonban a hasonló elven működő technológiákon belül is nagy eltérések lehetnek. Füstmentes technológiának számít például az elektronikus cigaretta és az egyéb, kémiai reakcióval működő vagy a különféle elveken működő hevítéses technológia. A hevítéses technológiák olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, ami már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még nem történik égés. Az elektronikus cigaretták és az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák dohány helyett nikotintartalmú folyadék vagy nikotinsó felhasználásával állítanak elő nikotinpárát.

Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásuk egyelőre nem ismert, másrészt így is jut nikotin a szervezetbe, ami amellett, hogy függőséget okoz, egyéb káros egészségügyi hatása is van, például megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. A legfontosabb tehát, hogy aki nem dohányzik, az ne is szokjon rá, illetve, aki már dohányzik, az minél hamarabb szokjon le, hiszen hosszú távon csak a nikotin- és dohány tartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetőek teljesen a dohányzás ártalmai.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.