Politikusbűnözőkről és deviáns magamutogatókról vitáztak - parlament percről percre
2011. június 20. 12:53
A parlament hétfőn szavazhat a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényjavaslatról. Az előterjesztés a svájci frankot 180 forinton, az eurót 250 forinton rögzítené.
Határozat születhet a kormány által lebonyolított állami Mol-részvényvásárlás jóváhagyásáról is. A kabinet május 24-én kötött szerződést az orosz Szurgutnyeftyegaz tulajdonában álló, 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészt jelentő részvénycsomag megvásárlásáról, ám a mintegy 500 milliárd forint értékű tranzakció egyik feltétele a parlamenti támogatás megszerzése.
Az országgyűlés dönthet az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló jogszabályról is, amely az új alaptörvényhez kapcsolódó első sarkalatos törvény lehet. Az előterjesztés súlyos szankcióval sújtaná azokat a szervezeteket, amelyek az ÁSZ ellenőrzései során megtagadják az együttműködést, vagy semmibe veszik a számvevőszék megállapításait.
A napirenden szereplő témákról ebben a cikkünkben olvashat.
Egy napra csökkentené a védő nélküli fogva tartást az alkotmányügyi bizottság, vagyis módosította múlt heti javaslatát. Részleteket ebben a cikkünkben olvashat.
Kövér László házelnök megnyitotta az ülést. Dúró Dóra (Jobbik) napirend előtti felszólalásában kettős mércéről beszélt a szombati melegfelvonulással kapcsolatban, mert "a Magyar Gárda nem jelenhet meg egyenruhában, a deviáns magamutogatók vagy kutyákkal szexet imitálók azonban felvonulhatnak". Szerinte a "külföldi homokosok szabadon garázdálkodhattak" a hétvégén, és sérelmezte, hogy a rendőrség fellépett a Jobbik ellen, de a melegek ellen nem. A Jobbik feljelentést tesz garázdaság miatt a melegek ellen, illetve személyes szabadság megsértése és más hivatali visszaélések miatt a rendőrséggel szemben is. A hétvégi események közül a legbotrányosabbnak a melegek házasságkötését tartja Dúró Dóra.
Rétvári Bence igazságügyi államtitkár (KDNP) szerint politikai identitáskeresésben van a Jobbik. Az államtitkár szerint az ellenzéki párt "néha a kereszténység, néha a pogány rítusok mellett áll ki, tiltakozik az elmúlt rendszer ellen, de megtűri embereit a soraiban". Kövér László házelnök a folyamatosan bekiabáló jobbikosokat csendre intette: "A Jobbik már elmondta a napirend előttijét!" - mondta. Rétvári Bence szerint a Fidesz nincs identitásválságban, és az új alaptörvényben megfelelő módon védi a családokat.
Kövér László felhívja a Jobbik-frakció figyelmét, hogy az országgyűlésben vannak, "ne hozzák be a házba azt a stílust, amit kritizálnak" - mondta a jobbikos képviselőknek.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arról beszél napirend előtti felszólalásában, hogy a kormánynak segítenie kell a rászorulóknak. Az Orbán Viktor és Farkas Flórián által aláírt keretmegállapodást elfogadhatatlannak nevezte, mert nem számolnak azzal, hogy a rászoruló mélyszegények között nem csupán a romák vannak, a romák többsége dolgozó szegény. A cél tehát nem egy etnikai alapú felzárkóztatás, hanem az, hogy a segítség "színvak" legyen, azaz kizárólag rászorultsági alapon támogasson. Schiffer ezután bírálta a Széll Kálmán-tervet és a kormány adópolitikáját, szerinte az egykulcsos adó például "a dolgozó szegényekre sújt le". A kormány közmunkaprogramja pedig szerinte nem megoldás az alapvető foglalkoztatási problémákra.
Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint a romáknak is felelősséget kell vállalniuk, hogy bekerüljenek a közmunkaprogramokba, és jobb oktatási eredményeket érjenek el. Ezért írt alá Orbán Viktor kormányfő és Farkas Flórián az Országos Roma Önkormányzat elnöke egy keretmegállapodást a romák felzárkózásáról. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a kormány a dolgozni nem akaróknak is szeretne esélyt biztosítani.
Salamon László (KDNP) arról emlékezik meg, hogy húsz éve hagyta el Magyarországot az utolsó szovjet katona. Szerinte az ország 1944. március 19-én vesztette el a függetlenségét, amit aztán csak 1990-ben nyert vissza. Salamon szomorúnak nevezte, hogy mind a nácik, mind a kommunisták megtalálták a maguk szövetségeseit Magyarországon. Kijelentette, hogy "a vazallusok felelőssége vetekszik a megszállókéval".
Tóbiás József (MSZP) szerint Magyarország kettéhasított ország, ahol "megtapasztalhattuk, milyen, amikor a szabadságunkat veszítjük el". Nincsen szabadság ott, ahol a médiát korlátozzák, ahol az emberek feje fölött írnak alkotmányt, ahol elveszik a nyugdíjpénzeket - mondta a szocialista képviselő. Az emberek megtapasztalhatták szerinte azt is, milyen, amikor a kormány felülírja az eddig kötött társadalmi megállapodásokat. Szerinte bűnbakot csinálnak a rokkantnyugdíjasból, a rendvédelmisből, a szegényből. Tóbiás szerint "a kettéhasított társadalom" a Fidesz Magyarországán is összeáll, és "azt mondja, hogy elég volt".
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár azt mondta, hogy nem érti, milyen kettéhasadásról beszél a szocialista képviselő. A szabadság megszűnésére pedig úgy reagált, "ha most nincs szabadság, akkor az elmúlt nyolc évben hogy lehetett volna?" Az államtitkár szerint az adórendszer átalakításával, az adminisztráció csökkentésével nő a magyar emberek, a magyar vállalkozók szabadsága, míg az MSZP a kormányzása alatt 42-szer emelt adót. Magyarország Cséfalvay szerint ráadásul gazdaságilag is szabaddá vált tavaly nyáron, mert "nem külső erők határozzák meg a magyar gazdaságpolitikát".
Lázár János fideszes frakcióvezető "Tisztaság és gyorsítás" című felszólalásában a párt múlt heti javaslatáról beszél, amely "a büntetőeljárások gyorsítását szolgálja. Lázár szerint ez egy bátor javaslat, amely arról szól, hogy vajon a politikusoknak van-e elég bátorsága kivételt tenni a politikusokkal, szigorúbb szabályokat hozva rájuk. A frakcióvezető szerint a Tocsik-ügy, a Kulcsár-ügy, a Princz-ügy tanulságai alapján jogos igény, hogy "ne teljen 15 évbe, amíg az igazság közelébe juthatunk". Lázár szerint lesznek olyanok, akik Tocsik vagy Kulcsár pártját fogják, és jogos lehet az ügyvédi kamara kifogása a gyanúsítottak fogva tartásáról, de el kell dönteni, hogy "az igazság vagy a bűnözőket védő ügyvédek" mellett áll valaki. Lázár segítséget kért "a politikusbűnözők" megrendszabályozásához.
Kövér László a bekiabáló szocialisták felé fordulva azt mondta: "Felhívnám a figyelmét mindazon képviselőtársaimnak, akiket még nem érint a probléma, maradjanak csendben!" A kormány nem reagált Lázár János felszólalására.
Véget értek a napirend előtti felszólalások, következnek az interpellációk. Nemény András (MSZP) szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetésével a kormány nyíltan hadat üzent a munkavállalóknak és a szakszervezeteknek. A képviselő szerint "a kormány szótárában az újjászervezés valaminek a megszüntetését jelenti". A képviselő azt kérdezi, hogyan képzeli a kormány az érdekegyeztetést, vagy már meg is írta a nekrológját.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár szerint az OÉT nem büszkélkedhetett olyan eredményekkel, mint amilyenekre az MSZP-s képviselő céloz. Szerinte az OÉT nem működött hatékonyan, sokba is került, ezért hozott létre a kormány egy új testületet, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, amelynek munkájába a civil szervezeteket, a tudományos élet képviselőit és az egyházakat is bevonják. Az államtitkár szerint az emberek értéket várnak a közszolgáltatásoktól, és az OÉT-től ezt nem kapták meg.
Nemény András az államtitkári választ úgy értékeli, hogy "az érdekegyeztetés meghalt", ezért "néma főhajtással emlékezik az elhunytra". A félperces néma csend után a képviselő jelezte, hogy nem fogadja el az államtitkári választ, de a parlament elfogadta.
Gyenes Géza (Jobbik) interpellációjának ez a címe: "Tervezi-e a kormány a járványos gyermekbénulás túlélőinek rehabilitációjára, valamint a közülük a postpolio-syndromát elszenvedni kénytelen betegek gyógyítására alkalmas intézményi háttér bővítését? Tervezi-e továbbá, az 1993. évi III. tv. olyan módosítását, amellyel az önellátás képességével nem rendelkező, szellemileg ép, fogyatékos felnőtt embereket hozzásegíti ahhoz, hogy önálló egzisztenciájuk megtartása mellett, önálló életvitelt folytatva, ne időseket gondozó szociális otthonokban, vagy értelmi fogyatékosokat ellátó intézetekben kényszerüljenek eltölteni életük hátralévő részét?" Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szerint a képviselő megdöntötte a címadási rekordot.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár azt mondta, hogy a legsúlyosabb, légzésbénult poliósok ellátását az egészségpénztár pluszfinanszírozással támogatja. Gyenes Gézát "részben" örömmel töltötte el az államtitkár válasza, ezért "előlegezett bizalommal" elfogadta azt.
Ékes József (Fidesz) "A kormány teljesíti vállalásait" című interpellációjában a kolontári iszapkatasztrófáról beszélt, és megköszönte a kormány támogatását és az emberek összefogását. Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára megköszönte a kérdést, és örült, hogy erről a témáról a parlamentben is beszélhet. A kormány ugyanis fontosnak tartja az iszapkatasztrófa utáni újjáépítést is. Ékes József elfogadta a választ.
A fizetésképtelenné vált önkormányzatokról és az iskolai közétkeztetésről beszélt interpellációjában az LMP-s Szilágyi Péter. Szerinte egyre gyakoribb, hogy az önkormányzatok kiszervezik a közétkeztetést, "gyakran többszörös áron, mint amennyibe a helyben előállított élelmiszerek kerülnének". Pozitív példaként Ináncsot említette, ahol helyben termelik a zöldséget, és így négymillió forintot spórol a falu. Tállai András önkormányzati államtitkár ezt a kérdést is megköszönte, mert a kormány is fontosnak tartja, hogy helyben termeljék meg az élelmiszereket, amit aztán helyi emberek főznek meg. Szerinte ehhez az is fontos, hogy földhöz juttassák az önkormányzatokat. Az LMP-s képviselő szerint ösztönzőleg hatna, ha nem fogadná el a választ, a parlament azonban elfogadta.
A szocialista Simon Gábor megdicsérte Orbánt, hogy negyven évre is előrelát, hiszen "tíz kormány kezét is meg akarja kötni gazdasági kérdésekben". Szerinte kár, hogy a devizahitelesek ügyében még három évre sem lát előre. A kormány mentőcsomagja szerint a befagyasztott árfolyam különbözetét külön számlán gyűjtik, és azt majd 2015-től meg kell téríteni. Simon Gábor azt kérdezte, hogy miért tolják át a devizahitelesek problémáját a következő ciklusra. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár szerint a magyar politikusoknak nincs közvetlen hatásuk az árfolyamokra. Szerinte a frankhiteleseken majd az segíthet, ha az eurózóna válsága megoldódik. Az államtitkár kijelentette, hogy "természetesen nem látunk negyven évre előre, de a múltba, az elmúlt nyolc esztendőre vissza tudunk tekinteni". Simon nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.
Az MSZP-s Bárándy Gergely a kormány büntetőpolitikai túlkapásairól beszélt. Példaként említette, hogy egy embert azért vettek őrizetbe, mert eltulajdonított egy 52 forint értékű horgászhorgot. A szabálysértési törvény szerint értékhatár nélkül is elzárható az elkövető, akkor is, ha fiatalkorú. Ez Bárándy szerint aránytalanul súlyos szankció. A képviselő azt kérdezte a kormánytól, megfelelőnek tartja-e az eljárást.
Kontrát Károly belügyi államtitkár arra emlékeztette Bárándyt, hogy a közbiztonság központi eleme volt a 2010-es választási kampánynak. Kontrát szerint a kormány betartotta ígéretét. Az államtitkár azt mondta, hogy 3260 gyorsított eljárást folytattak le, és mindössze 237 fiatalkorút vettek őrizetbe. Ez szerinte hozzájárult ahhoz, hogy "ma Magyarországon nagyobb biztonság van". Bárándy szerint "elképesztő", hogy az államtitkár úr ezt a gyakorlatot jónak tartja. Nem fogadta el a választ, a parlament viszont elfogadta.
Véget értek az interpellációk, következik az azonnali kérdések órája. Mivel itt nem szavaznak a képviselők a válaszokról, többen elhagyták az üléstermet.
"Mer-e a miniszterelnök úr a cigányságról őszintén beszélni?" - ezt kérdezte volna Vona Gábor, a Jobbik elnöke a kormányfőtől. De Orbán Viktor nincs a teremben, Vona Gábor pedig nem fogadja el Navracsics Tibort válaszadóként. A kormányfőnek így a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell majd válaszolnia.
Balczó Zoltán (Jobbik) az elnökéhez hasonlóan szintén megvárja Orbán Viktor válaszát. Balczó ezt kérdezte volna: "Hogyan tervezi a miniszterelnök úr a multinacionális vállalkozások közteherviselésbe való bevonását a válságadók kivezetését követően?"
Scheiring Gábor (LMP) arra kíváncsi, "meddig titkolja a kormány a megszorítások részleteit". Ő kétszer már nem fogadta el Cséfalvay Zoltánt válaszadóként, úgyhogy vár még egy hetet Matolcsy Györgyre.
Koszorús László (Fidesz) a mobilfizetés magyarországi bevezetéséről kérdez. "Neumann János országában" szerinte bővíteni kell a mobilfizetés lehetőségét, hogy minél többen tudjanak SMS-ben autópálya-matricát venni vagy parkolójegyet vásárolni. A képviselő arra kíváncsi, mit tesz a kormány, hogy bővüljenek a lehetőségek. Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár cáfolja azokat a "kósza híreket", hogy a kormány szűkítené a mobilfizetést.
Káli Sándor (MSZP), Miskolc volt polgármestere a közmunkára fordított források csökkentését sérelmezte. Szerinte a kormány szétverte a közmunkaprogramot, a rendszer pedig "bedőlt", mert az önkormányzatok nem tudják finanszírozni a közmunkásokat. Azt kérdezi, növeli-e a kormány a közmunkára szánt keretet. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár szerint az Út a munkához program "nagyon pazarló" rendszer volt, ezért változtatták meg. Az államtitkár szerint egyáltalán nem dőlt be a rendszer, jelenleg is dolgoznak a közmunkások.
Stágel Bence (KDNP) azt kérdezte, hogy mennyiért biztosította a rendőrség szombaton a meleg méltóság menetét. Stágel elítéli az erőszakot és az agresszív tiltakozást, de szerinte látni kell, hogy csak kordonokkal és térfigyelő kamerákkal biztosítható a "főleg külföldiek által látogatott felvonulás". Kontrát Károly belügyi államtitkár azt mondta, hogy a rendőrség 70 millió forintért biztosította a rendezvényt - ebben az üzemanyagtól a műszerek költségéig minden benne van. Stágel Bence szerint meg kellene fontolni, hogy a szervezők is hozzájáruljanak a költségekhez, ne csak az adófizetők.
Véget ért az azonnali kérdések órája, következnek a kérdések.
Varga Zoltán (MSZP) azt kérdezte, lesz-e esélyegyenlőség a kistelepülések közoktatásában, és hány oktatási intézményt vettek át az egyházak. Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára azt válaszolta, hogy 546 iskolát zártak be a szocialista kormányzás idején. Azt mondta az MSZP-s képviselőnek, hogy "itt tapsolt Gyurcsány Ferencnek, miért nem állt fel akkor". Az egyházi átvétel tényéről az államtitkár szerint augusztusban lesznek adatok.
Stágel Bence (KDNP) arra kíváncsi, hogy mikorra épül meg Budapesten a XI. kerületi Hamzsabégi útnál a vasútvonal melletti zajvédő fal teljes hosszúságában. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára egyetért azzal, hogy a MÁV egyik legforgalmasabb szakaszáról van szó, de csak uniós támogatással tudnak belefogni a beruházásba. 2012 első felére készül el egy szakértői anyag erről.
A jobbikos Szávay István azt kérdezte, hogy mikor nyitja meg a kormány újra az eszéki magyar főkonzulátust. Szerinte az előző kormány "határon túli magyarok iránti érzéketlenségét" jelzi, hogy a 2002-ben megnyílt konzulátust 2006 szeptemberében bezárták. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára is helytelenítette a bezárást, szerinte fontos szerepe lett volna a horvát uniós csatlakozásban, így a tárca már előkészítette az újranyitásról szóló anyagokat. A Külügyminisztérium hamarosan dönt a kérdésről - mondta Németh Zsolt.
Véget értek a kérdések, a szünet után a szavazások következnek. Rögzíthetik a képviselők a devizakölcsönök törlesztőrészleteinek árfolyamát, emellett jóváhagyhatják az állami Mol-részvényvásárlást, és elfogadhatják az első, az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos sarkalatos törvényt is. Emellett tárgyalhatják a Fidesz javaslatát a büntetőeljárási törvény módosításáról (erről Lázár János napirend előtt beszélt), amely alapján a "kiemelt ügyek" vádlottjai letartóztatásuk első huszonnégy órájában nem találkozhatnának ügyvédjükkel. Ezzel percről percre közvetítésünk véget ért.