Az elnökséget dicsérték, Orbánnak támadás is jutott az Európai Parlamentben
2011. július 05. 09:04
Két napirendi pont szerepel az Európai Parlament keddi ülésének délelőtti, 9:00-től 11:50-ig tartó szakaszában. Az egyik a "magyar elnökség áttekintése", a másik "a tagállamoknak a területükön történő GMO-termesztés (amelynek során genetekai módosítást alkalmazott) korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség".
Orbán Viktor a Fidesz vasárnapi kongresszusán visszautalt az Európai Parlamentben zajló vitákra, és úgy fogalmazott, hogy "az Európai Parlament izgága kötekedőinek kiosztottunk" néhány "sallert" és "kokit".
A vitát szavazások követik majd, amelyek között szerepel a magyar alaptörvényről benyújtott határozat is. A szociáldemokrata, a zöld és a liberális frakció által benyújtott szöveg számos ponton bírálja az alkotmányt, többek között az elfogadásának körülményeit és az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását. Az indítvány megtalálható itt.
A hivatalos kezdés 9 óra, de rendszeresen szoktak lenni késések. Egyelőre most is csak lézengenek a képviselők az ülésteremben, a felvételen ugyanakkor látszik, hogy Orbán Viktor is jelen van, és Jerzy Buzek parlamenti elnökkel és Jose Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével beszélget.
Orbán visszautal arra, hogy az elnökség kezdetén bemutattak egy kiadványt a célkitűzésekkel. Orbán szerint ennek alapján "azt mondhatjuk, hogy a magyar elnökség maradéktalanul teljesítette a célokat".
Orbán köszönetet mond az európai parlament képviselőinek általában, de különösen a néppártnak (ennek a frakciónak tagjai a Fidesz képviselői is). Az elnökségnek szüksége van politikai háttérre, és ezt ők megteremtették.
Az EU erősebb, mint fél évvel ezelőtt volt - mondta Orbán, aki szerint annak ellenére volt ez így, hogy három gyomorszájra mért ütést is kapott Európa. Ezek szerinte az eurózóna válsága, a japán nukleáris katasztrófa és az észak-afrikai történések. Az EU képes volt gyorsan és hatékonyan reagálni Orbán szerint.
Orbán szerint a sikeres intézkedések ellenére a választók aggódnak a görög válság miatt, ezért ennek megoldása szerinte nagyon sürgető.
Orbán szerint a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása egyben a további bővítési folyamatnak is lökést adhat. A kormányfő emellett sikerként könyvelte el az uniós roma stratégia elfogadtatásáért tett lépéseket.
Orbán azzal zárta a beszédét, hogy biztos abban, a magyar elnökség majd a lengyel elnökség "arról győzi meg önöket", hogy bölcs döntés volt Közép-Európa irányába bővítették az EU-t. Színesebbé és erősebbé tette az Uniót ez a lépés Orbán szerint.
Jose Manuel Barroso beszél Orbán után. Barroso köszönetet mond a magyar elnökségnek, amelynek során szerinte sok eredményt el tudtak érni. Említi a roma stratégiát és a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását.
"Görögország a kötélen egyensúlyoz" - fogalmazott Barroso, és sorolta az EU egyéb problémáit, például az egyes tagállamok közötti szakadékot, a munkanélküliséget, különösen a fiatalok körében.
A felszólalók között lesz az EP januári ülésén Orbánt legkeményebben támadó Daniel Cohn-Bendit, a zöld frakció vezetője, a magyar képviselők között pedig szólásra jelentkezett Szájer József fideszes, Szegedi Csanád jobbikos és Tabajdi Csaba szocialista képviselő is.
Barroso szerint az "arab tavaszt" nemcsak politikailag, hanem a helyszínen is támogatta az EU. A bizottsági elnök szerint a magyar elnökség megmutatta azt az irányt, hogy a jövőbe kell befektetni. Az elmúlt hat hónapban sok előrelépés volt Barroso szerint.
Joseph Daul, az Európai Néppárt frakciójának vezetője kezd beszélni. Ennek a frakciónak a tagjai a fideszes képviselők is. Daul külön köszönetet mondott Győri Enikő külügyi államtitkárnak (korábbi EP-képviselőnek) a parlamenttel folytatott egyeztetésekért.
Daul szerint nehéz politikai helyzetben kellett haladnia a magyar elnökségnek. A frakcióvezető is kiemeli a roma stratégia elfogadtatását és a horvát csatlakozás lezárását.
Hannes Swoboda szocialista képviselő következik. Szerinte a soros elnökségnek két feladata van: egyrészt a dossziékat tovább kell vinni, másrészt példát is kell mutatni. Swoboda szerint az első feladatot jól látták el, a másodikat szerinte azonban nem sikerült megoldani. A médiatörvényt és az alaptörvényt emlegeti.
Swoboda felemlegeti Hillary Clinton budapesti látogatását, amelyen szóba került a magyar demokrácia sérelme. A képviselő szerint ugyan a kétharmad birtokában bármit megtehetnek, de szerinte a kritikus hangoknak is meg kell lenniük.
Alexander Graf Lambsdorff liberális politikus következik. Azt mondja, a frakciója szempontjából sok eredményt elért a magyar elnökség. Köszönet jár szerinte Orbánnak, Martonyi Jánosnak és Győri Enikőnek is.
Lambsdorff is az eredmények közé sorolja a horvát csatlakozást és a szabadalmi szabályozás elfogadását. Hozzáteszi azonban, hogy a médiatörvény nagy árnyékot vet az elnökségre. Az alaptörvény kidolgozása sem felelt meg a Velencei Bizottság elvárásainak megfelelően alakult - tette hozzá a képviselő.
Daniel Cohn-Bendit, a zöldek frakcióvezetője következik, aki azzal kezdi, hogy nem érti Orbánt. Idézi Orbánnak azt a mondatát, amely szerint Magyarország nem fogadta el Moszkva diktátumait, és most nem fogadja el Brüsszel diktátumát sem. Cohn-Bendit szerint ez árt Európának, mert máshogy beszél külföldön, és máshogy a hazájában. A képviselő szerint Orbán rombolja Európát.
Cohn-Bendit szerint Orbán 1989-ben a szabadságért küzdött, most azonban már saját magától is fél. A képviselő a Klubrádiót is felemlegeti, és azt mondja, hogy elvették a frekvenciáját (ez még nem történt meg, de a szerződése lejárt - a szerk).
A zöld frakcióvezető Orbánt bírálja azért is, mert szeinte nem hallatta a hangját az arab demokratikus változások ügyében, viszont nagy tisztelettel fogadta a kínai miniszterelnököt. Cohn-Bendit is többször elmondta azonban a kritikák mellett, hogy az apparátus jó munkát végzett.
Egy konzervatív cseh képviselő, Jan Zahradil szólal fel, és arról beszél, hogy a magyar elnökség sikeresebb volt, mint a cseh.
A kisebbik baloldali frakcióhoz tartozó Miroslav Ransdorf képviselő szerint eredménytelen volt a magyar elnökség. Előkészítetlenségről beszél a politikus, aki társai közül kitűnik azzal, hogy nem öltönyt, hanem bőrmellényt visel.
Nigel Farage brit euroszkeptikus képviselő dicséri Orbánt, különösen a "Brüsszel nem diktálhat" mondatért. Szerinte Orbán ezzel titkos fegyvernek bizonyult az euroszkeptikusok számára. "Szuper fantasztikus" időszakot tudhat maga mögött Magyarország szerinte, mert elindult a nemzetállamok megerősödése. "Orbán úr, gratulálok" - mondta Farage.
Szegedi Csanád jobbikos képviselő következik. Szerinte a magyar elnökség az Európai Egyesült Államok mellé állt, és ez megnehezíti Magyarország szuverenitásának helyreállítását. "Miniszterelnök úr, legalább szimbolikusan fel kellett volna vetni a szlovák nyelvtörvényt" vagy a székelyek jogainak kérdését - mondta a képviselő, aki szerint eközben a magyar kormány ragaszkodott egy "hibás médiatörvényhez".
Szájer József fideszes képviselő beszél, aki furcsának tartja, hogy Cohn-Bendit elégedett a magyar elnökséggel, de azzal nem, aki azt vezette, vagyis Orbán Viktorral. Az elnök félbeszakítja Szájert, mert lejárt az ideje.
Tabajdi Csaba szocialista képviselő szerint szakmailag sikeres, politikailag kudarc volt a magyar elnökség. Ő is sikernek tartja a horvát csatlakozást, a roma stratégiát, viszont kudarcnak tartja, hogy Magyarországon nem volt kormányfői szintű találkozó. Szerinte a magyar belpolitika árnyékot vetett az elnökségre, és nemzetközi megítélése romlott. Felidézi, hogy jobboldali kormányok bírálták először a magyar kormányt, tehát szerinte nem igaz az, hogy a szocialisták álltak volna a bírálatok mögött. Tabajdi Orbán vasárnapi beszédére utalva azt mondta, nem szoktak kokit és sallereket adni az EP-ben.
Jerzy Buzek parlamenti elnök megkérte a felszólalókat, hogy lassabban beszéljenek, mert a tolmácsok nem bírják a tempót.
Már nem az első képviselő sérelmezi, hogy Daniel Cohn-Bendit és a magyar kormány több más bírálója is elhagyta a termet.
A magyar kormányt dicsérő Werner Langen néppárti képviselő egy másik - szintén külföldi - képviselőtől kérdést kap arról, hogy olvasta-e a Velencei Bizottság véleményét a magyar alaptörvényről. Langen azt válaszolja, hogy nem olvasta, és nem is tud magyarul (a bizottság nem magyar szervezet, épp a szintén Strasbourgban székelő Európa Tanács mellett működik - a szerk.). Szerinte el kell fogadni, hogy ez egy európai alaptörvény.
Charles Goerens liberális képviselő következik, aki szerint nem lett erősebb Európa. Utal arra, hogy Finnországban megerősödtek a szélsőségesek, a pénzügyi problémák továbbra is léteznek, és a schengeni övezet kritikusai is megerősödtek.
Carlo Casini olasz néppárti képviselő beszél. Szerinte Orbán komoly támadásnak állt ellen. Alkotmányjogászként nagy tapasztalata van az alkotmányokkal, és szerinte európai alapelvek vannak a magyar alaptörvényben. "Európa építésének elemei" vannak benne, és ezzel utalt a családról szóló részekre. Hozzátette, nemcsak az elnökséget, hanem az alaptörvényt is köszön.
Herczog Edit szocialista képviselő szerint Orbán Viktor meglengetheti kaplját a magyar köztisztviselői kar előtt. A képviselő közölte azt is, hogy hiányzott a magyar kormányból a mértéktartás, és visszautalt Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök vasárnapi beszédére, amely szerint a párt számára pont ez lenne a legfontosabb. Herczog épp csak belelendült volna a beszédébe, de elfogyott az ideje, ezért Buzek elnök megvonta tőle a szót.
Frédéric Daerden belga szocialista képviselő arról beszélt, hogy szerinte a szociális területen nem volt sikeres a magyar elnökség. Őt egy görög néppárti képviselő, Marietta Giannakou követi, aki köszönetet mond a magyaroknak azért, hogy segítettek hazájának a pénzügyi korrekciók végrehajtásában.
A miniszterelnök mellett Martonyi János külügyminiszter foglal helyet. Fülhallgatóval a fejükön hallgatnak egy olasz néppárti képviselőt, aki szintén dicséri a magyar elnökséget.
A fideszes Pelczné Gáll Ildikó visszautal a januári ülésen történt tiltakozó akcióra (leragasztott szájjal tiltakoztak többen a médiatörvény ellen), és azt mondta, akkor értette meg, hogy mekkora hátrányból indulnak. Úgy fogalmazott, hogy "mínusz 100 méterről indultunk".
Rövid egyéni hozzászólásokkal folytatódik az ülés, majd pedig Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős alelnöke fog beszélni, végül pedig Orbán Viktor reagál az elhangzottakra. A felvételen néha mutatják Orbánt, amint jegyzetelget vagy előredőlve figyeli a hozzászólásokat.
A szlovén néppárti delegáció nevében Milan Zver képviselő gratulál Orbánnak. Zver szerint "politikai cunami" érte kezdetben a magyar elnökséget. Szerinte ettől függetlenül jó munkát végzett a magyar elnökség. Érdekesség, hogy Zver a januári ülésen az [origo]-nak nyilatkozva azt a tanácsot adta Orbánnak, hogy próbáljon békét teremteni a belpolitikában.
Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős alelnöke arról beszél, hogy a Bizottság vizsgálni fogja Magyarország lépéseit, de szerinte az alaptörvényt akkor lehet megítélni, ha meglesznek a sarkalatos törvények is (amelyek részletesen szabályozzák az alkotmányban lefektetett egyes elveket).
Orbán azt mondta, megismétli még egyszer, hogy köszönetet mond az Európai Parlamentnek, az egésznek, és azon belül is a néppárti frakciónak, mert az ő támogatásuk nélkül nem lehetett volna sikeresek. Kezdettől fogva a nemzetközi baloldal támadása alatt állt a magyar elnökség Orbán szerint. Ennek elhárításához kellett a néppárt támogatása - mondta a kormányfő.
Gyengre trükk, hogy vannak munkájukat jól végző tisztviselők, és rossz politikai vezetők - mondta Orbán, aki szerint ez egy vicces próbálkozás. Orbán szerint egyetlen európai kormány sincs abban a helyzetben, hogy megmondja, milyen alkotmánya legyen Magyarországnak. "Ez a magyar népre tartozik, és mi el is fogjuk dönteni" - mondta Orbán.
Cohn-Bendit-re reagálva Orbán azt mondta, "mindketten lázadó típusúak vagyunk, ön egy polgári demokrácia ellen lázadt, én egy diktatúra ellen".
Orbán az alaptörvényt ért kritikákra reagálva felolvasta a Velencei Bizottságnak a bevezetőjéből azt a részt, amely elismerően szól a magyar alkotmányról. A konkrét kritikákra már nem tért ki, viszont hangsúlyozta, hogy az Európai Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását, és a részletkérdésekben a magyar parlamentben fogják megalkotni a szükséges szabályokat. A kormányfő zárásként köszönetet mondott a vitáért, és azt mondta, hogy az európai baloldalban is megismert szimpatikus embereket.