Orbán csak hallgatta a költségvetés körül kirobbant parlamenti vitát
2011. szeptember 19. 12:40
Események
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A magyar csapat eredményei:
6
7
6
Orbán csak hallgatta a költségvetés körül kirobbant parlamenti vitát
Bár egy ideig jelen volt, a miniszterelnök nem szállt be a hétfői parlamenti vitába, amelyben már a jövő évi költségvetést, illetve a kormány tervezett intézkedéseit támadta az ellenzék. A Jobbik hozzájárulásával a kormánypártok eltérhetnek a házszabálytól, és soron kívül kerülhet napirendre a rögzített árfolyamú végtörlesztés, az MSZP képviselői minden felszólalásban Matolcsy György lemondását követelték.
Cikkünk folyamatosan frissül65 bejegyzés
A gazdaságpolitikáé lesz a főszerep
Várhatóan a kormány gazdaságpolitikájáról, illetve költségvetési terveiről esik a legtöbb szó a parlament hétfői ülésén. Bár a Matolcsy György gazdasági miniszter által pénteken bejelentett áfa- és járulékemelés még nincs törvényjavaslatként az országgyűlés előtt, már a hétfői napirenden is több gazdasági tárgyú törvény szerepel. Az országgyűlés hétfőn tárgyal például arról, hogy a vállalkozások miként igényelhetik vissza azt a 250 milliárd forint forgalmi adót, am az Európai Unió bíróságának döntése miatt jár nekik. A július végi ítélet szerint Magyarország megsértette az áfaszabályokra vonatkozó uniós előírást, mert jogtalanul halogatta a cégek áfa-visszaigényléséről szóló döntéseket.
Matolcsy pénteken benyújtott törvényjavaslata rendelkezik az eddig visszatartott forgalmi adó kifizetéséről. Október 20-ig külön kérelmet kell benyújtani, vagy bármely későbbi áfabevallásban érvényesíteni lehet azt az áfaösszeget, amelyet eddig a magyar állam nem engedett visszaigényelni, ha a cég nem fizette ki a beszállítóját. Az országgyűlés - a kormány kérésére, a házszabálytól eltérve - akár már ma szavazhat az előterjesztésről. Ha nem lesz meg az ehhez szükséges négyötödös többség, csak a javaslat általános vitáját folytatják le, de nem döntenek róla.
Gázolaj, alkohol és cigaretta
Ugyancsak megvitatja a parlament az államháztartási törvény módosításáról szóló előterjesztést. Matolcsy György ebben azt kezdeményezte, hogy a jelenlegi minimum 45 helyett csak 30 napnak kelljen eltelnie az adótörvények kihirdetése és hatálybalépése között. Az országgyűlés napirendjén pillanatnyilag egy adóemelésre vonatkozó kormányjavaslat szerepel, elfogadásával november 1-jén 13 forinttal emelkedne a gázolaj jövedéki adója, nőne az alkoholos és a dohánytermékek jövedéki adója, valamint a játékadó.
Szocialista össztűz Matolcsyra
Matolcsy Györgyöt és gazdaságpolitikáját veszik össztűz alá az MSZP-s képviselők, akik - még az áfaemelés pénteki bejelentése előtt - több interpellációt is benyújtottak. Kovács Tibor Hol van az ígért növekedés és jólét? címmel kérdez, Burány Sándor interpellációjának címe: Vége van-e már a gazdasági szabadságharcnak? Szintén Matolcsyhoz fordul Boldvai László, Tankönyvszerű vagy nem ortodox gazdaságpolitika? című interpellációjával.
Törvényben bélyegeznék meg az elődöket
Kedden kerül a parlament elé a 2010-es költségvetés zárszámadása, amellyel a kormány egyebek mellett törvénybe foglalná, hogy a Bajnai-kormány által elfogadott eredeti büdzsében hamis adatok szerepeltek, és az eredetileg 3,8 százalékra tervezett hiány valójában a 7 százalékot is meghaladta volna, ha a második Orbán-kormány nem tesz lépéseket.
Kivéve az atomhulladék
Hétfőn várhatóan elfogadja a parlament az új katasztrófavédelmi törvényt. A Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott jogszabály szerint egyebek mellett január 1-jével állami kézbe kerülhetnek a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, illetve bevezetik a katasztrófavédelmi bírságot is. A törvény egyik rendelkezése katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezi a veszélyes tevékenységet végző ipari üzemeket. Egy, szintén Pintér által benyújtott, úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítvány azonban az utolsó pillanatban mentességet adhat a nukleáris létesítménynek és a radioaktívhulladék-tárolónak.
Vita a távhőtámogatásról
A parlament elé kerül a távhőszolgáltatásról és az árak megállapításáról szóló fejlesztési minisztériumi előterjesztés. Lényege egy új támogatási rendszer kiépítése, ez a termelők helyett a hőszolgáltatókat támogatná. A kormány sürgős tárgyalást kért, hogy a jogszabály október 1-jén, a távhő hatósági árának megállapításával együtt hatályba léphessen.
Albizottság vizsgálja az államadósságot
Parlamenti albizottság vizsgálhatja, hogy megállapítható-e jogi felelősség a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés miatt. Az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága 19 igen, 3 nem és 3 tartózkodó szavazat mellett támogatta az erről szóló előterjesztést. Az albizottság - amelynek november 15-ig kell javaslattervezetet terjesztenie a főbizottság elé - kilenc tagból áll majd, akik közül ötöt a Fidesz, egyet-egyet az MSZP, a Jobbik és az LMP delegál, továbbá tagja lesz a testületnek egy független parlamenti képviselő is. A bizottság elnökét a Fidesz adja, ahogyan az egyik alelnököt is, míg a másikat a szocialisták jelölik.
Új mentelmi szabályokat javasol az LMP
Módosítaná a képviselők mentelmi jogáról szóló törvényt az LMP. A párt képviselői által hétfőn benyújtott javaslat szerint a mentelmi jog csak a képviselői munkával összefüggő tevékenység során védené a politikusokat. Egyéb esetben a hatóságok a képviselő kikérése nélkül is megindíthatnák a büntető- vagy szabálysértési eljárást. A javaslat szerint a képviselői munkával összefüggő ügyekben továbbra is az országgyűlés döntene a mentelmi jog felfüggesztéséről, de a képviselőknek lehetőségük lenne az Alkotmánybírósághoz fordulni jogorvoslatért.
Egyetértés a GMO-mentesség ügyében
Az országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának hétfői ülésén az országgyűlési képviselők pártállástól függetlenül egyetértettek abban, hogy Magyarország génmódosított szervezetektől (GMO) való mentességét továbbra is fenn kell tartani. Ennek jegyében egyhangúlag fogadták el a genetikailag módosított szervezetektől mentes Alpok-Adria kezdeményezéshez való csatlakozásról szóló országgyűlési javaslathoz benyújtott mezőgazdasági bizottsági módosító javaslatot. A javaslat a fenntartható fejlődés bizottságának önálló indítványát pontosította.
A képviselők többsége ugyanakkor elutasította a Lehet Más a Politika (LMP) génmódosított szervezetek kibocsátásával szembeni hatékonyabb fellépéshez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatát. Az LMP törvényjavaslata szerint egyebek mellett önálló bűncselekménnyé vált volna, és 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel lett volna sújtható a géntechnológiával való visszaélés, illetve létrehozott volna egy adatbázist, amelyből a fogyasztók tájékozódhattak volna az élelmiszerek esetleges GMO tartalmáról. (MTI)
Egyelőre majdnem üres a terem
Öt perccel a hivatalos kezdés előtt alig egy tucatnyi képviselő van a teremben, és csak lassan szivárognak az ebédről, frakció- vagy bizottsági ülésről érkezők.
Nem lesz cigányügyi bizottság
A Jobbik szerint a fideszes és az MSZP-s politikusoknak "fokozott és egyre súlyosabb" felelősséget kell viselniük azért, hogy "folyamatosan a szőnyeg alá söprik a cigánybűnözés problémáját" - jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Apáti István, a Jobbik képviselője. Az ellenzéki politikus azután beszélt erről, hogy a parlament alkotmányügyi bizottsága leszavazta a "Megélhetési bűnözés vagy cigánybűnözés sújtja-e Magyarországot? Tényfeltáró és megoldási javaslatokat kereső bizottság felállításáról" szóló határozati javaslata tárgysorozatba vételét. (MTI)
Megérkezett Kövér László is
Megérkezett Kövér László házelnök, hamarosan kezdődik az ülés. Egyelőre sem Orbán Viktor, sem helyettesei nincsenek a teremben.
Vona: Orbán nem mert kiállni a megszorításokkal
A kormány részéről senki nem jelentkezett napirend előtti felszólalásra, ezért Vona Gábor Jobbik elnök beszélhet elsőként. A pártelnök szerint ismét előállt az a helyzet, amely alapján a Fidesz korábban előre hozott választásokat követelt: hitelvesztett a kormány és ismét megszorítások következnek. Vona szerint a pénteken bejelentett Matolcsy-csomag már a negyedik megszorítás ebben az évben, és kifogásolta, hogy Orbán Viktor nem mert a parlament elé állni ezekkel az intézkedésekkel.
"Előre hozott választásokat kell tartani!"
Ez nem országmentő, hanem országvesztő csomag, amely egyértelművé teszi, hogy önök a gazdagok kormánya - bírálta Vona a kormányt, amely szerinte csak a tehetőseket támogatja. "Egyre növekvő, permanens válság van" - jelentette ki Vona, aki szerint ebből a válságból csak egy előre hozott választással lehet kilépni.
Cséfalvay: Egy tenor többet keres, mint egy szerelő
A kormány a nemzet kormánya, és az országot készíti fel arra a viharra, ami a világgazdaságban várható - reagált Vona szavaira Cséfalvay Zoltán államtitkár. Nagy derültséget keltett, hogy az államtitkár azt mondta: a Jobbik tudomása szerint nemzeti kormány. "Egy operatenor mindig többet keres, mint egy vízvezeték-szerelő" - vette védelmébe Cséfalvay az egykulcsos adórendszert, aki szerint a progresszív adórendszer büntetné azokat, akik előre akarnak jutni.
Orbán majd a költségvetés vitájában beszél
A költségvetés bejön ide a parlamentbe, mindenkinek alkalma lesz hozzászólni, a miniszterelnök is részt fog venni a vitában - reagált Cséfalvay arra, hogy Vona Orbánt hiányolta.
Vágó Gábor: Hívjuk csak egyszerűen népnyúzásnak
A Fidesz az elmúlt húsz év legnagyobb megszorító csomagját jelentette be - mondta napirend előtt Vágó Gábor, az LMP képviselője, aki szerint a kormány ódzkodik a megszorítás szó használatától. "Hívjuk csak egyszerűen népnyúzásnak" - mondta Vágó, aki szerint az Orbán-kormány az adóemelések kormánya, és hosszan sorolta azokat az adókat, amelyeket a kabinet az elmúlt másfél évben bevezetett vagy megemelt. Erre a képviselő szerint azért kényszerült a kormány, mert a tőkejövedelmeket nem akarja megadóztatni.
"Csak Dzsibutiban magasabb az áfa"
Világrekorderek lettünk, csak Dzsibutiban magasabb az áfa, mint 27 százalék - mondta Vágó, aki szerint évtizedek óta csak a megszorítások folytatódnak. A képviselő szerint az LMP-nek van alternatív javaslata: négyszázalékos járulékcsökkentést, progresszív adórendszert és az adójóváírás megtartását javasolják.
Cséfalvay: A fogyasztást adóztatjuk
A kormány nevében ismét csak Cséfalvay Zoltán reagált, aki szerint körbe kell nézni, milyen viharok készülnek a világgazdaságban. Az államtitkár szerint az államadósság a legnagyobb rákfene, mindent meg kell tenni annak csökkentéséért. Az adórendszerben Cséfalvay szerint mérséklik a jövedelmeket csökkentő adókat, és a fogyasztást adóztatják nagyobb mértékben. Az államtitkár szerint Magyarország nem áll egyedül az áfaemeléssel, és felsorolt több európai országot, ahol ebben az évben áfát emeltek.
Mesterházy: A gazdaságpolitika megbukott
Nagyra értékelem az államtitkár úr hősies kiállását, de helyes volna, ha Matolcsy is bejárna a parlamentbe - mondta napirend előtt Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, aki szerint a múlt pénteki bejelentéssel hivatalosan is beismerték, hogy a kormány gazdaságpolitikája megbukott. Mesterházy szerint korábban még 4-6 százalékos gazdasági növekedéssel, csökkenő munkanélküliséggel és adócsökkenéssel számoltak, ehhez képest lassan recesszióba süllyed az ország, stagnál a foglalkoztatás, és adókat emelnek.
Most miért nem tiltakozik a Fidesz?
Szijjártó Péter 2009-es nyilatkozatait idézte Mesterházy, aki nem érti, a Fidesz miért nem tiltakozik most a jövedéki adó vagy az áfa emelése ellen. "Egyértelművé vált, hogy hazugságokkal traktálták az embereket" - támadta a kormány az MSZP elnöke, aki szerint radikális változásokra van szükség. Ehhez többkulcsos adórendszerre van szükség, csökkenteni kell a járulékterheket, illetve gazdaságélénkítő alapra van szükség.
Kövér figyelmeztette Mesterházyt
Mesterháy 15 másodperccel túllépte a felszólalás időkeretét, ezért Kövér László figyelmeztette.
Cséfalvay: A jólét nem fix összegű
Cséfalvay szerint az alapvető különbség a Fidesz és az MSZP vagy az LMP közt, hogy utóbbiak azt hiszik, a jólét egy fix összeg, csak igazságosan kell újraosztani. A kormánypártok ezzel szemben ahhoz akarnak feltételeket teremteni, hogy minél több ember vehessen részt saját jólétének megteremtésében. Erre ad lehetőséget az államtitkár szerint a Start munkaprogram.
Cséfalvay szerint annak idején azért bírálták az adóemeléseket, mert nem volt a másik serpenyőben semmi. Most viszont az adóemelések mellett csökkentenek is. A tervezett 1,5 százalékos gazdasági növekedés Cséfalvay szerint "nagyon tisztességes", főleg, hogy a költségvetés egyszerre valósítja meg a növekedést és a költségvetési egyensúlyt.
Kitiltották az [origo] fotósait az országgyűlésből
Múlt hét hétfőn levélben tájékoztatta szerkesztőségünket az országgyűlés sajtóirodája, hogy fotós munkatársaink a következő naptól, szeptember 13-ától nem léphetnek be az országgyűlés és a Képviselői Irodaház épületébe, mivel megszegték azt az előírást, amely tiltja a képviselői felszólalások kéziratainak fényképezését. A részletekről itt olvashat.
Lázár: Az emberek vagy a bankok oldalán?
Hamarosan dönteni fog az országgyűlés arról, hogy a devizahitelek végtörlesztését lehetővé tevő törvényt a házszabálytól eltérve tárgyalják - mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint ezt megszavazzák azok, akik az emberek és nem a bankok oldalán állnak. Lázár szerint ugyanakkor nem lehet megkerülni a felelősség kérdését, hogy miért nem védte meg a korábbi kormány az embereket a bankoktól. Ezért kezdeményezték a vizsgálóbizottság felállítását. A frakcióvezető hosszan sorolta, hogy milyen intézmények és mikor figyelmeztették a korábbi kormányt a devizahitelek problémájára, de szerinte egészen a válság kezdetéig nem tettek semmit.
Mesterházy Attila MSZP-elnök és Lázár János Fidesz-frakcióvezető
Cséfalvay: Hússzorosára nőtt a devizahitel-állomány
2002-ben még csak 300 milliárd forint volt a lakosság devizaadóssága, 2010-ben már 6600 milliárd - mondta Cséfalvay Zoltán, aki szerint nagyon fontos megvizsgálni, hogyan történt ez.
Soron kívül tárgyalják az áfatörvényt
Az országgyűlés 298 igen szavazattal, 46 ellenében hozzájárult, hogy az áfa-visszatérítésről szóló törvényt a házszabálytól eltérve, még hétfőn megtárgyalják. Nemmel szavaztak a szocialisták, illetve két jobbikos képviselő.
Vita a soron kívüli tárgyalásról
A parlament hamarosan szavazni fog a rögzített árfolyamú végtörlesztését lehetővé tevő, illetve a pozitív adóslistát felállító törvényjavaslat házszabálytól. A jobbikos Z. Kárpát Dániel a szavazás előtt azt mondta: pártja minden javaslatot támogat, ami akár 5 lakáshitelesen is segít, de úgy vélik, az "Aspirin a haldoklónak", vagyis csak nagyon kevés emberen segít.
Schiffer András LMP-frakcióvezető szerint a pozitív adóslistát támogatnák, de a végtörlesztésről szóló javaslatot elhibázottnak tartják, mert csak keveseken segít, és hatalmas kockázatokat hordoz, ezért felelőtlenség átverni azt a parlamenten.
Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója szerint pártja egyik javaslatot sem támogatja, hiszen az nem megoldás a problémára, csak azokon segít, akiknek van betétállományuk, forinthitelre pedig nem lehet átváltani. "A többiekkel mi lesz?" - kérdezte Tóbiás, aki szerint azt a kérdést is fel kell tenni, hogy ki felelős a gyenge forintárfolyamért.
Lázár: Kinek az oldalán állnak?
Kérjük az ellenzék támogatását, hogy minél hamarabb döntés születhessen - mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, majd ismét bírálta a szocialistákat, hogy a görögökhöz hasonlóan hitelből finanszírozták a kiadásokat, és erre buzdították a lakosságot is. Túl akarnak lépni azon, hogy a bankok 8-10 százalékos kamatra helyezték ki az 1-1,5 százalékért felvett frankhiteleket - fordult az MSZP-hez és az LMP-hez Lázár, aki úgy véli, el kell dönteni végre, hogy kinek az oldalán állnak. A frakcióvezető szerint a bankok majd adnak forinthitelt, ha ezekre lesz igény, és ennek a feltételeit a kormány meg fogja teremteni.
Volt jobbikos védi a kormánypárti ötletet
Mindenki tudja, hogy a svájci frank árfolyamának mozgása teljesen független nem hogy a magyar, a svájci kormánytól is - mondta Pősze Lajos, korábban jobbikos, jelenleg független képviselő, aki szerint mindenkinek, így a szegényeknek is 30 százalék megtakarítás az árfolyam befagyasztása, ők is el tudják adni a lakásukat, és törleszteni tudják a hiteleiket.
Soron kívül tárgyalnak a végtörlesztésről
Az országgyűlés 294 igen szavazattal, 61 ellenében hozzájárult, hogy a házszabálytól eltérve, soron kívül tárgyalják az úgynevezett otthonmentő törvényjavaslatot, illetve a pozitív adóslistáról szóló jogszabályt. Az MSZP és az LMP képviselői mellett nemmel szavazott a jobbikos Hegedűs Lorántné is.
Vége van-e már a gazdasági szabadságharcnak?
Az interpellációk következnek, elsőként az MSZP-s Burány Sándor kérdezi, hogy vége van-e már a gazdasági szabadságharcnak. Ez a képviselő azt jelentette, hogy a kormány lemondott bizonyos adóbevételekről, lerontotta a forint árfolyamát és az ország gazdasági szavahihetőségét. "Önök nem tárgyalnak, hanem harcolnak a partnerekkel" - mondta Burány, aki szerint ezzel a magyar vállalkozásoknak és embereknek ártanak. Burány azt kérdezte: büszkék-e a szabadságharcra, és Matolcsy meddig ragaszkodik még a bársonyszékéhez.
Cséfalvay: A kormány nem a külfölddel hadakozik
A kormány nem a külfölddel hadakozik, hanem az államadóssággal és a lakossági devizaadóssággal - mondta Cséfalvay Zoltán államtitkár, aki Matolcsy helyett válaszol. Cséfalvay szerint 2003 végén a kedvezményes forinthitelek megszüntetése terjesztette el a devizahitelezést, illetve a magas költségvetési hiány szívta el a forintot a lakosság elől. Az eredendő bűn az államtitkár szerint az volt, hogy a hiteltelen gazdaságpolitika miatt a befektetők nem voltak hajlandók saját valutájukban finanszírozni az országot, csak devizában.
Csak Matolcsy lemondását fogadná el Burány
Önök lopott pénzből csökkentik az államadósságot - mondta Burány Sándor, aki szerint az Orbán-kormány hatalomra kerülése előtt 180 forint volt egy svájci frank, most pedig 240. A képviselő nem fogadta el a választ (szerinte csak Matolcsy lemondását lehetne elfogadni), de a parlamenti többség igen.
Hogyan lesz itt valódi munkahely?
A jobbikos Bertha Szilvia, aki szerint a kormány eddigi intézkedései csak az állami bevételek növelésével foglalkoztak, a vállalkozások terheit nem csökkentették. A képviselő szerint a közmunkaprogram csak elfedi a munkanélküliséget, miközben valódi munkahelyket csak a vállalkozások teremthetnének. Az új Munka törvénykönyve Bertha szerint azt teszi lehetővé, hogy korlátlanul cserélgessék és használják ki a munkavállalókat. Milyen gazdasági intézkedéseket tervez a kormány a vállalkozások támogatására? - kérdezte a képviselő.
Czomba: Nem cél a jövedelmek csökkentése
Nem csak a közfoglalkoztatás javítja a statisztikát - mondta Czomba Sándor munkaügyi államtitkár, aki szerint az is tévedés, hogy mindenütt csak alacsony képzettségű embereket foglalkoztatnának. Az államtitkár szerint a munkaerő-piaci alapból ötmilliárd forint támogatást nyújtottak, amivel háromezer új munkahelyet teremtettek, az egyszerűsített foglalkoztatás keretében pedig több mint 500 ezer embert foglalkoztattak, főleg a mezőgazdaságban. "A legjobb munkahely a meglévő munkahely" - mondta Czomba, aki szerint az új Munka törvénykönyve elfogadásánál nem cél a jövedelmek csökkentése.
A műszakpótlékot félti a képviselő
A képviselő nem fogadta el a választ, szerinte a legnagyobb probléma, hogy nincs kereslet a magyar termékekre és szolgáltatásokra, amin nem segít a munkahelyteremtő támogatás sem. Lehet, hogy nem cél a jövedelmek csökkentése, de a műszakpótlékok elvétele 30-40 százalékos csökkenést is eredményezhet egyes munkavállalóknál - mondta Bertha. A parlamenti többség elfogadta az államtitkári választ.
Helikopterekkel a parlagfű ellen
Elfogadásra került a nemzeti parlagfű-stratégia - mondta a fideszes Zsiga Marcell interpellációjára Ángyán József államtitkár, aki szerint elsősorban a földhasználók jogkövető magatartását kell elérni, illetve erre kell nevelni. Fontos emellett, hogy a közfoglalkoztatás keretében is irtják a gyomnövényt. Ebben az évben már helikopterrel is igyekezték felderíteni a parlagfüves területeket, ennek költséghatékonyságát a szezon végén elemzik majd ki. A képviselő elfogadta a választ.
Pazarló Leader-programokról kérdez az LMP
Nagy jelentősége lett volna a Leader programoknak a kistelepülések életre keltésében, de a hazai rendszerben a valós gazdaságfejlesztés helyett csak adminisztrációs feladatokat szabtak a közösségekre - mondta az LMP-s Szabó Rebeka, aki szerint az eddigi projektek nagy része csak közpénzpocsékolás volt, szinte semmilyen gazdaságfejlesztési hatásuk nem volt. Ezt a minisztérium úgy próbálta orvosolni, hogy teljesen központosította a pályázatokat - mondta Szabó, aki azt kérdezte, mit tesz a kormány a pazarló rendszer megszüntetésére, hogy a Leader akciócsoportok valódi helyi fejlesztéseket végezzenek.
Az államtitkár is lát problémákat
V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár egyetért azzal, hogy egyes Leader-csoportok csak a tagok érdekeit nézték, de azt mondta: sok jó program is megvalósult. A kormány elzárta a pénzcsapokat, korlátozta a működési kiadásokat - mondta az államtitkár, aki szerint a jövőben csak megújult formában, egyesületként működhetnek az akciócsoportok, illetve honlapjukon nyilvánossá kell tenni a költéseket.
Határozatképtelen az országgyűlés
Szabó Rebeka szerint a kormány csak csiszolgatja a problémát, miközben alapvető változtatásokra van szükség, hogy a helyi akciócsoportok valódi döntéseket hozhassanak. A képviselő nem fogadta el a választ, a szavazásnál pedig kiderült, hogy a parlament határozatképtelen, mert túl sokan vannak kint. Az elnöklő Lezsák Sándor öt perc szünetet rendelt el.
Folytatódik az ülés
Sikerült kellő számú képviselőt a terembe hívni, most szavaz az országgyűlés arról, hogy elfogadja-e az államtitkári választ. 190 igen szavazattal, 30 ellenében elfogadta. Összesen 158-an így sem szavaztak.
Hol van az ígért növekedés és jólét?
Hol van az ígért növekedés és jólét? - kérdezte az MSZP-s Kovács Tibor, aki hosszan idézett Orbán Viktor egyik tavalyi beszédéből, amelyben a miniszterelnök alacsony hiányról, reformokról és gyorsuló gazdaságról beszélt. "A kormány nem ura a gazdasági folyamatoknak" - jelentette ki a képviselő, aki szerint az elmúlt egy évben gazdaságpolitikai ámokfutásnak lehettünk szemtanúi. Nem gondolják, hogy menni kéne, még mielőtt tényleg nagy baj lesz? - kérdezte.
Nem a kormány osztja a jólétet
Az év végére 73 százalékos szintre megy le az államadósság - mondta Cséfalvay Zoltán államtitkár, aki szerint a kormány jól sáfárkodott az idejével. Bővül a foglalkoztatás, és lassabban a vártnál, de növekszik a gazdaság - mondta az államtitkár, aki szerint a jólétet az emberek maguknak teremtik, nem a kormány osztja el azt. A kormány pedig - mondta Cséfalvay - csökkenti a vállalkozások adó- és adminisztrációs terheit, ami lehetővé teszi, hogy az emberek megteremtsék a saját jólétüket.
"Lopott pénzből" csökken az adósság
A képviselő nem fogadta el a választ, mert szerinte a kormány "lopott pénzből" és a devizatartalékból csökkenti a hiányt, nincsenek valódi szerkezeti változások. A parlamenti többség elfogadta a választ, jelenleg már csak 92-en hiányoznak a teremből.
Mit jelent a nem ortodox gazdaságpolitika?
Mit jelent a nem ortodox gazdaságpolitika, amiről Matolcsy György beszél? - kérdezte az MSZP-s Boldvai László, aki szerint a nem konvencionális megoldásoknak köszönhető a lassuló gazdaság, hiszen kivonulnak a befektetők, elhalasztják a beruházásokat. A képviselő azt kérdezte: létezik-e ilyen gazdaságpolitika még a világban, és meddig kívánja még Matolcsy folytatni a tevékenységét.
Az EU-ban hitelből osztották a jólétet
Az Európai Unióban nem a jólét megteremtése, hanem annak elosztása lett uralkodó modell, és amikor már nem volt mit elosztani, hitelből finanszírozták - mondta Cséfalvay Zoltán, aki ismét azzal vágott vissza, hogy a kormány intézkedései lehetővé teszik, hogy minél többen teremtsenek értékeket. Boldvai nem fogadta el a választ, szerinte már 15 hónapja a Fidesz kormányoz, ennyi idő alatt be kellene látni, hogy nem működik az, amit korábban megálmodtak. A parlamenti többség viszont igen. Már csak 88-an hiányoznak a teremből.
Az ápolók csökkenő száma miatt aggódik a Jobbik
Egyre kevesebb az egészségügyi szakdolgozó, ami veszélybe sorolja a betegellátást - hívta fel a figyelmet Egyed Zsolt, a Jobbik képviselője, aki szerint a tendenciát a KSH adatai is alátámasztják. Ez a helyzet csak rosszabb lesz, hiszen egyre idősebbek a dolgozók, sokan fognak nyugdíjba vonulni, miközben ennek csak töredéke áll munkába. Milyen lesz a jövőben az ápolói életpályamodell, mit tesznek a szakdolgozók megtartása érdekében? - kérdezte a képviselő.
Réthelyi: Chipsadóból lesz béremelés
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szerint már megkezdték a humánerőforrás-stratégia kidolgozását. Ez elsőként a krízist hivatott kezelni, később jönnek a hosszú távú intézkedések. Jelenleg kiemelten fontosnak tekintik az azonnali jövedelemnövelést, ennek forrása lesz a népegészségügyi termékadó. Ezenkívül Réthelyi szerint felülvizsgálják a képzéseket, a cél a gyakorlati ismeretek erőteljesebb oktatása, illetve a kötelező, ötéves továbbképzések ingyenesek lesznek.
Egyed: Már csak a távozás maradt
A képviselő megköszönte a választ, de azt mondta: nincs módjában elfogadni azt, hiszen az egészségügyi dolgozók előtt már csak a külföldi munkavállalás maradt. Egyed Zsolt szerint ennek az ágazatnak kellett volna az elsőnek lennie, amelyhez hozzányúl a kormány tavaly nyáron. Az országgyűlés többsége elfogadta a miniszteri választ.
Gúr Nándor megvárja Orbánt
Véget értek az interpellációk, az azonnali kérdések következnek. A miniszterelnököt akarta kérdezni a szocialista Gúr Nándor, de ő nincs a teremben. A képviselő úgy döntött, megvárja, míg a kormányfő személyesen tud válaszolni.
Hogy mondják németül, hogy tandíj?
Kérem, fordítsa le bármely, ön által ismert nyelvre, hogy hangzik az, hogy egyetemi tanulmányokra fizetett önköltség? - kérdezte az MSZP-s Hiller István, ami derültséget váltott ki a teremben. Cséfalvay Zoltán nem is hallotta jól a végét, Hillernek meg kellett ismételnie a kérdést. Az államtitkár megkerülte a választ, szerinte ennél fontosabb kérdés, hogyan lehet egy fenntartható felsőoktatási finanszírozást megteremteni, ami megfelelő szakembereket képez.
Hiller lefordította németre a kifejezést, szerinte minden német hangosan nevetne a kacifántos kifejezésen, mert az valójában tandíjat jelent. A képviselő szerint 2008-ban a Fidesz még népszavazást kezdeményezett a tandíj ellen, most pedig nem merik kimondani a tandíj szót. Cséfalvay ragaszkodott hozzá, hogy lesz államilag finanszírozott és költségtérítéses hely, a végleges szabályokról azonban még nem született döntés.
Novák Előd is megvárja Orbánt
A jobbikos Novák Előd is Orbán Viktort szeretné kérdezni, és ő is úgy döntött, hogy megvárja a kormányfőt.
A 2006-os bűnök elévülése miatt aggódik Gaudi-Nagy
Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő a 2006-os őszi eseményekről kérdezné Orbánt, de be kell érnie Navracsics Tibor kormányfőhelyettessel. A képviselő szerint öt éve "embervadászat" folyt Budapest utcáin, de a mai napig nem hozták nyilvánosságra a Balsai István korábbi fideszes képviselő jelentését. Miért hagyják futni a rendőrbűnözőket? - kérdezte a képviselő, aki szerint legkésőbb holnap eljárást kellene indítani, különben elévülnek a bűnök.
Navracsics szerint 2006-ban a rendőrség valóban túllépte a hatáskörét, ezt egy albizottság vizsgálta is 2010-ben. Az albizottság elnöke, Gulyás Gergely fideszes képviselő feljelentést is tett a katonai ügyészségen, a képviselő ott érdeklődhet. Gaudi-Nagy megdöbbentőnek nevezte Navracsics szavait, szerinte minden akkori rendőrparancsnokot meg kell gyanúsítani, különben futni hagyják őket. Navracsics szerint hagyni kell az ügyészséget, hogy végezze a munkáját, neki nincs joga utasítani a legfőbb ügyészt.
Miért nincs részmunkaidő a közigazgatásban?
A törvény szerint az állami szerveknek kötelessége lenne részmunkaidős állásokat felajánlani a kisgyermekes anyáknak, de nem teszik meg - mondta Ertsey Katalin, az LMP képviselője, aki adatokat sorolt, hogy a NAV-nál és az Államkincstárnál milyen kevesen dolgoznak részmunkaidőben. A képviselő azt kérdezte, mit tesznek azért, hogy ez a helyzet megváltozzon.
Magyarországon rugalmas munkaerőpiacra van szükség, ennek része kell hogy legyen minden atipikus foglalkoztatási forma - mondta Cséfalvay Zoltán. Szerinte a részmunkaidős kinevezéshez szükség lenne a tisztviselő hozzájárulásra is, ami a tapasztalatok szerint hiányzik. Az államtitkár szerint ugyanakkor a közigazgatásban speciális munkakörök vannak, nem mindig lehet megoldani a részmunkaidős foglalkoztatást.
Ertsey szerint konkrét információik vannak arról, hogy nők kérték a részmunkaidő foglalkoztatást, de nem adták meg nekik. A képviselő azt kérte, a rugalmas munkaerőpiac ne azt jelentse, hogy könnyen lehet kirúgni embereket, hanem a részmunkaidőt kombinálják távmunkával és hasonló megoldásokkal.
Már a parlamentben is téma a Zöld Pardon
Miért kapott piros lámpát a Zöld Pardon - kérdezett az ismert budai szórakozóhelyről a szocialista Molnár Zsolt. Szerinte a Fidesz már 1998 óta bünteti Budapestet, és most már a fiatalokat is, hiszen valamilyen ok miatt be kell zárnia a "kultikus" szórakozóhelynek. A képviselő szerint valóban történtek tragédiák, de pont ott akarnak példát statuálni, ahol biztonságos, szülőbarát rendszer működik.
Szabó Erika államtitkár szerint a képviselő téved, a kormánynak semmilyen illetékessége vagy hatásköre nincs a Zöld Pardon ügyében, a XI. kerülethez kell fordulnia. Az államtitkár szerint az sem igaz, hogy a Fidesz büntetné Budapestet, hiszen a Nemzeti Színház és a Művészetek palotája is az első Orbán-kormány idején valósult meg, a négyes metróba pedig a szocialisták buktak bele.
Molnár Zsolt szerint szakmailag részben helytálló a válasz, de politikailag elfogadhatatlan. Szerinte épp a demokrácia felszámolása zajlik, a kormányhivatalok beavatkoznak az önkormányzatok ügyeibe, és most itt a lehetőség, hogy egy jó ügy érdekében tegyék. Szabó Erika szerint lehet, hogy a korábbi kormányok alatt megtettek ilyen lépéseket, de a polgári kormány soha nem fog ilyet tenni.
Hogy szavaz majd Magyarország Palesztináról?
Hogyan szavaz Magyarország az ENSZ közgyűlésében a Palesztin hatóság kéréséről, hogy megfigyelői státusszal vegyék fel a világszervezetbe? - kérdezte Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője, aki kifogásolta, hogy a magyar diplomácia egyik irányba sem kötelezte el magát, és elmaszatolta a választ a mindkét irányból érkező kérésekre.
Magyarország elvi álláspontot képvisel a palesztin-izraeli konfliktus kérdésében - mondta Németh Zsolt külügyi államtitkár, aki szerint egyelőre nincs pontos szöveg, nem ismert, mit kérnek a palesztinok és melyik testülethez fordulnak. Németh szerint még van esély egy egységes EU-álláspont kialakítására, és addig nem is fog egyik állam sem egyértelmű igent vagy nemet mondani. Az államtitkár szerint Magyarország álláspontja egyértelmű: a békefolyamat végén Palesztinának önálló államnak kell lennie, világos határokkal.
Gyöngyösi szerint írásos kérelem még nincs, de már lehet tudni, hogy az ENSZ BT-hez fordulnak a palesztinok, ahol az Egyesült Államok megvétózza a kérésüket, így az a közgyűlés elé kerül. A lépviselő szerint elvi kérdésről van szó, egy sor más EU-s ország már tudja, hogy egyik vagy másik oldalra áll. Magyarország egyedi helyzetben van - mondta Németh, aki szerint sokat tehetünk a békefolyamatért.
Miért fél a kormány a partraszállástól?
Miért fél a kormány a partraszállástól? - kérdezte az LMP-s Dorosz Dávid, aki azt kifogásolta, hogy a rendőrség megtiltotta a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéseit. A képviselő szerint a határozatokban kamu indokok szerepeltek, amelyek közül a legnevetségesebb, hogy a szombati tüntetés zavarja a parlament munkáját.
Kontrát Károly államtitkár szerint a betiltás indoka az volt, hogy a közlekedés más úton nem biztosítható, hiszen a belváros legforgalmasabb útjain akartak demonstrálni. "Ha ezeket a rendőrség engedélyezte volna, az blokád lett volna" - mondta az államtitkár, aki szerint sajnálatos, hogy a képviselő a jogorvoslat ügyében eljáró bíróságra akar nyomást gyakorolni a felszólalásával.
"Amit ön itt most leművelt, az a mellébeszélés minősített tényállása" - mondta Dorosz, aki szerint lehet, hogy megtalálták a bohócügyi államtitkárt. A képviselő egy fehér plüssnyulat felemelve azt mondta, hogy a kormány megérdemli a "gyáva nyúl díjat", amire az államtitkár azt mondta: látszik, hogy mindegy, mit mond, úgyis gyávának nevezték volna.
Fél-e a szakszervezetektől Orbán?
A miniszterelnök fél! - jelentette ki az MSZP-s Nemény András, aki szerint ezt jelzi, hogy betiltották a szakszervezeti tüntetéseket, hiszen a fideszes rendezvények sosem okoztak közlekedési fennakadást. Navracsics Tibor szerint a képviselő az öltözőben összekeverte a papírját Dorosz Dávidéval, hiszen lényegében ugyanazt a kérdést mondta el. A kormányfőhelyettes szerint Európa nincs könnyű helyzetben, a változások mindenütt komoly konfliktusokkal járnak. Nemény András szerint méltatlan volt Navracsics kioktatása. Úgy vélte: Orbán összekeveri az országot a Fidesszel, ahol mindig azt történik, amit ő akar. Ha hetven szakszervezet összeáll, az már jelent valamit - mondta Nemény, aki szerint nem csoda, hogy a kormányfő fél.
Nyert-e valaki a tőzsde bedöntésén?
Véget értek az azonnali kérdések, a kérdések következnek. Elsőként az MSZP-s Tukacs István kérdezi, hogy kik nyertek azokon az alkalmakon, amikor egy-egy kormányzati nyilatkozat miatt mélyrepülésbe ment át a tőzsde. Nyugtasson meg, hogy nem volt nyertese ennek a tőzsdei mélyrepülésnek! - kérte a képviselő az államtitkártól. Cséfalvay Zoltán szerint a képviselő túl sok összeesküvés-elméletet nézett, és visszautasította, hogy bennfentes kereskedéssel valakik hasznot húzhattak volna a tőzsde zuhanásából. Az államtitkár szerint a PSZÁF folyamatosan figyeli a piacokat, és reagál, ha spekulatív lépéseket lát.
"Buddhista cigányok zsidó vezetőkkel?"
Hallot már valaki a Dzsaj Bhím közösségről az SZDSZ-en kívül? Buddhista cigányok zsidó vezetőkkel? - kérdezte Endrésik Zsolt jobbikos képviselő, aki kifogásolta, hogy ez a vallási közösség, illetve az általa fenntartott iskolák nagy teret nyertek Borsod megyében. A képviselő szerint az iskolákban nem folyik valódi oktatási tevékenység, csak növelik az etnikai feszültségeket.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint a Dzsaj Bhím egyházi tevékenységét az egyházügyi törvény szerint majd megítéli az országgyűlés, de a kérdés hangneme szerinte nem illik a parlamentbe. A közoktatási kérdésről az államtitkár azt mondta: az új köznevelési törvény gátat fog szabni az oktatási látszattevékenységeknek, és emlékeztetett arra, hogy korábban már jogtalanul felvett támogatás visszafizetésére kötelezték a közösséget.
Van-e hatósági megoldás a hajléktalanságra?
A hajléktalanság hatósági megközelítése már eddig sem működött, de mégis egyre több önkormányzat lépett erre az útra - mondta Vágó Gábor, az LMP képviselője, aki szerint az önkormányzatok megpróbálják a szomszéd kerületekbe vagy városokba kiszorítani a hajléktalanokat. A VIII. kerületre utalva Vágó azt mondta: van olyan önkormányzat, ahol 700 ezer forintot költenek hajléktalanellátásra, míg 7 milliót kilakoltatásra, és 30 milliót népszavazásra.
Soltész Miklós szociális államtitkár szerint a hajléktalanság az egész társadalom számára nyomasztó jelenség. A probléma sokféle okból áll elő, de Soltész szerint van, aki életformaként választja. Az államtitkár azt mondta: hamarosan kétmilliárdos EU-s program indul azoknak a szervezeteknek a támogatására, amelyek valódi kiutat kínálnak. Az ugyanakkor jogos elvárása a társadalomnak, hogy rend legyen a közterületeken, és jogosak az ezt szolgáló intézkedések is.
Orbán Viktor, mint fordított Robin Hood
Orbán Viktor és kormánya fordított Robin Hoodként viselkedi - mondta az MSZP-s Józse István, aki szerint az adórendszerrel a szegényektől vesznek el, hogy a tehetőseknek adjanak, és a rögzített árfolyamú végtörlesztés is a gazdagoknak kedvez. A képviselő kifogásolta, hogy még mindig nem állt fel a nemzeti eszközkezelő, és ő is megkérdezte, hogy mikor mond le Matolcsy György.
Robin Hoodtól nehogy már közgazdaságtant tanuljunk - vágott vissza Cséfalvay Zoltán, aki szerint csak egyszer-kétszer lehet megsarcolni a gazdag kereskedőket, azok legközelebb elkerülik a cherwoodi erdőt. Az államtitkár szerint a gazdagok fokozott adóztatásával csak a szürkegazdaság erősödne, míg a szegényeknek másfajta eszközökkel kell segíteni.
Már a végtörlesztés megsemmisítésére gondol az MSZP
A rögzített árfolyamú hiteltörlesztés jogi kockázatairól kérdezett a szocialista Göndör István, aki szerint a jogszabály hazai vagy uniós bíróság általi megsemmisítése esetén kétségtelenül az adófizetőknek kell kifizetniük a bankoknak okozott kárt. Hogyan lehet olyan előterjesztést előkészíteni, amelynek az a filozófiája, hogy "a jogászok majd megvédenek, oszt jó napot"? - kérdezte a képviselő. A Polgári törvénykönyv lehetővé teszi, hogy jogszabály beavatkozzon korábban kötött szerződésekbe, ha alapvető változás történt a felvételekben, illetve a probléma sok embert érint - mondta Cséfalvay Zoltán, aki szerint a forint gyengülése ilyen körülmény, ami több mint egymillió embert érint.
Szünetet tart az országgyűlés
A kérdések végére ért az országgyűlés, az elnöklő Lezsák Sándor szünetet rendelt el. Percről percre tudósításunk ezzel véget ért, a parlament fontos döntéseiről azonban továbbra is beszámolunk.
origo.hu
Hosszú combú, kerek mellű bombázóval fut neki a PL-idénynek az Aston Villa - galéria
origo.hu
Kiderültek Charles Leclerc hazugságai
borsonline.hu
Rövidesen létrejöhet a Gyurcsány-Magyar Péter szövetség
vg.hu
Hatalmas viharok csaptak le a horvát nyaraló övezetekre és még nincs vége
ripost.hu
Erre te sem gondoltál! – ilyen idő vár ránk augusztus 20-tól szeptember végéig
vg.hu
Jön az új forint augusztus 20-án, és nem mindennapian néz ki
origo.hu
Varsányi Réka azt mondja, két hétig gyógyultak a sérülései, miután Alekosz összeverte
nemzetisport.hu
Erling Haaland: Cucurella vicces ember
origo.hu
Miss Balaton 2024, Bábel Virág legjobb fotói
origo.hu
Egy év után máris visszatérhet Angliába a Barcelona sztárja
origo.hu
Saját kutyája ölt meg egy többgyerekes anyát
origo.hu
