Nyakó tejbegríze is előkerült az egyházügyi vitában
2011. december 22. 10:09
Ismét nekifut a kormány az egyháztörvénynek, amelyet az alkotmánybíróság elkaszált, bár a már korábban közölte a Fidesz, hogy visszavonják az előző, júliusban elfogadott javaslatot. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az előző törvényt a zárószavazásnál lényeges pontokon módosították. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője múlt héten bejelentette, hogy "jogtechnikai" okok miatt visszavonják az egyházügyi törvényt. Az általános vita 11 óra körül kezdődhet.
Folytatódik a dohánykereskedelem állami kézbe vételét szabályozó törvény a részletes vitával. A Lázár János által benyújtott tervezet lényege, hogy az államosítanák a dohánytermékek kiskereskedelmét, majd 20-30 éves koncessziókat írnának ki.
Novák Előd (Jobbik) napirend előtti felszólalásával kezdődött a parlament csütörtöki ülése. A képviselő amiatt sajnálkozott, hogy a Fidesz-KDNP az ellenzék javaslatai nélkül fogadta el az új alkotmányt. Kritizálta a kormányt amiatt is, hogy nem fordulhatnak a képviselők az Alkotmánybírósághoz csak úgy, ha az összes képviselő legalább negyede teszi ezt. Novák szerint példa nélküli, politikailag lehetetlen, hogy az MSZP, a Jobbik és az LMP összefogjon egy beadvány kedvéért.
Törvényes és szabályos, hogy a kétharmados többség fogadja el az új alkotmányt - válaszolta Rétvári Bence, az igazságügy-minisztérium államtitkára. Hozzátette, hogy számára hiteltelen, hogy a Jobbik aggódik a demokratikus normákért. Szerinte a Jobbik-féle "gárdakormányzás" "magunkfajtákra és magukfajtákra" osztaná a társadalmat és ez alapján hozna törvényeket.
"Mi szóltunk" - figyelmeztette az LMP-s Szabó Tímea a kormányt, hogy az egyházügyi törvényhez hasonlóan törvények sora lehet alkotmányellenes. Aggályosnak nevezte, hogy az új egyháztörvény úgy került fel a parlament honlapjára, hogy kihagyták a főbb adatokat. Az egyházról szóló "pont-pont-pont" törvény, "pont-pont-pont" számú javaslat, "pont-pont-pont" nevű képviselők beadványa szerint - sorolta Szabó Tímea. A törvényt úgy terjesztették be, hogy nem volt beterjesztő.
Szabó Tímea megszakította beszédét, mert nem hallotta saját hangját a képviselők zajongása miatt. Világméretű összeesküvés vagy tényleg hibáznak - tette fel a kérdést. A képviselőtől elvették a szót, pedig a zajongás miatt szünetet kellett tartania. Szabó Tímea kérte, hogy ezt vegyék figyelembe, de a levezető elnök elvette a hangosítást.
Rétvári Bence szerint ellentmond az, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisít törvényeket és az, hogy Szabó Tímea az alkotmányosságot félti. "Önök már háromszor eltemették az Alkotmánybíróságot, de januártól is nagyon jól fog működni" - mondta az államtitkár.
Nyakó István (MSZP) keresztény történetet mesélt napirend előtti felszólalásában. Elmondása szerint péntekre tervezte a beszédet, de inkább csütörtökön mondta el. "Nem szocialista forradalom, de még csak nem is fülkeforradalom volt a Jézus által vezetett változás" - mondta. Nem a Megváltó ül a parlamentben, hanem "mi képviselők". Ha ő nincs nekünk kell lépnünk. A gazdagok pofátlanok lettek - tette hozzá. A gazdagok alatt a fideszes politikusokat értett, ez a szövegkörnyezetből derült ki. A fiának boldog születésnapot, a képviselőknek kellemes karácsonyt kívánt Nyakó. A válaszában Fónagy János államtitkár is kellemes ünnepeket kívánt.
Zsiga Marcell (Fidesz) kínai közmondást idézett: "mielőtt hozzáfogsz, hogy megjavítsd a világot, háromszor járd körbe a házadat". Ezzel Simon Gábor MSZP-s képviselőt támadta, aki szerinte miskolci önkormányzati képviselőként a szomszéd füvét nyírta kéretlenül. Arra utalt, hogy elbirtokolható a földterület, ha egy azt több évig műveli.
Előre vették a dohányzásról szóló törvényt. Eredetileg az egyházakról szóló törvénnyel kezdtek volna, de a kormány azt javasolta, cseréljék meg a sorrendet. A dohányzásról szóló törvényt 4 óra 20 perc időkeretben tárgyalhatják, így délutánra csúszna az egyházi törvényt.
Nyakó István (MSZP) panaszkodott, hogy nem ismerték meg az egyházi törvényt, azt az asztalukra kapták. "Miért nem ütik rá a pecsétet, hogy ez lesz?" -kérdezte. "Mit képzelnek magukról?" - zárta szavait.
Kiss Sándor (Jobbik) "igen jelentős törvényjavaslatnak" nevezte a fiatalok dohányzásának visszaszorítását célzó törvényt. Arra tett javaslatot, hogy 18 helyett 20 éves kortól tiltsák a dohányzást, mert egy 18 év feletti középiskolás el tudja látni az osztálytársait. Azt is javasolta a képviselő, hogy egy ember csak egy koncessziós jogot kaphasson.
Varga László (MSZP) azt mondta, a szociális bizottság még csak most ülésezik, nem is dönthetett az ajánlásokról, ráadásul az ott ülők így nem is vehetnek részt a vitában. Elmondta, sokkal kevesebb helyen lehet majd dohányterméket vásárolni, de ezt nem tartotta problémának. Hozzátette, hogy a törvény alig foglalkozik a fiatal korúak védelméről, többségében a dohánykereskedelemről szól - gazdasági kérdés szerinte. Varga László több részt szeretne látni a fiatalok védelméről, a dohányzás megelőzéséről.
Varga László szerint több száz, de akár több ezer település lehet, amelyen nem fogja megérni dohánykereskedő koncessziót vásárolni, így nem lehet majd elérni a dohányterméket. A szocialista képviselő szerint meg kéne engedni, hogy ha nem érkezik koncessziós igény egy településről, akkor a helyi kisbolt vagy kiskocsma árulhasson dohányterméket. Az általános vitában több kormánypárti képviselő bólogatott - mondta az ellenzéki Varga.
Ékes József (Fidesz) azt mondta, ő benyújtott egy javaslatot hasonló tartalommal a kétezer fő alatti településekre vonatkozóan.
Bödecs Barna (Jobbik) húszról tíz évre vinné le a koncesszió alsó határát. Szerinte ezzel mobilabbá lehetne tenni a piacot. A változás azt jelentené, hogy aki dohányértékesítési jogot vesz az államtól, az ne csak húsztól harminc évig terjedő időtartamra tehesse, hanem akár tíz évre is.
Józsa István (MSZP) szerint "ez a javaslat nem szolgálja a bizalmat a gazdaság szereplői közt". Azt mondta, ez egy erőszakos piacátrendezés, amely arról szól, hogy a Fidesz hálózatot épít, amely végpontjain akár a kopogtató cédulákat is itt gyűjtenék majd. "Ne nézzék hülyének a gazdasági szereplőket" - szólította fel a kormányt.
"Ne szóljon be az elnök úr!" - mondta Józsa a levezető elnöknek, aki közbeszólt a beszédbe, mert szerinte nem az ajánlási pontról beszélt. Józsa szerint igen, ezért ingerülten szólt vissza az elnöknek.
A mostani korosztály kevésbé érett, mint voltak 50 éve a 18 évesek - indokolta Kiss Sándor, miért javasolja, hogy 20 éves kortól legyen tiltott a dohányvásárlás. Örült azonban, hogy elfogadta a Fidesz, hogy ne lehessen automatából dohányt árulni.
Selmeczi Gabriella (Fidesz) Józsa István magatartásáról panaszkodott, szerinte nem lehet így viselkedni. Több szerénységet és alázatot kért a szocialista képviselőtől. Józsa már korábban elhagyta a termet, de Varga László (MSZP) elmondta, hogy miniszteri meghallgatás is zajlik, arra ment Józsa. Elmondta, ő is azért ment ki egy időre, mert a szociális bizottság ugyanezt a törvényt tárgyalják.
Horváth Zsolt (Fidesz) elviekben egyetért azzal, hogy felemeljék 20 évre a korhatárt, de szerinte nem lehet csak egy törvényben külön korhatárt szabni. A nagykorúság határát másik törvény szabályozza.
Lamperth Mónika (MSZP) szerint van rá magyarázat, hogy miért volt ingerült Józsa István. Egyetlen szabályát nem tartják be a házszabálynak - állította. Legutóbb az Alkotmánybíróság ismertette meg Önökkel, mi az a közjogi érvénytelenség - mondta. Szerinte ők tudják korlátozni magukat, de az utcák ingerült emberei nem biztos.
Azon magyar kis- és középvállalkozásokat érinti leginkább a dohánytörvény, amelyek a dohányt szállítják - mondta Szilágyi György (Jobbik). Szerinte a kisboltok nehéz helyzetbe kerülnek, mert aki dohányt vett, az vett mást is, így a vevőket veszítenek. A kistelepüléseken zug-dohányárusító helyek jönnek létre - állította Szilágyi, aki szerint a kormány a feketegazdaságot erősíti.
Ékes József (Fidesz) szerint ki tudják zárni a multikat a dohánykiskereskedelmet. Kis üzletben vagy vendéglátó egységben elszeparált módon lehet majd értékesíteni szerinte.
Lezsák Sándor levezető elnök lezárta a vitát miután nem volt több rendes felszólaló. Heintz Tamás (Fidesz) előterjesztőként azt mondta zárszóul, hogy szerinte a törvényjavaslat becsapta az ellenzéket. Megismételte, hogy lehetőséget biztosítanak a kistelepülések vendéglátó egységeinek, hogy árusítsanak. Vagyis a kis falvak kocskáiban lehet majd dohányterméket kapni. Heintz egy alkalommal "méregnek" nevezte a dohányt beszédében.
Heintz Tamás szerint a dohányvitában "végre" konszenzus alakult ki kormány és ellenzék között.
Varga László (KDNP) előterjesztőként ismerti az egyházügyi jogszabályt, ezzel elkezdődött a nyár után újrakezdett egyházügyi vita. A kereszténydemokrata képviselő azt mondta, röviden hívják csak vallásügyi törvénynek a jogszabályt. Korábban úgy került fel a törvény a parlament honlapjára, hogy nem volt se teljes címe, se száma és az előterjesztőket sem tüntették föl.
Január 1-jétől a fel nem sorolt, de eddig egyházként működő szervezetek automatikusan egyházi egyesületté válnak. Amelyek iskolát tartanak fenn, a tanév végéig jogosultak a kiegészítő támogatásra - mondta Varga László.
Varga szerint a törvénnyel megszabadulhat a társadalom a "biznisz-egyházaktól", amelyek csak gazdasági haszonszerzés érdekében jönnek létre. Újdonságként szerepel, hogy egyház csak olyan közösség lehet, amelyik nemzetbiztonsági kockázatot nem jelent. Meg szeretnék vizsgálni azokat, akik egyházat akarnak alkotni - mondta.
Szászfalvi László államtitkár ismertette a kormány álláspontját. A kormány támogatja ezt a törvényt - mondta. Legalább ezer fő aláírásával, az Országos Választási Bizottság ellenőrzésével, az MTA állásfoglalásával lehet majd egyházat alapítani.
Lamperth Mónika az alkotmányügyi bizottság álláspontját ismertetve azt mondta, az Alkotmánybíróság "lepofozta" ezt az eljárási stílust, szerinte ez nem véletlen. Az a bajunk, hogy önök nem tartják be a házszabályt - mondta. Lamperth szerint olyan eljárásra hivatkozik az egyházalapítási szabályoknál a kormány, amely nem létezik. A kormány azzal érvelt, hogy a népi kezdeményezés mintájára lehet majd egyházat alapítani. Lamperth azonban rámutatott, hogy a jelenlegi alkotmány tartalmaz népi kezdeményezést, a Fidesz által elfogadott alkotmány azonban nem.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta: "mindent megbocsátottunk volna, ha nem kerül be a Hit Gyülekezete egyház a mellékletbe", mint elismert egyház. Helyette az ősmagyar egyház, vagy a buddhisták elismerését tartotta volna kívánatosnak.
Kolber István (volt szocialista, most független) az oktatási bizottság kisebbségi véleményét ismertetve azt mondta, megdöbbentek, hogy a bizottság meghallgatta volt Lázár Jánost, mint előterjesztőt, de nem lehetett, mert nem tudott egyszerre több bizottságban megjelenni. A megdöbbenést az okozta szerinte, hogy később kiderült, tucatnyi előterjesztő van, így valaki közülük el tudott volna menni a bizottsági ülésükre.
Egyes egyházaknak kiemelkedő szerepe van a nemzeti együttműködés rendszerében - mondta Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka.
A törvény mellékletében szereplő 14 egyház listája a híresztelésekkel szemben nyitott lista - mondta Demeter Zoltán. Azaz szerinte más egyházak is felkerülhetnek a listára, ha teljesítik a kritériumokat.
Lendvai Ildikó (MSZP) úgy kezdte beszédét: "ez kínos. Nagyon nagyon kínos". Nagyon nem illik a karácsonyhoz, hogy a politikusok újabb bűnöket kövessenek el. Hova lett a törvények normális előkészítése? - tette fel a kérdést. "Több ez, mint egy törvény" - mondta. Az emberek rendet vártak szerinte, de a kormány nem ezt nyújtja.
Lendvai szerint hiba, hogy "mi, politikusok fogunk dönteni vallási közösségekről". Parlamenti döntés ellen még fellebbezni sem lehet, és újrapróbálkozni sem egy évig - mondta. Szintén hibaként hozta fel, hogy egy egyháznak legalább száz éve kell működnie nemzetközi szinten. Egy evangélikus közösséget példaként hozva mondta, hogy így a kormány sok szociális és oktatási intézményt fenntartó kisegyházat zár ki.
A szocialista vezérszónok szerint Jézus nem alapíthatott volna egyházat a kormány szabályai szerint. "Tizenkét apostol. Hol van itt az ezer ember? Hát a száz éves múlt?" - mondta. További hibaként említette, hogy a költségvetés csak egyházt támogat, vallási közösséget nem. Nem igaz, hogy nincs vallási megkülönböztetés - mondta Lendvai.
A Fidesz félredobta a jobb KDNP-s javaslatot nyáron, és a sajátjukat oktrojálták mindenkire - mondta Nyakó István, az MSZP második vezérszónoka.
Hol van Lázár János? Nem fontos neki ez a törvény - mondta Nyakó. "Szóljanak Lázár Jánosnak, mert lennének kérdéseink" - mondta. (Lázár János az egyik beterjesztője az egyházügyi törvénynek.)
Nyakó nem értette, hogy miért fontos, hogy egy egyház legalább száz éve működjön az elismeréshez. Megszületett Rodolfo, Básti Lajos és Bibó István. Lányi Antal átrepülte a Balatont. Kínában megbukott a Mandzsu dinasztia - ezek történtek száz éve, de egyiknek sincs köze az egyházügyi törvényhez Nyakó szerint.
Lukács Tamás (KDNP) vezérszónokként a szocialistákat támadta, akik szerinte többet beszéltek a jogalkotásról, mint a törvényről magáról. Van olyan ország, ahol minisztérium adja az egyházi státuszt, miért lenne gond, hogy Magyarországon a parlament? - kérdezte az MSZP-től. Az európai jogrendtől az tért el, hogy minden igazolás nélkül lehetett egyházat alapítani - érvelt.
Hol vannak az egyházak? Róluk fogunk dönteni - folytatta a kérdéseket Nyakó. Továbbra sem érti, hogy miért kell sietni az egyháztörvénnyel, mivel más sarkalatos törvényt is átcsúsztattak már a következő évre.
Ismeretlen címről is érkezett kérelem az egyházi státusz elismerésére - mondta el a vitában Lukács Tamás.
Nem elegáns, de nem is házszabályellenes, hogy éjfélkor kerül fel egy törvényjavaslat a parlamenti rendszerre - mondta még el. Szerinte informatikai hibák miatt történt így. Válaszolt Nyakónak és Lendvainak: szerinte nem is kell tizenkét apostolnyi ember vallási közösség alapításához, és a közösség meg is állapodhat az állammal egyes kérdésekben. Nem az ateisták törvénye, de nem is ez volt a szándék - mondta.
Nem tudom sírjak vagy nevessek. Varga László úgy adta elő, hogy az Alkotmánybíróság azért kaszálta el a nyári törvényt, hogy karácsonykor fogadassák el - mondta Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka.
Önök hazudtak az ellenzéknek, a sajtónak és az érdeklődő társadalomnak arról, hogy egyeztettek volna. Ha az ellenzékkel egyeztettek volna, tudnék róla - mondta Mirkóczki Ádám, aki a nyolcadik parancsolatot idézve azt mondta, "ne hazudj".
Kik vagyunk mi, hogy eldöntsük, egy közösség egyház vagy felekezet lehet-e vagy sem? - tette fel a kérdést Mirkóczki a Lendvai Ildikó által felvetett kritikához hasonlóan.
Nem vagyunk méltóak, nincs elég tudásunk ahhoz, hogy döntsünk - mondta a jobbikos vezérszónok, aki azt mondta, a Jobbik nem fog gombot nyomni, ha a parlamentnek kell döntenie egy közösség egyházi státuszáról.
A Hit Gyülekezete nincs száz éves, mégis a 14 alapból elismert egyház közé sorolta a kormány - mondta a Mirkóczki, miközben sem az iszlám, sem a buddhizmus vagy más világvallások nem szerepelnek. Szerinte ez magyarázza, miért alkalmatlan a parlament a döntésre.
A törvény benyújtási módja elfogadhatatlan és botrányos - jelentette ki Szabó Tímea, az LMP vezérszónoka, aki hangsúlyozta, hogy tegnap éjfélkor sem volt a parlament honlapján a törvényjavaslat szövege. A képviselő szerint vannak különbségek a korábban megszavazott egyházügyi törvény és a most benyújtott javaslat között, és az ellenzéki képviselőknek elolvasni sem volt idejük a szöveget.
Egyházak elismeréséhez a törvényjavaslat hitvallást és százéves nemzetközi múltat ír elő. Szabó Tímea ezzel kapcsolatban azt kérdezte, "ki dönt arról, van-e hitvallás, és miért éppen száz éves múltat kér a javaslat".
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője nem érti, miért baj, ha a parlament dönt az egyházak elismeréséről. Több ellenzéki képviselő ugyanis korábban ezt kifogásolta a javaslatban.
Az MSZP-s Lendvai Ildikó szerint "ha Harrach nagyon egyetértene a parlamenti döntéssel", eredetileg is azt javasolta volna, hogy az Országgyűlés engedélyezze az egyházak bejegyzését. Az eredeti tervezetben azonban erről még nem volt szó. (Nyáron az eredeti javaslatot még Harrach jegyezte KDNP-s képviselőtársaival, de jelenleg a KDNP frakcióvezetője nem szerepel a benyújtók névsorában.) Harrach szerint semmi értelme annak a próbálkozásnak, hogy Lendvai "összeugrassza a két kormánypártot".
Kolber István független képviselő (korábban MSZP-s volt, jelenleg a Demokratikus Koalcíió tagja) azt mondta: szerinte az egyik legfontosabb kérdés, hogy "mit kezdjünk a száz éves nemzetközi működést előíró szabállyal". (A korábbi törvény ehelyett húszéves magyarországi működést írt elő.) Kolber azt kérdezte a fideszes képviselőktől, végeztek-e hatástanulmányt arról, jogos-e ez a kritérium, és hogy érinti ez az egyes egyházakat.
A fideszes Turi-Kovács Béla kijelentette: "támogatom a törvényt, mert ebben a pillanatban nem látok jobbat".
továbbra is azt kérdezem, hol van Lázár János - mondta a szocialsita Nyakó István, aki hozzátette, hogy sajnálja a jelen lévő kormánypárti képviselőket, hogy "ezt a terhet nekik kell cipelniük". A képviselő azt mondta, hogy hiányolja Harrach Pétert, vagy Lukács Tamás KDNP-s képviselőket a benyújtók névsorából. "Vagy nem akarták adni a nevüket ehhez a törvényjavaslathoz, vagy meg sem mutatták nekik" - mondta Nyakó István.
Nem emlékszem arra, hogy felemelték a szavukat, amikor egyházi intézményekkel szemben törvénytelenségek voltak az elmúlt nyolc évben - mondta a szocialista képviselők felé fordulva Szászfalvi László egyházügyi államtitkár. "Akkor miért nem szólaltak fel az önök által most szeretett egyházakért" - tette fel a kérdést.
A KDNP-s Harrach Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat értékelésénél fontos, hogy "az állam nem legitimálja az egyházakat, a törvény az egyházak belső életével nem foglalkozik, abba nem szól bele". Harrach szerint a javaslat csak az egyházak társadalmi tevékenységét "valamiképp koordinálja". A javaslat benyújtásának körülményeiről azt mondta: "igyekeztek lépést tartani az eseményekkel".
Az LMP-s Szabó Tímea is a KDNP-s Harrach Péter vagy Lukács Tamás aláírását hiányolja a tervezet végéről. "Harmincan alárták, nem fértek önök a listára? Önöknek fontos ez a kérdés, fontos, hogyan rendezik az állam és az egyház viszonyát, vagy most már nem az?" - kérdezte a kereszténydemokrata képviselőktől Szabó Tímea.
Kolber István (független) szerint "csalódás a tizennégyes lista", vagyis hogy tizennégy egyházat ismer el a javaslat. "Azt reméltem, bővül ez a lista" - mondta Kolber.
Demeter Zoltán (Fidesz) szerint ez a törvény "nem azért adatott", hogy Isten és az ember kapcsolatot szabályozza. "De lehet-e ott egyházról beszélni, ahol nincs Istenbe vetett hit? Véleményem szerint nem" - mondta a Demeter. Szerinte ki kell zárni az egyházak köréből azokat a csoportokat, amelyeknek csak a pénz lehívása a céljuk.
Az MSZP-s Józsa István ügyrendi kérdésben szólal fel. A képviselő határidőmódosítást kér: "mivel a tervezet csak reggel lehetett elolvasni, azt kérném, hogy december 27-én 20 óráig lehessen módosítókat benyújtani".
Varga László (KDNP) azt kérdezte az ellenzéki képviselőktől, hogy a tervezettel van problémájuk, vagy azzal, hogy Lázár János fidezses frakcióvezető is szerepel a benyújtók névsorában. "Lázárral vagy a törvénnyel van bajuk?" - kérdezte a képviselő.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint ha az egyházak elismeréséhez szükséges a százéves nemzetközi múlt igazolása, akkor értheteltlen, "a Hit Gyülekezete miért van a listán". A képviselő szerint lehet ezt "a Jobbik becsípődésének" nevezni, de "mi tükörbe tudunk nézni". Mirkóczki szerint ugyanis hónapokkal ezelőtt több fideszes képviselő is elképzelhetetlennek tartotta, hogy a Hit Gyülekezete elismert egyház lesz. Rónaszékiné Keresztes Mónika fideszes képviselő egy tévényilatkozatát említette példaként.
Az MSZP-s Nyakó István gyermekkori példáján keresztül érzékeltette, hogy készült az egyházügyi törvény. Nyakó úgy fogalmazott: "amikor ugrifüles voltam, és ettem a tejbegrízt, lecsíptem belőle, hogy figurákat formáljak. Aztán addig csípkedtem, amíg szétbarmoltam az egészet. Na, ez történik most az egyházügyi törvénnyel" - mondta Nyakó István.
Zagyva György Gyula (Jobbik) szerint "egy klasszikus idézettel kell kezdenie felszólalását: hová tűnt Damon Hill, vagyis hol van Lázár János, aki beadta a javaslatot?" Zagyva emlékeztet arra, hogy először Lázár reggel egyedül adta be a javaslatot, majd két tucat képviselőtársa csatlakozott a benyújtókhoz, de "végül Lázár a KDNP-s képviselőkre hagyta a parlamenti vitát." Zagyva szerint "ez már a sokadik megalázása a KDNP-nek".
Varga József fideszes képviselő a felszólalása elején az ellenézki képviselőknek válaszolt, akik Lázár János hiányolták a vitáról. "Megnyugtatok mindenkit, hogy Lázár János jó egészségi állapotnak örvend, és számomra sajnálatos módon még mindig 190 centiméter magas" - mondta az alacsonyabb növésű képviselő. Ezutána a szocialista képviselőkenk címezve azt mondta: "Magyarországi Go Egyház, Magyar Borszorkány Szövetség, Magyarországi Szcientológia Egyház - ha ezekért aggódnak, kérem, ne tegyék".
Szászfalvi László egyházügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy az az egyház, amelyik nem szerepel a tizennégyes listán egyesületként működhet tovább, és a személyi jövedelemadóból a civileknek felajánlható egy százalékot megkaphatja. Ha május végéig bejegyzik egyházként az egyesületet, a plusz egy százalékot is kérheti.
Hoppál Péter (Fidesz) szerint nem létezik hibátlan szabályozás, de "tisztességes törvénnyel állunk szemben". Hoppál úgy látja, hogy a ma hatályos törvényhez képest előrelépést fog jelenteni ez a törvény, amely január elsejétől lép hatályba.
Miközben száz éves múltat kérnek a szervezetektől, egyháznak nyilvánítanak egy húszéves közösséget, ezzel van problémánk - jelentette ki Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő a Hit Gyülekezetére célozva. "Nem a száz évvel van bajunk, hanem azzal, hogy nem következetesek" - mondta a kormánypárti képviselőknek Mirkóczki.
Meglátjuk, mi történik önökkel a haláluk után, és én sok jóra nem számítanék elnézve a spirituális állapotukat - mondta a fideszes képviselők felé fordulva Zagyva György Gyula (Jobbik).
Varga József (Fidesz) szerint a szocialistáknak az egyházakkal csak az a céljuk, hogy leveleket írogassanak azoknak a kisebb közösségeknek, akik majd esetleg kimaradnak a szórásból. Szerinte azonban a törvény fontos célja, hogy "kizárja a bizniszegyházakat".
Harrach Péter (KDNP) szerint a javaslat teljesíti a három kitűzött célt, amely szerinte a következő: "biztosítani a vallás szabadságát, kizárni az álegyházakat és nyitva hagyni a bekerülés lehetőségét".
Zagyva György Gyula (Jobbik) arról érdeklődik, hogy a száz éves nemzetközi múlt kritériumát hogyan fogják megítélni, mert "ennek beláthatatlan következményei lehetnek". Szászfalvi László egyházügyi államtitkár erre annyit mondott, hogy ez a száz éves múlt csak egy a sok feltétel közül, és úgy tudja, készül egy módosító indítvány, amely pontosítja majd ezt a kritériumot.
Varga László (KDNP) a javaslat egyik előterjesztője zárszóként azt mondta: a javaslat benyújtóit ő képviseli az általános vitában. Szerinte a javaslat az egyház és az állam viszonyát megfelelően rendezi. Szerinte a tervezetbe azért száz éves múlt került be az egyházi elsimerés feltételeként, mert "ez már történelmi távlat". Varga azt mondta: "a törvény nem tökéletes, másként írtam volna, ha magam írom", de azt kívánja, hogy "a törvény a jövő építését szolgálja majd".
A levezető elnök, Lezsák Sándor bejelentette, hogy este 19 óráig van lehetőség a módosító indítványok benyújtására. Az ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy reggel ismerhették meg a szöveget.
Az egyházügyi törvény általános vitája volt csütörtökön az utolsó napirendi pont, így Lezsák Sándor berekesztette az ülést. A képviselők holnap folytatják a munkát: pénteken húsz törvényjavaslatról döntenek, szavaznak például a jegybanktörvényről, a felsőoktatási tervezetről és a képviselők megválasztásáról szóló törvényjavaslatról. Közvetítésünk ezzel véget ért.