Áremelés lesz, éhség nem - a parlament percről percre
2012. november 12. 13:35
Kétnapos ülést kezd hétfőn a parlament. A képviselők főleg módosító indítványokról döntenek majd, döntenek például a választási eljárási törvényhez érkezett legutóbbi módosítókról, illetve például a pénzügyi ombudsmani poszt létrehozáshoz vagy a kommunista utcák átnevezéséhez érkezett indítványokról. Hétfőn éjszaka tartják az iskolák állami átvételéről szóló javaslat részletes vitáját, ami azért lehet érdekes, mert főleg kormánypárti képviselők nyújtottak be módosító indítványokat, néhányan Hoffmann Rózsa koncepciójának még a címét is megváltoztatnák.
A keddi ülésnap maratoni, öt és fél órás vitával kezdődik majd: a képviselők a köznevelésről osztják meg egymással az elképzeléseiket. A vitanapot az MSZP kezdeményezte, de beállt mögé a Jobbik és az LMP is, úgyhogy ritka ellenzéki összefogás valósulhat meg. Az oktatási államtitkárság terveit azonban nemcsak ők, hanem várhatóan néhány, a Hoffmann-javaslatokért nem rajongó fideszes képviselő is bírálni fogja.
Egy MSZP-s és egy jobbikos képviselőnek ugyanarra a rugóra jár az agya, vagy legalábbis nagyon hasonló témában nyújtottak be interpellációt. A szocialista Simon Gábor "Meddig sarcolják még a magyar családokat?" címmel szeretne egy nyilván súlyos aggodalmakkal teli panaszáradatot zúdítani Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterre. Rubi Gergely viszont közvetlenül előtte egyenesen Orbán Viktortól kérdezné meg, hogy a megszorításoktól éhen halnak-e a magyarok ("Jövőre éhen hal a magyar?"). Mivel Orbán Viktor a múlt héten egy időre letudta a kötelező látogatását a parlamentben, nagyobb esélyt adunk annak, hogy erre is Navracsics Tibor fog válaszolni, így ő nyugtatgatja majd a sötét jövőképet felvázoló képviselőket.
Elkezdődött az ülés, előbb egyperces néma felállással emlékeztek meg egy elhunyt képviselőről, majd a Jobbik frakciójából a múlt héten kilépett Lenhardt Balázs jövőjéről volt szó. Mivel Lenhardt nemcsak képviselő volt, hanem az Országgyűlés alelnöke is, Kövér László megköszönte neki az eddigi munkáját. A bizottságokban betöltött funkcióit hamarosan újra kiosztják.
Erősen indít a héten a parlament, rögtön Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője jelentkezett napirend előtti felszólalásra "érdekeink közös képviselete címmel". Egy külföldi lapban megjelent Mesterházy Attila-interjú sarkallta a felszólalásra. Szerinte az MSZP elnöke az ország hírét rontotta az interjúban, az MSZP-nek pedig át kellene gondolnia, mit akar elérni.
A felszólalásra még Rétvári Bence államtitkár is rákontrázik a kormány nevében, elővette a Mesterházyt megszólaltató olasz lap egyik 1953-as számát, és azt mutogatja, hogy Sztálin halálakor a tisztelet hangján írtak az elhunytról. Nem elég, hogy egy kommunista lapnak nyilatkoznak, ez nem is az első ilyen húzása volt a szocialista pártnak - mondja.
Az LMP-s Schiffer Andrásnak is van napirend előtt mondandója, ő az alkotmányosság visszaállításának programját jelölte meg címként. A beszédéből kiderül, hogy az LMP ezen a címen írt egy programot, amit oda is adtak a kormánynak. Azt rájuk bízzák, hogy mikor, hogyan valósítják meg a következő két évben. Schiffer szerint a minimum az lenne, hogy visszaállítsák a szociális és jogbiztonságot, plusz a fékeket és az egyensúlyokat, hogy ne lehessen önkény. Mert az nem úgy van, ahogy a Fidesz gondolja, hogy többségben van, ezért azt csinál, amit akar - magyarázza Schiffer.
Alig negyedóra kellett ahhoz, hogy először elhangozzon az oligarcha szó az ülésteremben: Schiffer szerint őket is le kell majd küzdeni, konkrétan ki kell szedni a markukból a politikát.
Rétvári Bence államtitkár lefitymálja az LMP javaslatát, azt mondja, arra számított, lesz benne valami újdonság, de ebben nincs.
Igen bonyolult című napirend előtti felszólalásra jelentkezett a jobbikos Z. Kárpát Dániel, Kövér Lászlónak többszöri nekifutásra sikerült csak felolvasnia, hogy "Mit tesz a kormányzat az általa is előidézett szociális kataklizma elkerülése, annak mélyítése, illetve az adók áthárításának megakadályozása érdekében?"
Hamar kiderül, hogy a bonyolult mondatot viszonylag egyszerűen is meg tudja fogalmazni Z. Kárpát Dániel: mikor adóztatják már meg a bankokat és a multikat? Szerinte sunyi az új megszorítócsomag, mert a gazdagok helyett megint a szegény embereket fogja sújtani.
Fotósunk utólag rövid kommentet küldött a 13.24-kor közölt képünkhöz, ezek szerint mentolos cukorkát ettek az LMP-s képviselők, ami túl mentolos volt, ezért torzult el az arcuk.
Cséfalvay államtitkár szerint annyira kevés az a banki tranzakciós adó, ami miatt a jobbikos képviselő háborog, hogy szinte szóra sem érdemes, egy-egy embernek alig 150 forint lesz. Sok kicsi sokra megy - szólt közbe valaki az ellenzékből, amivel az államtitkár csak egyetérteni tudott, hiszen pont ezért vezették be: a sok kicsiből szép bevétele lesz a költségvetésnek, de a bankok szerinte nem is fogják áthárítani.
Az MSZP-s Lukács Zoltánt is az érdekli napirend előtt, hogy ki fizeti majd a káosz árát, csak ő nem a banki tranzakciós adóra, hanem az iskolák államosítására gondol. A kormánypárti képviselők már a felszólalás elejét nagy hangoskodással fogadták. "Idegesek? Nyugodjanak meg!" - mondta nekik erre Lukács, miközben Kövér László házelnök hevesen verte a kolompját.
A nagy hangzavart Kövér előbb azzal próbálta csitítani, hogy a kormánypárti képviselőknek azt mondta: "Felhívom kormánypárti képviselőink részét, hogy a demagógia a szólásszabadság része". A kormánypártiaknak ez nagyon tetszett, meg is tapsolták, viszont az MSZP-seket felidegesítette, Nyakó István például annyira kiabálni kezdett, hogy Kövér felszólította: hagyja el a termet. Erre rövid vita után mégsem került sor, de Kövér többször elmondta, hogy viselkedjenek.
Miután Lukács Zoltán hosszasan lamentált azon, hogy az állam lenyúlja az iskolákat, és nem fog rendesen működni januártól a rendszer, nagy meglepetésre nem Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár válaszol neki a kormány nevében, hanem Simicskó István, aki nemrégiben igazolt át a honvédelmi minisztériumtól sportért felelős államtitkárnak. Simicskó maradt is a sportnál, és azt válaszolta Lukácsnak: luftot rúgott, az állításai nem állják meg a helyüket, és megkérte, legyen több bizalommal a kormány iránt.
A sok veszekedés és kiabálás után felüdülésként egy kormánypárti képviselő napirend előtti felszólalását hallgathatjuk meg: Szalay Ferenc arról beszél, milyen csodálatos, jó döntéseket hozott eddig a kormány a sport területén, és milyen nagyszerű lépésekre készülnek még, és támogatást kér további sportágaknak.
A képviselők nem értékelik eléggé a nyílt kormánypropagandát, ahelyett, hogy feszült áhítattal hallgatnák, a kormánypárti képviselők is hangosan trécselnek, egyáltalán nem figyelnek.
Ha más nem is, a kormány nevében válaszoló Simicskó István örül a fideszes felszólalásnak: mindig öröm a ház falai között a sportról beszélni - mondja, meg azt is, hogy a mindennapi életben is sokat meríthetünk a sportból. A sok közhely mellett új információ, hogy a világ csodájára jár a magyar sportfinanszírozásnak.
A miniszterelnök-helyettes mosolyogva tapsolt annak, hogy Kövér László határozottan rendet tett
A jegyzők bejelentik: a házbizottság elvi határozatot hozott arról, hogy ha testi erőszak történik a parlamentben, akár bizottsági ülésen is, az a házelnök, azaz Kövér László hatáskörébe tartozik.
A napirendről szavaznak és vitáznak a képviselők. Kövér László felolvasta, melyik frakciónak mennyi idő jut kedden a közoktatási vitanapon, mire Dúró Dóra, a Jobbik képviselője azonnal szólásra jelentkezett, hogy elmondja: keveselli a rájuk szabott időt, mert sokkal több mondandójuk lenne egy ilyen fontos kérdésben.
Az LMP is kevesli, hogy összesen 4,5 órát akarnak vitatkozni a köznevelési törvényről, ami alapjaiban változtatja meg diákok és tanárok ezreinek életét. Legalább most megtoldotta még három perccel - kommentálta Osztolykán Ágnes felszólalását Kövér László. A fideszes felszólaló sem érti, mit elégedetlenkedik az ellenzék, örüljenek, hogy lesz vitanap, és elmondhatják, hogy mit gondolnak. A parlament többsége meg is szavazta a 4,5 órás időkeretet. Jönnek az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések.
Rögtön az első interpelláció az elmúlt hetekben kikophatatlan slágertémát, a földbérleti pályázatokat járja körül. Az MSZP-s Gőgös Zoltán egy szerencsétlenül járt család sorsát meséli el: az eddig bérelt földjükön öntözőberendezést telepítettek, most meg más kapta meg a földet helyettük - hogy ki, azt nem tudják. Kecskeméten egy évtizedek óta állattenyésztésből élő család földjét egy cukrász kapta meg. A szocialista képviselő azt szeretné, ha az állam felülvizsgálná ezeket a pályázatokat.
Budai Gyulának rögtön eszébe jutott, hogy az MSZP az előző ciklusban, amikor kormányon volt, nem aggódott ennyire a családi gazdálkodókért, mint most. Budai Gyula szerint a képviselő kérdésfelvetése idő előtti, ráadásul mi az, hogy az állami földön egy gazdálkodó az állam tudta nélkül öntözőberendezést épít ki? Budai szerint e mellett a felelősség mellett nem lehet csak úgy elmenni.
Gőgös Zoltán kioktatta öntözéstechnikából Budai Gyulát, szerinte az ilyen berendezéshez nem is kellett volna engedély. Elképesztő, hogy egy államtitkár hülyeségeket mond - mondta meglepve, és nem fogadta el a választ. Az Országgyűlés többségének viszont bejött Budai Gyula keménykedése, elfogadták a választ.
A Jobbik is gyanúsnak talál egy földpályázatot, egy olyan esetet mondanak el, amiben a Fidesz egyik polgármesterjelöltje kapott földet, azok után, hogy Pintér Sándor odatelefonált valahova.
Budai Gyula szerint teljesen tájékozatlanok a képviselők, keverik a szezont a fazonnal, jó lenne, ha ilyen zagyvaságokat sajtótájékoztatón adnák elő vidéken, nem a parlamentben, vagy legalább tájékozódnának, mielőtt felteszik a kérdést. Ráadásul csúsztatnak is. Szerinte az LMP, a Jobbik és az MSZP szerint ott tartunk, hogy csak ellenzékiek indulhatnának a földekért, tisztességes fideszesek nem.
Nem az a baj, hogy indulnak a fideszesek, hanem az, hogy elég elindulniuk, máris nyernek - mondja erre a jobbikos képviselő, aki persze nem fogadta el Budai Gyula válaszát.
Kövér László a szavazás alatti hangoskodásért megint nyugalomért könyörög. Felszólította a kormánypárti képviselőket, hogy legyenek türelemmel, vannak nehéz helyzetek az ellenzéki képviselők állapota miatt.
Kövér Lászlót megint egy hosszú és bonyolult interpellációs címmel örvendeztette meg az ellenzék, most az LMP-s Karácsony Gergely kérdezi, hogy igaz-e, hogy a közbeszerzési jogorvoslati díjak egekbe emelése miatt drámaian visszaesett a kérelemre indított jogorvoslatok száma, az EU pedig kötelezettségszegési eljárás megindítását és források teljes felfüggesztését helyezte kilátásba?
Karácsony szerint a kormány a korrupció megerősítésén mesterkedik, úgyhogy azt is tudni szeretné, mikor kezdenek el ehelyett a korrupció ellen küzdeni.
Fónagy János szerint azért kellett felemeli a díjakat, mert a közbeszerzési eljárásoknál sokszor rosszhiszeműen panaszkodtak a vesztesek, és ezeket a panaszokat ki kellett szűrni, mert nagyon lassították az eljárást. Az áremelés szerinte nem jelent hátrányt azoknak, akik jogosan akarnak panaszkodni. Az EU pedig nem vizsgálódik, vagy legalábbis a magyar kormány nem tud róla, úgyhogy nem fogják visszavonni a rendeletet.
A fideszes Csizi Péter interpellációjának címe szerint azt kérdezi a kormánytól, hogy mire számíthatnak a mai fiatal munkavállalók, valójában a kormány eddigi intézkedéseit dicséri, például a magánnyugdíjpénztárak megszüntetését. Várhatóan a kormány részéről is mond majd valaki pár keresetlen jó szót arról, milyen jó itthon fiatalnak és munkavállalónak lenni, a részletektől megkíméljük olvasóinkat.
A sikerek után visszatérünk a problémákhoz: az MSZP-s Szabó Imre szerint egyre kevésbé tudják kifizetni a családok a rezsit. A volt környezetvédelmi miniszter egy huszárvágással most már arról beszél, hogy miniszter korában milyen jól gazdálkodtak a szén-dioxid-kvótával, és milyen hanyagul gazdálkodik vele a mostani kormány. Az elherdált pénzből egy csomó család lakását le lehetett volna szigetelni, így kevesebb lenne a fűtésszámlájuk, és biztonságban várhatnák a karácsonyt.
A nagyívű gondolatra Fónagy János válaszol, aki szerint nemcsak szigeteléssel lehet spórolni, hanem komplex energetikai felújításokkal is. Erre pedig van a kormánynak pályázata, és már ki is osztottak több mint 6 milliárd forintot. Amúgy meg nem is nagyon kapkodnak már a világban a szén-dioxid-kvótákért, mondja Fónagy, de ennek ellenére a kormány megpróbál a többletünkre vevőket keríteni.
A korábbi, földpályázatokkal kapcsolatos interpellációknál két fideszes képviselő is leszavazta Budai Gyula válaszát: az egyikük, Ángyán József szavazata nem meglepő, de nemet nyomott Lasztovicza Jenő is.
A jobbikos Rubi Gergely eredetileg Orbán Viktortól szerette volna megkérdezni, hogy jövőre éhen hal-e a magyar, de a miniszterelnök nincs bent a parlamentben, így be kell majd érnie Cséfalvay államtitkár úr válaszával. Rubi szerint nagyon gyorsan nőnek az élelmiszerárak, és jövőre se jósolnak ebből a szempontból semmi jót, miközben több mint kétmillió olyan szegény van már most is, aki nem tud eleget enni. A képviselő szerint a kormánynak kellene intézkedni: csökkenteni az árakat és emelni a fizetéseket. Különben elfogy az emberek türelme, a felvidéken is volt már éhséglázadás - mondja.
Cséfalvay Zoltán a KSH adatait idézi, ezek szerint, mondja, a kenyér és a péksütemények ára alig egy százalékkal nőtt, ami messze van a jobbikos által mondott 20-30 százaléktól. A kormány azért is küzd, hogy minél több munkahely legyen, de a gazdasági válság egész Európára érvényes, nem bújhatunk ki alóla. Cséfalvay szerint ráadásul nincs is annyi szegény az országban, amennyit a Jobbik vizionál.
Megérkezett Hoffmann Rózsa - jelentette fotósunk. Az oktatásért felelős államtitkárnak Soltész Miklós adott egy papírt, azt tanulmányozza elmélyülten. Az államtitkárra sok feladat vár a következő két napban a közoktatásról szóló viták alatt.
Az MSZP-s Simon Gábor azt nehezményezi, hogy az árak miatt már rendes temetésre sincs az embereknek pénzük, ezért egyre népszerűbb a hamvasztás. A kormány ugyanakkor egy törvénytervezettel tovább nehezítené a családok és az önkormányzatok helyzetét. A képviselő arra kíváncsi, drágább lesz-e a temetkezés.
Tállai András államtitkár szerint félreértették a törvénytervezetet, amiben az szerepelt, hogy közjegyző előtt kell nyilatkozatot tennie annak, aki haza akarja vinni a hamvakat. Ezt a szabályt nem fogják bevezetni, és más pontokon is könnyíteni fognak rajta, úgyhogy a temetkezés nem lesz drágább. Azért nem bírja ki, és odaszúr a kérdezőnek: ilyen nagy bajban van az MSZP, hogy különböző adókat kell kitalálniuk?
A Jobbik szerint jobban kellene figyelni a börtönből kiszabadulókat, meg kellene erősíteni, hatékonyabbá kellene tenni a pártfogó felügyeletet. Ennek a kormány nevében válaszoló Rétvári Bence is örülne, ha lenne rá pénz.
Jönnek az azonnali kérdések, az MSZP-s Tóbiás József kezdi, a téma a bírák nyugdíjazása, amiről már döntött az Alkotmánybíróság, és az Európai Bíróság is diszkriminációnak találta, hogy ha valamit az életkora alapján hátrány ért. Bent van a teremben Navracsics Tibor igazságügyi miniszter is, ő fog válaszolni arra, mikor akarják rendezni ezt a törvénytelenséget. Jót vitatkozik Tóbiással arról, hogy kinek van joga jó kormányzásról beszélni.
Volner Jánosnak is Navracsics Tibor válaszolt volna az azonnali kérdésére Orbán Viktor helyett, de ő olyan súlyú kérdést akar feltenni, amire szerinte csak a miniszterelnök tud válaszolni, így megvárja.
A Tokaj név miatt aggódik a Jobbik, és attól félnek, hogy a szlovákok már megint a mi hátunkon akarnak magasra mászni. Martonyi János szerint a párt félreértette az európai ítéletet, ami egyáltalán nem érinti a Tokaj név körül fennálló vitát. A külügyminiszter szerint csak egy piszlicsáré ügyben döntött a bíróság, Gyöngyösi Márton viszont köti az ebet a karóhoz: szerinte a döntés értelmében a szlovákok ezek után használhatják a Tokaj elnevezést a borokon.
Martonyi nem aggódik: szerinte a tokaji magyar, és az is marad, így vált világhírűvé, amúgy is a minőség számít, nem a név.
Internetcenzúrától tart Szabó Tímea, és attól, hogy a bloggereknek és az oknyomozó újságíróknak is nehezebb lesz, ha bevezetik az új netszabályozást. Navracsics szerint nem kell aggódni, csak a pedofilokra mennek rá, bízni kell a bírókban, ők döntenek majd.
Szabó Tímea nem nyugodott meg, szerinte az internetcenzúra soha nem lehet tökéletes, ráadásul már meg is írták az újságok, hogyan lehet kijátszani a készülő törvényt. Navracsics szerint ez sajnálatos, de ez nem jelenti azt, hogy ne kellene valamit tenni a mocsok ellen.
Nemsokára szép lesz a pécsi pályaudvar, legalábbis mintha ez derülne ki egy fideszes képviselő és Fónagy János államtitkár hosszas, nehezen követhető, nem igazán érdekfeszítő felszólalásaiból.
Az MSZP-s Lukács Zoltán jó tanácsot szeretne adni Orbán Viktornak, de ő nincs bent a teremben, Navracsicsnak pedig nem akarja elmondani a tanácsait, úgyhogy várnia kell a miniszterelnökre.
Egy szocialista képviselő szerint a központi nyomozó főügyészségen nemrégiben egy kihallgatáson azzal fenyegettek meg valakit, hogy kitépik a beleit, de hiába történt feljelentés, nem vontak felelősségre senkit. Polt Péter szerint a Központi Nyomozó Főügyészségen rendben mennek a dolgok. Ezt a feljelentést is elküldték a főügyészségnek, el is rendelték a nyomozást, ami azóta is folyik.
Volner János is az internetes szólásszabadságért aggódik, eredetileg ő Orbántól szerette volna megkérdezni, hogy nem akarja-e szájzár helyett inkább felnőttnek nézni az embereket, de beéri azzal is, ha Navracsics Tibor válaszol. Hamar kiderül, hogy Volner János nem úgy általában az internetes szólásszabadság miatt aggódik, hanem azt szeretné csak tudni, miért akarják kikezdeni a Kuruc.infót, amikor annak több rajongója van a Facebookon, mint bármelyik magyar pártnak.
Navracsics Tibor szerint a kormány a szólásszabadság pártján van, egészen addig, amíg nem sért törvényt valaki, márpedig szerinte a Kuruc.info többször bűncselekményt valósított meg. Navracsics szerint egy ilyen 20. század után nem lehet parttalan a szólásszabadság, és nem lehet megengedni, hogy gyűlölködjenek. "Ocsmány, antiszemita, izgató szövegek vannak ott, ez a bajunk a Kuruc.infóval" - mondja Navracsics, aki szerint a Jobbik a liberalizmus legjavát hozza akkor, amikor azt mondja, hogy az emberek el tudják dönteni, hogy mi a jó nekik.
Az LMP-s Szél Bernadett is a lakások szigetelését kéri számon a kormányon, fel kellene újítani a lakásokat, hogy kevesebb legyen a rezsi. A válaszoló Cséfalvay előbb kiosztja a képviselőnőt, hogy a fejlesztési minisztériumtól kellene kérdeznie, de aztán hosszan számokat kezd sorolni annak bizonyítására, hogy a kormány komolyan veszi az energiahatékonyságot. Ellenzékből könnyű beszélni, mondja, a jobb számokhoz több pénz kellene - mondta.
Az azonnali kérdések alatt nem kell szavazni, mint az interpellációnál, ezt ki is használják a képviselők, feleslegesen nem üldögélnek az ülésteremben.
A jobbikos Dúró Dóra szerint a kormányváltás óta milliárdokat vontak ki a felsőoktatásból, pedig a Fidesz a 2007-es programjában még teljesen mást ígért. A diákhitel a Jobbik szerint tévút, ráadásul az egyetemektől sem lehet így teljesítményt elvárni.
Az oktatási államtitkár szerint Dúró Dóra összemos különböző dolgokat, ráadásul 2007-es ígéreteket kér számon rajta, pedig azok még a válság előtt születtek. Az állam egyébként sem vonul ki, csak másként támogat, mint eddig, a diákhitel pedig nem tévút, ezt az is jelzi, hogy elég sokan felvették - magyarázza Hoffmann.
Hoffmann Rózsa nem fiatalellenes, szerinte egész jól kezelik az előző kormány által hátrahagyott helyzetet, például minden körülmény ellenére tanulhatnak a diákok, mondja.
Jönnek a kérdések, az MSZP-s Tóth József egyből az iskolák államosításával nyit: most éppen arra kíváncsi, hogy ki fogja megvenni a taneszközöket, és egyáltalán, mik azok.
Halász János bármilyen témában kapásból tud elmúltnyolcévezni, most is rögtön az MSZP-sek rövid memóriáját hibáztatja, aztán azt mondja, hogy a rendszerváltás óta nem tudjuk, mi az a taneszköz. Nem érti, miért nem volt ez eddig problémája Tóthnak. Mindenesetre az kiderül, hogy akármi is az, az állam fogja fizetni ezentúl.
Szándékos szabotálás? - kérdezi fenyegető ujjmozgással Novák Előd, akinek az a problémája, hogy a kormány nem akar magyar nyelv napját tartani, vagy legalábbis késlekedik erről határozni. Azt is reméli, hogy nem Schmitt Pált fogják ezzel a feladattal megbízni.
Halász János szerint országszerte megünnepelték októberben a magyar nyelv napját.
Vágó Gábor is felhozza a mai slágertémát: a lakások szigetelését. Látszik is rajta, hogy fázik: vastag fehér kapucnis pulcsit vett fel a zakója alá. Új pályázatokat szeretne.
Pengeélességű kérdése zavarba hoz, de engedje meg, hogy megkíséreljem a választ - ironizál Fónagy János, aki bizonyára unja naponta háromszor-négyszer elmondani ugyanazt a választ. Most 64 milliárd forintnyi pályázatot emleget, amihez hamarosan újabbak jönnek, mondja.
A fideszes Fülöp István az ország festői szépségű keleti csücskéből hoz örömhírt a parlamentnek: a szocialisták tehetetlensége után most végre érdemi árvízvédelmi fejlesztéseket végeznek. Csak egy bosszantó hiányosság van már: hiányzik öt kilométer bicikliút Nagydobos-Ópályi-Kocsord községek gátján.
Fónagy János átérzi a probléma súlyát, de rossz híre van: árvízvédelmi pénzből nem lehet bicikliutat építeni. Azért bízik benne, hogy más pályázatból lesz majd pénz a bicikliutakra, amik egyébként nagyon fontosak a kormánynak.
Az MSZP-s Garai Levente azzal kezdi, hogy nem is számít érdemi válaszra, úgyis csak elmúltnyolcévezés lesz. Az egészségügyi béremelésekkel van problémája, szerinte az emelés helyett a mozgóbérek befagyasztásával kevesebbet fognak keresni az egészségügyi dolgozók. "Nekem ne elmúltnyolcévezzen, hanem elmúltkétévezzen" - mondja, és azt szeretné tudni, mikor lesz tisztességes béremelés.
Halász János szerint a kérdésben benne van, hogy béremelést kaptak az egészségügyi dolgozók, nem érti, mi a probléma. Ezek után rögtön arról kezd beszélni, mit csináltak az elmúlt nyolc évben. Szerinte Garai Leventének hiába van orvosi végzettsége, nem szavazta meg a béremelést. A kormánypárti képviselők hevesen pfujolnak, Halász pedig azt bizonygatja, hogy ők emelik a béreket.
Navracsics Tibor miniszter, Soltész Miklós és Halász János államtitkárok
Balczó Zoltán alelnök szünetet hirdetett, így két kérdést - az egyik a Balatonnal, a másik bicikliutakkal kapcsolatos - már csak a jövő héten tudnak feltenni az ellenzéki képviselők. A parlament délután ötkor határozathozatallal folytatja a munkáját. Percről percre közvetítésünket ezzel befejezzük.