Orbán a menekültekről és a terrorizmusról
2015. november 20. 07:30
Események
![Orbán Viktor a Kossuth rádió 180 perc című műsorában](https://cdn.origo.hu/2023/12/nVj2H2DgVR15MPxJiEut4m-_kDl9KWSqmqtB8Yaer_M/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzA1NzQ5MjJlZmQ1NzRmZmNhMjcyYzJiNDMzZTQ3M2Zi.webp)
Orbán Viktor a Kossuth rádió 180 perc című műsorában
Egy terrorista is sok - erről már pár nappal a múlt heti párizsi események után, hétfőn a Parlamentben beszélt Orbán Viktor. A miniszterelnök akkor azt mondta, "itt már nem terrorveszélyről, hanem valóságos terrorról van szó".
Emlékeztetett, hogy
ahol sok a bevándorló Európában, ott nő a bűnözés, a nemi erőszak, a gyilkosság.
Mindez pedig veszélyt jelent az életformánkra, a szokásainkra és a hagyományainkra - tette hozzá akkor a kormányfő.
Alighanem szóba kerül a szokásos pénteki rádióinterjúban a Kossuth rádión, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt.
Mindjárt kezdődik az interjú a miniszterelnökkel.
Paks 2-ről kérdezik először a kormányfőt.
Megyünk tovább előre, mert az olcsó áram előfeltétele, hogy Paks működjön, és legyenek új blokkok - mondta Orbán Viktor, aki szerint Magyarország elemi érdeke a paksi bővítés.
Lehetne mondani az Európai Bizottság eljárására, hogy kettős mérce, mert máshol sem tendereztettek, de Orbán - szavai szerint - nem akar pufogni. "Ahol hús van, ott légy is van" - tette hozzá.
Meg kell változtatni a párizsi merényletek után a gondolkodásmódunkat - mondta Orbán. Melyik a jobb megoldás - kérdezte -, a migránstömegek feltartóztatása, vagy annak engedése, hogy ilyen merényletek megtörténhessenek?
Tény, hogy az EU Szíriában katonai akciókat hajt végre, és ugyanez van Irakban és Afganisztánban is - mondta. A terroristák erre ilyen, a hátországokban végrehajtott merényletekkel reagálnak - mondta.
Az elmúlt hónapokban az európai vezetők nemcsak beengedték, hanem beszállították az ellenőrizetlen migránstömegeket - figyelmeztetett a miniszterelnök. Azt mondta, Magyarországon 10 emberből 9 szerint "kétszer kettő négy", és azt is mondják ugyanezek, hogy a szíriai szerepvállalás következménye a merényletsorozat.
Ezt a kérdést nem lehet átengedni a radikálisoknak, és az európai radikalizálódás Európában senkinek nem érdeke - mondta Orbán.
A terrorelhárítást, a titkosszolgálati és rendőri vezetőket nem érheti Európában kritika, amiért kimondják, hogy nem működik a rendszer - mondta a kormányfő, aki szerint Magyarországon az ilyen szervek vezetőinek javaslatait be is építették a döntéshozatalba.
Magyarország egyelőre nem tartozik a terrorcélpontok közé, a titkosszolgálatok nem azonosítottak olyan szereplőket, akik a magyaroknak akarnak kárt okozni - beszélt a kormányfő a magyarországi terrorhelyzetről.
Még nem kongatná a vészharangot a kormányfő, de felhívta a figyelmet: az európai politikát alapjaiban kell újragondolni. Az EU-t létrehozó alapszerződéshez hozzá kell nyúlni, a schengeni szerződés korrekcióra szorul - fejtette ki.
Mindez a terrorveszély és a bevándorlás miatt is szükséges, de új szabályok szükségességét vetette fel már a görög válság is - emlékeztetett.
Talán újra is kell alapítani az EU-t - tette hozzá.
Gyakran tűnik úgy, hogy az EU vezetői nehezen tudnak együttműködni, kompromisszumra jutni, de azért olykor sikerül, így volt ez annak idején az alapszerződés módosításakor is - emlékeztetett Orbán.
A schengeni rendszert egyes országok védik, betartják a szabályokat, míg mások nem - mondta Orbán, aki szerint a magyarok nem szívesen tartoznak egy olyan nemzetközi szövetséghez, aminek egyes tagjai - mint Magyarország - betartják a szabályokat, míg mások nem.
Nagyon konok kitartást lát Orbán Viktor, ezért úgy érzi, nem áll nyerésre a kvótarendszer ügyében. "Ezt mindenképpen meg kell támadni, el kell lehetetleníteni, mert a kvótarendszer a terrorizmus szétterítését jelentené Európában" - mondta.
A magyar emberek elemi biztonsági érdeke, hogy megakadályozza a kvótarendszert, ezért fogja a kormány megtámadni a döntést az Európai Bíróság előtt.
A visszatoloncolások ügyében vannak egyeztetések, de a németek azt mondták, hogy az október 21-e után hozzájuk érkezett embereket akarják visszatoloncolni, de akkor Magyarországról már nem ment sem Németországba, sem Ausztriába senki, ezért Orbán Viktor szerint nincs közvetlen veszélye annak, hogy Magyarországra visszatoloncolnak menekülteket.
Görögországba kellene visszatoloncolni a menekülteket, hiszen ott léptek be először az unióba, ugyanakkor Görögország ennek jelenleg nem tud megfelelni, de ha létrehoznak ott hotspotokat, menekülttáborokat, akkor ott őrizni lehet az oda visszatoloncolt embereket - mondta a kormányfő.
Le kell számolni az illúziókkal az európai politikában - mondta Orbán, aki szerint vannak automatikus reflexek, mint hogy amikor a gyerek köhög, az anyja előveszi a Fagifort.
Mindenki azt mondta Európában, hogy európai megoldásra van szükség, pedig Orbán szerint nem. Ezeket a kérdéseket nem európai szinten kell rendezni, hanem nemzetállami szinten. "Nem európai megoldás kell, mert az a sok tagállami megoldásból adódik össze" - tette hozzá.
A NATO-főtitkárral folytatott csütörtöki megbeszélésről Orbán azt mondta, érzi a jó szándékot, de biztos sikerre utaló jelet nem lát.
A Quaestor-ügyről, az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntéséről Orbán Viktor azt mondta: a kárrendezésre jogosultak körét az AB tágabban látná meghatározhatónak, és ezt tiszteletben is kell tartani.
Általános kártérítés helyett azonban valószínűleg át kell térni a pontos elszámolásra, ennek a jogi feltételeit meg kell teremteni, ezen dolgozik most jogászok hada az Igazságügyi Minisztériumban.
Lejárt az idő, véget ért Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjúja a Kossuth rádióban.