Parlamenti bizottság elé kerül a Fidesz-Lockheed-botrány<br/>

"A bugyutaság, az ügyetlenség, amely kisüt ebből az egész ügyből, az inkább a jó szándékot és nem pedig az érintettséget mutatja számomra" - fogalmazott tegnap Orbán Viktor. A kormányfő szerint elképzelhetetlen, hogy korrupció állna a Fidesz-Lockheed-botrány mögött. Az MSZP és az SZDSZ összegyűjtötte a kellő számú aláírást ahhoz, hogy vizsgálóbizottságot kelljen a parlamentben létrehozni a történtek felderítésére.

Az MSZP és az SZDSZ képviselői szerdán összegyűjtötték a szükséges hetvennyolc támogató aláírást, és hivatalosan benyújtották azt a határozati javaslatot, amelyben parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik a Fidesz- Lockheed-botrány körülményeinek feltárására. A Kuncze Gábor és Szent-Iványi István szabad demokrata képviselő által jegyzett határozati javaslat indoklásában az szerepel, hogy példátlan kül- és belpolitikai botrányt okozott az az 1999. április 30-án kelt levél, amelyet a Fidesz-MPP három politikai államtitkára, több fideszes, valamint egy kisgazda országgyűlési képviselő is aláírt.

A javaslatról június 15-én határoz a parlament. Az MSZP és az SZDSZ képviselői szerint az eddig kiderült tények azt látszanak alátámasztani, hogy legalább három állami vezető megengedhetetlen módon nyílt lobbytevékenységet folytatott. Az ügy háttere, a szereplők érdekeltsége tisztázatlan, az eset következményei kiszámíthatatlanok.

A képviselők egyebek között arra keresnek választ, hogy: milyen körülmények között született a Népszava 1999. május 19-i számának első oldalán nyilvánosságra hozott, a Fidesz három politikai államtitkára által aláírt, az Amerikai Egyesült Államok szenátusa külügyi bizottsága elnökéhez és egy tagjához címzett levél?

Létezik-e a nyilvánosságra került dokumentum mellett egy másik levél is, ha igen, akkor milyen tartalmi különbség van a kettő között?

Az aláírók közül melyik politikus milyen - közvetett vagy közvetlen - érdekeltségi kapcsolatban áll vagy állt a Lockheed Martin céggel?

Milyen kapcsolatban állnak az aláírók - különösen a három politikai államtitkár - Steven M. Jones személyével?

A többi 31 aláíró tudta-e, hogy milyen levelet ír alá, ha igen, kitől, ha nem, miért adta hozzá az aláírását?

Mi lett az aláírt levél sorsa? Elküldték-e valamilyen módon a címzetthez?

Miért tartották a levélírók indokoltnak, hogy az Amerikai Egyesült Államok még három évig hivatalban levő magyarországi nagykövete helyett más személyt ajánljanak a külügyi bizottság figyelmébe?

A botrány kirobbanását követően milyen intézkedéseket tett a kormány a következmények elhárítása, a nemzetközi téren kialakult kedvezőtlen benyomások enyhítése érdekében? Az okozott kárért ki a felelős, megtörtént-e a felelősségre vonása?

Szükség van-e a bizottság által megállapítottakkal kapcsolatban - ha igen, milyen - további kormányzati, parlamenti, illetve más intézkedésekre?

*

Nem jár semmiféle végkielégítés a Miniszterelnöki Hivatal két lemondott államtitkárának, Selmeczi Gabriellának és Balsay Istvánnak - közölte Borókai Gábor kormányszóvivő az MTI érdeklődésére. A szóvivő elmondta: a tb-alapokkal foglalkozó államtitkárság azon munkatársainak, akiket esetleg nem vesz át a Pénzügyminisztérium, jár végkielégítés.

Svédek szerint megvesztegetés

A Dagens Nyheter című tekintélyes svéd lap tegnap a következőket írta A Gripen konkurensének megvesztegetési ügye című cikkében: Két államtitkárnak távoznia kellett a magyar kormányból, miután megvesztegetési botrányt derítettek fel, amelyik részben fegyvervásárlással volt kapcsolatos, részben pedig idegen hatalomra kívánt nyomást gyakorolni. A Fidesz 31 parlamenti képviselője levelet írt az amerikai szenátusnak. Javasolták, hogy nevezzék ki az USA magyarországi nagykövetévé a Lockheed egyik dolgozóját. A cég repülőgépeket állít elő. Úgy tűnik, a levélírók arra számítottak, hogy harci gép vásárlása Magyarországon így könnyebbé válik, és talán olcsóbb lesz. Feltehetően a konkurens svéd Gripennek semmi lehetősége nincs arra, hogy a kiöregedett szovjet légiflottát Magyarországon helyettesítse.

*

A Selmeczi Gabriella, Balsay István és Gyuricza Béla által ellátott feladatokat várhatóan továbbra is három államtitkár kapja meg - mondta tegnap újságíróknak Stumpf István kancelláriaminiszter. Ezzel cáfolta, hogy összevonnák a terület- és a védelempolitikáért felelős államtitkári funkciót. Az eddig a tb-alapokat felügyelő államtitkárhoz tartozó feladatokból a várhatóan az új államtitkár által felügyelt egészségpolitika átkerül az Egészségügyi Minisztériumhoz, míg a társadalombiztosítás finanszírozása a Pénzügyminisztériumhoz kerül.

A levélüggyel kapcsolatos, a Miniszterelnöki Hivatalban folyó vizsgálatról a miniszter elmondta: az legkésőbb pénteken lezárul. Az eddigi vizsgálatok azonban megállapították, hogy az ügy hátterében nem áll korrupció. A Lockheed Martin valóban tett ajánlatot az egészségbiztosítás informatikai rendszerének kiépítésére, ám ezt az ajánlatot még tavaly májusban, az előző kormány idején tárgyalta az egészségbiztosítási önkormányzat. A Selmeczi-féle államtitkárság által kiírt pályázatokon a cég nem indult. A repülőgép-vásárlásra pedig nem pályázhatott, mivel Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly augusztusban a kecskeméti repülőnapon bejelentette, hogy ebben a négyéves ciklusban hazánk nem vásárol vadászrepülőket.

(Népszava)