Átkerült a Szent Korona a Parlamentbe<br/>

Átszállították a Szent Koronát és a koronázási jelképeket a Magyar Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe. A koronát az Országház kupolacsarnokában helyezték el. Becslések szerint mintegy 120 millió forintba kerül a Szent Korona áthelyezése a múzeumból az Országházba.

A nemzeti ereklyéket szállító páncélozott autó a Magyar Nemzeti Múzeumtól védett útvonalon, motoros rendőrök kíséretében haladt a Kossuth térre, a Parlament épületéhez. A Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot szállító autó az indulástól számítva kevesebb mint negyed óra alatt érkezett meg a nemzeti múzeumból a Parlament épülete elé. A királykék színű jármű katonai tiszteletadás mellett gördült az Országház főkapujához, ahol a nemzeti ereklyéket az öttagú koronatestület: Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János házelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fogadta. Ezután felvonták a köztársaság lobogóját, majd a himnusz hangjait követően 21 díszlövés hangzott el.

A Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot az Országház Kupolatermében felállított speciális tárolóban helyezték el. A 28 millió forintért építtetett és 15 millió forintos biztonsági berendezésekkel felszerelt tárolóban a koronát és a koronázási ékszereket természetes fény nem éri, és a speciális megvilágítás miatt sosem vetődik rájuk árnyék. A vitrin földrengésbiztos, és oxigén helyett nitrogén veszi körül az ereklyéket, állaguk megóvása érdekében.

Az Országházbana millenniumi év végig ingyenesen tekintheti meg a közönség. Az ezer éves államiság nemzeti ereklyéi a millenniumi ünnepségsorozat zárását követően - a január 1-én hatályba lépő koronatörvény értelmében - az Országház kupolacsarnokában maradnak állandó bemutatásra.

A Magyar Nemzeti Múzeum huszonegy éven át adott otthont a nemzeti ereklyéknek, ez idő alatt mintegy húszmillió látogató tekinthette meg a műtárgy- együttest. Becslések szerint mintegy 120 millió forintba kerül a Szent Korona áthelyezése a múzeumból az Országházba.

A Szent Korona jelenléte itt, ebben az épületben jelképértékű: közjogi értelemben évszázadokon át kifejezte hazánk alkotmányos főhatalmát, s e főhatalom eszmei birtokosa volt - mondta Göncz Árpád köztársasági elnök szombaton a parlament millenniumi ünnepségén, miután aláírta a Szent Koronáról szóló törvényt.
Az államfő hozzáfűzte, hogy e főhatalmon nemzet és király - az egykori magyar közfelfogás szerint - a Szent Korona tagja és viselője osztozott.
- Történelmünk korai évszázadaiban a patrimoniális felfogásnak, amely az országot a király magántulajdonának tekintette, ez szabott gátat, ez személyesítette meg az ország mindenkori önállóságát és függetlenségét, ez szabta meg társadalmi erőviszonyait - mondta Göncz Árpád.
A köztársasági elnök az alkotmányt idézve kijelentette: a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

Ez a korona teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország Európába lépjen - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben szombaton. A kormányfő szerint már ez is elegendő ok lehetne arra, hogy a Szent Koronát "magunkkal vigyük az új évezredbe, hogy ne múzeumi
kegytárgyat, hanem a mindenkori magyar állam élő szimbólumát, a nemzeti egység kifejeződését lássuk benne", de a ragaszkodásnak van más oka is. A miniszterelnök szerint kenyér nélkül, fedél nélkül, meleg nélkül még ember az ember, múltja, emlékei, meséi, hagyományai nélkül már biztosan nem az.
- A századok során sok minden elveszett, de a korona, az ország, és a nemzeti függetlenség megtestesítője valamiképpen mindig megmaradt - mondta a kormányfő, aki beszéde zárásaként megnyitotta a magyar millennium évét.

(MTI)

Ajánló: