Alkotmánybírósághoz fordul a kormány, ha elveszíti a metró-pert <br/>

Hétfő délelőtt a Parlament környeztevédelmi és gazdasági bizottsága közös ülést tartott, a 4-es Metró építéséről. A vita vendége volt Nógrádi László közlekedési miniszter is, aki szerint a főváros tervei alapján nem szabad megépíteni Budapest 4-es metróvonalát. Nógrádi az [origo]-nak azt mondta, ha a kormány a fővárossal szemben elveszti a metró-pert, lehet, hogy a kormány az Alkotmánybírósághoz fordul. Az építkezést leginkább támogató szabaddemokrata képviselők kivonultak a teremből a bizottsági ülés kezdetén.

1998 tavaszán az MSZP-SZDSZ kormány egyik utolsó döntése volt , hogy 60%-ban az állam hozzájárul egy új budapesti metró-vonal építéséhez. Az Orbán kormány még ugyanabban az évben ősszel bejelentette: nem finanszírozzák az építkezést. Demszky Gábor, Budapest szabaddemokrata főpolgármestere, és az MSZP-SZDSZ vezetésű fővárosi önkormányzat azonban továbbra is kiállt a Rákospalota – Kelenföld között építendő metró építése mellett. A főváros bírósághoz fordult, mert a városvezetés szerint az új kormány nem rúghatta volna fel azt a szerződést, amit Budapest önkormányzata még az előző kormánnyal kötött. A közelmúltban a bíróság első fokon a fővárosnak adott igazat, de a kormány fellebbezett.

Turi – Kovács Béla kisgazda képviselő szerint alkotmányossági problémát jelentene, ha másodfokon is a fővárosnak adna igazat a bíróság. Szerinte ahogy az Országgyűlés sem szólhat bele a bíróságok működésébe, úgy a bíróság sem szólhat bele törvényhozói kérdésekbe. Ezzel egyetértett Nógrádi László, közlekedési és vízügyi miniszter is. Az [origo] kérdésére a miniszter elmondta, ha jogerősen elvesztené a kormány a pert a fővárossal szemben, akkor a kormány lehet, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul.

A gazdasági és környeztevédelmi bizottság közös hétfői metró-vitája elején Kovács Kálmán, az Szabaddemokrata képviselő, aki Horn kormányban a közlekedési tárca államtitkára volt, a vita elnapolását kérte. Azt mondta, mivel a képviselők nem kaptak előzetesen szakmai anyagokat, és nem hívták meg a főváros képviselőit és más szakembereket, ezért az ülés politikai színjátékká válik, szakmai vita helyett. Latorcai János (Fidesz), a gazdasági bizottság elnök elujtasította Kovács javaslatát, mivel szerinte most elsősorban Nógrádi László közlekedési miniszter meghallgatására gyültek össze a képviselők, és már meghívták Demszky Gábort is, egy későbbi ülésre. A képviselők végül nem fogadták el Kovács javaslatát az ülés elnapolásáról, ezért a szabaddemokraták kivonultak a teremből. Az építkezést a szabaddemokratákon kívül a szocialista frakció támogatja, de ők maradtak az ülésen.

Nógrádi bevezetőjében kifejtette, hogy nem lett volna szabad egy ciklus végén, parlamenti megerősítés nélkül elfogadnia az előző kormánynak egy ekkora beruházást. (Mai áron a 4-es Metró kb. 250 milliárd forintba kerülne, és ennek 60%-át kellene a kormánynak kifizetnie, a többit a főváros fedezné.) A miniszter szerint csak a fővárosban és környékén lakó lakosság arányában szállhat be az építkezésbe a kormány, vagyis maximum 33%-ot kellene finanszíroznia. "Nem vagyok metró-ellenes, de ez a beruházás prioritás kérdése, és beruházásoknak előnyt kellene élvezniük" – mondta a miniszter. Nógrádi szerint ebből a pénzből 180 km autópályát lehetne építeni, vagy fel lehetne újítani a teljes Budapest -–Hegyeshalom vasútvonalat. A miniszter szerint gazdaságosabb lenne a 2-es Metró meghosszabbításával megoldani Dél-Buda közlekedési gondjait. A délitől Gazdagrét felé kívánná a közlekedési tárca meghosszabbítani a metrót, de nem a föld alatt, hanem a felszínen, a meglévő MÁV síneken. Az [origo] kérdésére a miniszter elmondta, műszakilag megoldható a metró vasúti sínekre terelése. A Déli Pályaudvart meg kellene szüntetni, helyét a Kelenföldi állomás venné át, és az 1-es villamos vonalát meghosszabbítanák Kelenföldig Nógrádi tervei szerint.

A kormánypártok szónokai a vitában kitértek arra is, hogy a 4-es Metró tervezett nyomvonala tönkre tenné a Gellért tér környéki hőforrásokat. Ezt megerősítette a környezetvédelmi bizottság elnökének, a fideszes Illés Zoltánnak szakértő vendége is: Hajósi Adrienn az ELTE geofizikai tanszékének kutatója szerint veszélyes lenne a tervezett vonalon metrót építeni, és a gyógyforrások megszűnésével az idegenforgalom is sokat veszthet az építkezésen.

Nemcsók János szocialista képviselő, az előző kormány Bős-Nagymarosi kormánybiztosa, szintén egyetemi kutató környezetvédő szerint azonban a legjobb lenne az eredeti tervek szerint megépíteni a metrót. Nemcsók azt mondta, számára hiteltelen a Fidesz álláspontja, mert csak a fővárási polgármester választás elvesztése után jelentették be, hogy nem akarnak 4-es Metrót. Így szerinte politikai, és nem szakmai okok miatt ellenzik az építkezést.

A vitában több kormánypárti, vidéki képviselő jelezte, elfogadhatatlan számukra, hogy egy ekkora beruházásból csak a főváros részesedjék, és több ötletet is felsoroltak, mire lehetne vidéken elkölteni ennyi pénzt.

Magyari Péter

Ajánló:

Korábban: