Új nevet, új múltat, új életet kaphatnak a védett tanúk a rendőrségtől <br/>

Új tanúvédelmi törvény tervezetéről tárgyal nyár elején a kormány. Az olasz és német gyakorlathoz hasonlóan a maffiaügyekben tanúskodók teljesen új életet kezdhetnek vallomásuk után: akár családjukkal együtt új néven, új múlttal, új helyen kezdhetnek új életet. A törvény még csak tervezett formájában van meg, de már elkezdték az alkalmazásához szükséges szakemberek kiképzését.

A különlegesen súlyos ügyekben tanúskodók új identitást kaphatnak az államtól, amennyiben a júniusban kormány elé kerülő tervezetet a kormány és az országgyűlés is elfogadja. Tanúvédelmi törvény 1999 óta már van Magyarországon, de a mostani verzió sokkal nagyobb, életre szóló védelmet nyújthat a nyomozókkal együttműködőknek.

A változtatásra Boray Ákos, a Belügyminisztérium munkatársa szerint két ok miatt van szükség: egyrészt a jelenlegi tanúvédelem bizonyos esetekben nem elégséges, másrészt az európai uniós csatlakozás is megköveteli, hogy a nemzetközi bűnbandák elleni harcban a magyar tanúvédelem illeszkedjék az uniós gyakorlathoz.

Az eddigi tanúvédelmi lehetőségeket az 1999-ben hozott büntető-eljárásjogi törvény szabályozza. Ennek értelmében különösen súlyos ügyek esetén védelem illeti meg a tanút, ha vallomása miatt veszélybe kerülhet, az ügy lényeges körülményéről tud, és vallomása más bizonyítékkal nem helyettesíthető. Ezek a tanúk 1999 óta teljes inkognitóban tehetnek vallomást. A tárgyaláson nem kell megjelenniük, egy számukra külön kijelölt bíró előtt videóra mondhatják vallomásukat. Nevüket az ügyvédek sem ismerhetik meg, a velük kapcsolatos iratokat titkosan kezelik. A vallomásról készített filmen arcát és hangját eltorzítják. Amikor szembesítik őket gyanúsítottakkal, azok nem láthatják őket. Eddig egyetlen olyan jogerős ítélet született, amelyben alkalmazták a tanúvédelem intézményét, mondta Garamvölgyi László, az Országos Rendőr Főkapitányság (ORFK) szóvivője az [origo]-nak. Akokor az "Olasz Misi" néven ismert kábítószer kereskedő gyilkosait találta meg a rendőrség három védett tanú segítségével. A védelem bővítésétől a nyomozók azt várják, hogy többen vállaják majd a titkos tanúzást.

A tárgyalás után indokolt esetben, meghatározott időre rendőri védelmet is kérhetnek a tanúk. A személyes védelmet a büntetőeljárásban részt vevő összes személy, így bírók, ügyészek is kérhetik. Tanúk esetében ezt a lehetőséget jóval többször alkalmazták már, mint az anonim vallomástételt. E védelem azonban csak meghatározott időre szólhat, megoldhatatlan lenne a tanúk élethosszig tartó őrzése, ezért is van szükség a tanúvédelem kiterjesztésére. (Az eljárásban részt vevők személyes védelmével kapcsolatos legismertebb történet nem tanúhoz, hanem egy bíróhoz, Varga Zoltánhoz kapcsolódik. Varga volt Magda Marinko bírója. Marinko az ítélet kihirdetése után azzal fenyegette meg Vargát, hogy egy kilenc milliméteres golyót küld neki. Ezt követően a bíróra egy ideig rendőrök vigyáztak.)

Mindezek a kedvezmények a tapasztalatok szerint kevésnek bizonyultak, sokan így sem mernek vallomást tenni. A törvénytervezet értelmében az anonim vallomástétel után a védett tanúk teljesen új identitást kapnának. A nyomozók ezekben az esetekben egyenként alkut kötnének a tanúval arról, hogy milyen feltételek mellett vállalnák a vallomástételt - mondta Boray Ákos, a Belügyminisztérium munkatársa, a tervezet kidolgozója. A védett tanúk új néven kezdhetnének új életet, a rendőrség papírokat készítene számukra, hogy kreált előéletüket igazolni tudják. Indokolt esetben a tanú családtagjai és más hozzá közel álló személyek is új életet kezdhetnének. Az új papírok, élettörténet megszerkesztésén kívül anyagi segítséget is kaphatnak ezek az emberek új életük elkezdéséhez. Akár külsejük megváltoztatásához is kaphatnak anyagi segítséget, bár a plasztikai műtétek megszervezése nem szerepel a törvénytervezetben. A tanúvédelem vádalkuval is összekapcsolódhatna: kisebb bűnök elkövetői is részt vehetnének a programban, ha vallomásukkal igazi nagy halakat lehet lebuktatni. Egy a törvénytervezetet pontosan nem ismerő szocialista politikus a tervezettel kapcsolatban az [origo]-nak azt mondta: "Kicsit tamáskodó vagyok a tervezettel kapcsolatban. Magyarország kis ország, nem Amerika, itt borzasztóan nehéz valakit eltüntetni." Boray Ákos szerint indokolt esetben külföldön is új életet kezdhet a védett tanú, ha Magyarországon sehol sem érezné magát biztonságban.

A tanúvédelem ilyen módja régóta működik Nyugat-Európában. Elsősorban Olaszországban és Németországban vannak intézményes keretei. Olaszországban a maffiaellenes küzdelemben sikerrel használták, a "pentito"-k, vagyis a rendőrséggel együttműködő volt maffia tagok szóra bírásában. A magyar törvénytervezet a német mintára épül. Az előterjesztést még a kormány sem tárgyalta, és a parlament elé is csak ezután kerül. A rendőrség mégis biztosra megy. Részben PHARE támogatásból már megkezdődött a tanúvédelemmel foglalkozó nyomozók felkészítése az új rendszer működtetése érdekében. A Készenléti Rendőrségen belüli egység fog ezzel foglalkozni, de titok, hogy ez hány embert jelent.

Mivel a rendőrség már megkezdte az előkészületeket, várhatóan a kormány elfogadja a tervezetet. A parlamentnek elég egyszerű többséggel elfogadnia a módosítást, így elvileg elengendő a koalíciós pártok támogatása. A legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP még nem foglalkozott a tervezettel, a frakció nem döntötte el, hogy megszavazná-e a törvényt. Az MSZP név nélkül nyilatkozó, igazságügyi témákkal foglalkozó képviselője az [origo]-nak azt mondta, nem látja biztosítottnak a törvény alkalmazhatóságát. A szocialista képviselő szerint túl sok pénzt emésztene fel a tanúk eltüntetése, és az ország túl kicsi emberek elbújtatásához. "Ennek a tervezetnek nagyobb a füstje, mint a lángja. Meg lehet erősíteni a tanúvédelmet, de valakiből hogyan lehetne Magyarországon új embert csinálni? Túl sok helyen vannak személyes adatok nyilvántartva, hatalmas munka lenne az összeset megsemmisíteni és újakkal pótolni." - mondta a szocialista képviselő.

Boray Ákos szerint külföldi példák azt bizonyítják, nem megoldhatatlan feladat emberek eltüntetése. Fiktív papírok legalizálásával már egyébként is foglalkozik a rendőrség. A maffiaellenes törvény lehetőséget ad nyomozók beépítésére bűnözői csoportokba, illetve számukra fedőcégek létrehozására.

Garamvölgyi László ORFK szóvivő az [origo]-nak azt mondta: "a rendőrség anyagi források és személyi feltételek tekintetében készen áll a törvény alkalmazására". Garamvölgyi szerint a nyomozók minden új jogosítványnak örülnek, mert ezek a lehetőségek növelik a felderítések eredményességét. Garamvölgyi a tanúvédelem erősítésétől azt várja, hogy erősödik az emberek bizalma a rendőrségben.

Magyari Péter

Ajánló:

Korábban:

(2001. április 13.)