Három év börtönbüntetésre ítélték a csalással vádolt békéscsabai plébánost<br/>

Folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni kárt okozó csalás bűntette, és más bűncselekmények miatt három év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték első fokon Guliga György volt békéscsabai katolikus plébánost. Wábelné Körösztös Éva bíró tanácsa csütörtökön kihirdetett ítéletében emellett a vádlottat hat évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, valamint több mint három millió forint megfizetésére kötelezte. A vádirat szerint Guliga 53 magánszemélyt és a Polgári Bankot károsította meg. A férfit összesen hatvanmillió forint eltüntetésével vádolták.

Az atya 1993-ban elhatározta, hogy katolikus általános iskolát indít, öregek otthonát működtet, mindezt egy olajsajtoló üzem jövedelméből. A tervek megvalósításához kölcsönszerződéssel jelentős összegeket vett fel az egyházközség tagjaitól. Azt vállalta, hogy három hónapon belül 38 százalékos kamatot fizetnek, de a határidőkről nem esett szó a szerződésekben. Guliga szerint a hitelek fedezetére az egyházközség 22 milliós ingatlanvagyona szolgált. A hiteleket a kölcsönadók abban a tudatban nyújtották, hogy azt a plébános egyházi célokra fordítja, illetve rendelkezik a visszafizetéshez szükséges garanciákkal is. Guliga György fedezetként különböző egyházi ingatlanokat ajánlott fel, ám erre nem volt joga, hiszen az egyházi törvények értelmében erre csak Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök jogosult.

Kezdetben az atya a pénzüket visszakérőket kifizette, de 35 millió forinttal adós maradt. 1996-ban 25 millió forintot vett fel a Polgári Banktól, de erről semmiféle bevételi bizonylatot nem állítottak ki a plébánián. A pénz viszont befolyt az úgynevezett B kasszába. A békéscsabai belvárosi plébánia ugyanis kettős könyvelési rendszert vezetett. Az állami szervek számára nyilvános kasszát és egy B kasszát, amelynek nyilvántartását minden év végén megsemmisítették. Itt azokat a pénzeket könyvelték, amelyeket a hívőktől kaptak. A adományok után nem kell adót fizetnie az egyháznak. A pénzt azonban később kifizették, ez után viszont már társadalombiztosítási és egyéb járulékokat kellett volna fizetniük. Ezt azonban gyakran nem tették meg.

Az explébános szerint a kölcsönökre azért volt szükség, mert a váci püspökség 10 milliós hiteléből beindított olajsajtoló üzem akkor még nem termelt nyereséget. Az 1994-ben visszakapott iskolaépületben az általános iskola beindításához viszont nagyon sok pénz kellett. A magánkölcsönökből felvett pénzből vezették be például a gázt, és tették tanításra alkalmassá a lerobbant épületet. Az iskola, a megnyitott idősek otthona és az üzem 50 milliót vitt el a begyűjtött pénzből, a maradék tízmilliót pedig karitatív tevékenységre költötték. Guliga a tárgyalásokon azzal védekezett, hogy ő csak a hívek javát akarta.

Korábban már volt egy egyházi per, amelyben mind az öt vádpont alól felmentették a plébánost, és született egy jogerős polgári ítélet is, amely szerint nem magánszemélyként vette fel a hiteleket, azokért önálló jogi személyként az egyházközség a felelős.

Guliga György magánhitelezői, korábban pert nyertek a Szeged-Csanádi Püspökség ellen, melynek következtében tavaly még árverésre is sor került a csabai plébánián. Időközben a püspökség
megtérítette a hitelezők kárát.

[origo]

Korábban:

(2000. január 12.)