A húsz fiatal - köztük egy lány, valamennyien tizennyolc év körüliek - eredetileg üzletszerűen elkövetett kábítószerrel való visszaélés, lopás és egyéb bűncselekmények vádlottjaként került törvényszék elé, azonban a bíróság csekélyebb vétségben találta őket bűnösnek. A fiatalok elsősorban maguk között, baráti társaságukban adták-vették a marihuána, illetve a marihuánához hasonló enyhe kábítószert tartalmazó anyagból készült cigarettát.
Az ítéletet indokolva Varga László tanácsvezető bíró elmondta: a fiatalokra nem jellemző a bűnöző életmód, valamennyien rendezett körülmények között élnek. Az eljárás során az is kiderült, hogy nem kereskedelmi céllal hozták forgalomba a baráti körükben a marihuánát, kemény drog használatáról szó sem volt, s bebizonyosodott, hogy nem voltak tisztában tettük súlyával, társadalmi veszélyességével. Akiket a legenyhébb ítélettel sújtott a bíróság, azok csak alkalmilag fogyasztottak egy-egy szál marihuána-cigarettát, a felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek viszont a barátaiknak alkalmanként - előfordult, hogy csak azok unszolására - adtak egy-egy marék "alapanyagot", vagy cigarettát.
A legsúlyosabb minősítéssel - lopás, orgazdaság, kábítószerrel való visszaélés, garázdaság - az elsőrendű vádlottat, a fiatalkorú B. A.-t ítélte el a városi bíróság. Azért csak öt év próbaidőre felfüggesztett két év, a fiatalkorúak börtönében való elzárásra ítélték, mert tekintettel voltak életkorára, s az egész peres eljárás lefolytatását megkönnyítő részletes beismerő vallomására. A vádlottak többsége esetében az ítélet - annak tudomásul vételét követően - jogerőssé vált.