Teljes földcsere védheti csak meg a nagytétényieket a ráktól

Nagytétényben több ezer ingatlan alatt évtizedek óta rákkeltő anyagok halmozódtak fel a talajban. Egy most elkészült vizsgálat szerint ahhoz, hogy egészséges környezetben éljenek a helyiek, minden kertben ki kellene cserélni a földet. A rendezési terv hamarosan elkészül, de nem tudni, ki fizesse a beruházást, és az ott lakók közül sokan nem akarják, hogy letarolják és felássák évtizedek óta nagy gonddal ápolt kertjüket.

Ezt a kertet is letarolnák

Az elmúlt tíz év alatt több folyóméternyi tanulmány készült a terület rendezésének lehetőségéről, félmilliárd forint ment el kutatásra, tanulmánytervre, felmérésre, közvélemény-kutatásra. A rehabilitációt követelő helyi környezetvédők úgy érzik, most van esély a rendezés befejezésére. A talajcserét azonban sok lakos ellenzi: féltik évtizedek óta nagy gonddal ápolt kertjeiket, a fákat, félnek a kosztól, a kertjükre szabaduló munkagépektől. Senkit sem lehet kötelezni arra, hogy engedje feltúrni a kertjét, pedig 30 cm mélyen kellene elszállítani a talajt a kertekből. A nagyon drága rendezésnek csak akkor van értelme, ha minden kertből és közterületről el lehet vinni a földet. A lakosság ellenkezésén kívül van még egy akadálya a beruházás megkezdésének: senki sem tudja, ki fogja fizetni a munkálatokat, és ki ad kártérítést a kivágott fákért, a kitépett virágokért és a hónapokra felfordított életért Tétényben.

"1977 óta bizonyított, a gyár miatt szennyezett a talaj. Veszélyes nehézfémek, ólom, kadmium és arzén mosódott a földbe. Most van először reális esély a talajcserére: van politikai akarat a rehabilitációra, határozottan felléptek az üggyel foglalkozó civil szervezetek és a gyár tulajdonosa, a Metalloglobus is szeretné végleg lezárni az ügyet. Ezzel a lehetőséggel élni kell. A talajcserét csak akkor lehet megcsinálni, ha mindenki hozzájárul. Ezt kell megérteniük az embereknek!" - mondta az [origo]-nak Firisz Sándor, a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület tagja, a rehabilitációért egy évtizede kampányoló aktivista, akinek háza a szennyezett terület közepén áll.

A nagytétényiek tiltakoznak a gyár ellen

Firisz Sándor és munkatársai hetente két délelőtt várják a tétényi Polgári Kör irodájában a helyieket, hogy információkat adjanak a rehabilitációról. Mindenki pontos adatokat kaphat a kertje állapotáról. A közelmúltban ugyanis hatalmas felmérés készült, mind az 1273 ház kertjéből mintákat vettek, részletes elemzéseket végeztek, és megállapították, hol mekkora a szennyezés mértéke, és hol hány centiméter mélyen kellene kicserélni a talajt. A felmérés világossá tette: ahhoz hogy az egészségügyi határértéket legalább megközelítse a nehézfémek jelenléte, általában 20-40 cm mélyen, néhány helyen pedig még mélyebben ki kell cserélni a talajt. Most mindenki átveheti a kertjéről készült kimutatásokat, és minden házat közvélemény-kutatók járnak végig, hogy kiderüljön, hányan támogatnák a rehabilitációt. A program hosszú hónapokig húzódna, és több milliárd forintba kerülne.

A felmérést a Repét Kft. Végezte, a Metalloglobus Rt. Megbízásából. A Metalloglobus 1984. óta birtokolja a szennyezés forrásának számító Metallochemia nevű gyárat. "A felmérés olyan alapos és magas színvonalú tudományos munka volt, amilyenre nyugaton is kevés példa akad. Mégsem teljesen tökéletes, 10-15 tulajdonos ugyanis nem engedte be a felmérést végzőket." - mondta Papp József, a Metalloglobus főmérnöke.

"Én ugyan beengedtem őket, de megmondtam nekik, nálam nem kezdik a talajcserét. Ha még mindenki akarná, talán nem vállalnám, hogy fafejűnek nevezzenek. Lehet, hogy fafejű vagyok így is, de nézze meg ezeket a fákat, több évtizede növekednek! Azt ígérték óvatosan körbeássák, meg kártérítést adnak. Ugyan, hogy ássák körbe, több méteres gyökere van, aztán mennyi kárpótlás jár egy ilyenért, azt meg ki dönti el?" - mondta egy helyi lakos az [origo]-nak. Sokan azonban azt akarják, csak kezdődjön el a talajcsere minél hamarabb. Valószínűleg közülük való, aki hatalmas betűkkel ezt a szót festette a Metallochemia kerítésére: HALÁLGYÁR.

A szennyezés 84 éve

A kérdéses gyár 1906-ban kezdett működni, és színesfémkohászattal foglalkozott. A második világháború után a Csepel Művekhez került, majd 1984-ben vette át a Metalloglobus. A gyárban sokféle szennyezéssel járó munkát folytattak: használt savas akkumulátorokat gyűjtöttek be, színesfémhulladékból rezet kohásztak, ólomtömbökből csövet gyártottak, krómtimsót készítettek. Az első környezetvédelmi botrány 1977-ben, még a Csepel idején tört ki: egy vihar után megdöglöttek egy gazda lovai, miután ittak a gyár irányából folyó vízből. Pár napra becsukták a gyárat, és végleg leállították az ólomkohászatot. Folytatódott azonban a hulladékokból rézalapanyag gyártása. Papp József határozottan állítja, 1984-től, amikor a Mettalloglobus átvette a gyárat, a korabeli határértékeket nem lépte át a gyár. "Biztos, hogy rátett a már meglévő szennyezésre, de nem sértettük meg a törvényt egyetlen alkalommal sem." A gyárat 1990-ben végleg bezáratták, a rendszerváltás idején megerősödött civil tiltakozás miatt. A bezárást az ÁNTSZ elődje, a KÖJÁL rendelte el. A hivatalos indoklás szerint nem azért került lakat az üzemre, mert veszélyezteti a lakosságot, ezt hivatalosan sokáig egyetlen szerv sem ismerte el. A dolgozók egészségének védelmében küldtek haza mindenkit 1990. május 25-én, mert nem volt megfelelő kézmosási lehetőség és étkezőhely. "Évtizedekkel azelőtt is be lehetett volna záratni, de a lépés mégis kapkodósra sikerült. Pénteken mindenkit hazaküldtek, és többet nem lehetett kinyitni. Az udvaron maradtak a szerszámok, a nyersanyag, és ez tovább ártott a gyár állapotán." - emlékszik vissza a zárás körülményeire Papp József.

A Metalloglobus kényszere

A terület rendezéséért eddig minden költséget a Metalloglobus fizetett. Erre egy privatizációs szerződés kötelezi a céget. Amikor a Metalloglobust az ÁPV Rt. eladta, a szerződésben szerepelt, a gyár rehabilitációját az új tulajdonosoknak kell megoldaniuk. Az állam visszatartotta a részvények egy részét, amit csak akkor kaphatnak meg a tulajdonosok - akik részben osztrákok - ha befejeződik a rehabilitáció. Határidő nincs, de Papp József attól tart, egyszer megunja a huzavonát az állam, és felbontják a privatizációs szerződést, vissza kell adni a részvénytársaságot. "Persze ez sem hozhat megoldást, hiszen az állam azért adta ezzel a feltétellel olcsóbban a Metalloglobust, hogy ne kelljen a rehabilitációra költenie. Ha visszaveszik, biztos hogy nekik kell fizetni mindent. Az viszont nyilvánvaló, nekünk nincs pénzünk a teljes rehabilitációra. A cég jegyzett tőkéje 3 milliárd forint, a mostani rendezési terv végrehajtása 5-6 milliárdba kerülne. Ha mindent eladunk, és felszámoljuk a vállalkozást, akkor se tudjuk befejezni." - magyarázza Papp József, miért látja szinte megoldhatatlannak a helyzetet.

Kártérítési követelés

Hatszázezer tonna veszélyes

hulladék van a fal mögött

Tervek tucatjai készültek

A Metalloglobus a kilencvenes évek eleje óta próbálkozik újabb és újabb tervekkel. Először csak a gyár területén lévő 5-600 ezer tonna veszélyes hulladék feldolgozásáról volt szó, később nyilvánvalóvá vált, az egész környéket meg kellene tisztítani. Kezdetben a Környezetvédelmi Minisztérium, és az Európai Unió és a holland kormány is ígért segítséget, elkészült egy rendezési terv, amit végül nem hagytak jóvá a hatóságok, és a magas költségek miatt az állam érdeklődése is lelohadt. A Horn kormány idején összesen két érdemleges döntés született az ügyben. Firisz Sándorék egy beadvénnyal fordultak az általános ombudsmanhoz a rehabiitáció meggyorsítása érdekében. Polt Péter, mostani legfőbb ügyész vizsgálata után megállapította: sérül a tétényiek alkotmányos joga, amely biztosítja, hogy mindenkinek joga van egészséges környezetben élni. 1997-ben alakult egy tárcaközi bizottság, ami egy fillér fölött sem rendelkezhetett, de foglalkozott a tétényi szennyezéssel. Összesen annyi eredmény született, hogy hoztak egy rendeletet, ami Tétényben megváltoztatta a veszélyes anyagok egészségügyi határértékét. Míg máshol az országban 100 mg nehézfém lehet lakott területen egy kg földben, addig e rendelet szerint a XXII. kerületiek 200 mg/kg veszélyes anyagon élhetnek, anélkül, hogy az államnak be kellene avatkoznia.

Az eddig elkészült, és dugába dőlt tervek közül csak néhány: egy orosz cég elvitte volna Oroszországba a gyár területén lévő veszélyes anyagokat, szó volt arról, hogy egy cég helyben feldolgozta volna a hulladékot, mert szerintük még sok rezet lehet kinyerni belőle, és felmerült egy szarkofág építése is, amibe a hulladékot örökre bezárnák.

Az aktuális kárenyhítési terv

A Környezetvédelmi Főfelügyelőség és a Metalloglobus évek óta tartó alkudozásai után a következő, véglegesnek szánt rendezési tervet idén novemberre kell leadni. A terv elkészítését a Repét Kft. végzi, melynek tulajdonosa Andó József, aki geológusként korábban is végzett kutatásokat a területen. A Repét végezte a felméréseket, és ők ígértik, a talajcserét is megcsinálnák. A terv tetszik a környezetvédőknek, az önkormányzatnak és a Metalloglobusnak is. A gyár területén lévő veszélyes hulladékot a Repét szarkofágba zárná. A gyárat lerombolnák, és a szarkofág fölött vezetne a később megépítendő 6-os út.

A terv végrehajtásához azonban még nagyon sok mindenre van szükség: finanszírozóra, aki úgy tűnik, az 5 milliárdos költség miatt csak az állam lehet, a környezetvédelmi hatóságok engedélyére, ami Papp József szerint nagyon lassan és körülményesen érkezhet, és a lakosság beleegyezésére.

Utoljára Ligetvári Ferenc minisztersége idején foglalkozott a tárca a tétényi szennyezéssel. 2000-ben Ligetvári egy lakossági fórumon ígérte, az állam segíteni fog a rendezésben. Ehhez képest az [origo] megkerésére a minisztériumból senki sem akart nyilatkozni az ügy állásáról, annyi információt kaptunk csupán, hogy a Környezetvédelmi Főfelügyelőség foglalkozik az üggyel. Ekkora pénz viszont csak a kormánytól jöhet. A térség parlamenti képviselője Németh Zsolt külügyi államtitkár. A szintén fideszes kerületi vezetés bízik abban, Németh tud segíteni a lobbizáskor, de semmilyen pénzügyi ígéretet sem sikerült kiszednie eddig a tétényi lobbinak a kormánytól.

Győzködési kampány

"Semmibe sem lehet kezdeni a lakosság támogatása nélkül, ezért most a PR-on a hangsúly. Hiába kapunk engedélyt a talajcserére, nem kaphatunk ennyi pénzt, ha bizonytalan a vállalkozás sikere." - mondta az alpolgármester. A talajcserétől félő lakosok azt kérték az önkormányzattól, hogy mielőtt megkezdődik a talajcsere, mutassák meg valakinek a kertjében, hogy fog kinézni a művelet. "Elfogadtuk és érthetőnek tartjuk a kérést. Van már önként jelentkező, és nagyon várjuk, hogy már ennél a próbánál tarthasson az ügy." - mondta az alpolgármester. A Repét munkatársai azt ígérik, a tervben szerepel, hogy a kerteket újrafüvesítenék, ha lehet az elpusztult növényeket pótolják, ahol kell újrabetonozzák a kocsibejárókat. Firisz szerint sok kert még jobb állapotban is lehet a talajcsere után, mint előtte volt. A területen most építési korlátozás van, nehezen lehet csak építési engedélyt szerezni. Elvben növényeket sem lehetne termelni a kertekben. A talajcsere után ezek a korlátozások megszűnnének, és könnyebb lenne eladni az itteni ingatlanokat is. Mindez azonban sokakat nem érdekel. A gyümölcsfák most is roskadoznak, és több új épület is van a környéken. Az egyik ház udvarában frissen termett szőlőt és barackot árulnak, és sokan nem törődnek vele, tiltott gyümölcsöt kínálnak Tétényben. "Inkább a csatornát csinálnák meg ebből a pénzből." - mondja egy helyi lakos. "Úgy nézek ki, mint aki rákos? Jól meg kell mosni mindent, aztán nem lesz baj." - teszi hozzá magabiztosan. Mások viszont nagyon szeretnék, ha végre biztonságban érezhetnék magukat. "Édeasnyám és édesapám is rákban halt meg. Semmi sem bizonyítja, hogy a talaj miatt, de jó lenne rendet tenni. Biztos nem használ a nehézfém a földben." - vélekedik egy másik ott élő, aki akár holnap beengedné a munkagépeket a kertjébe, hogy elvigyék végre a földet a háza elől.

Magyari Péter