Csak sikerekről ad számot a kormány kisebbségi jelentése

Harmadízben számol be a kisebbségek helyzetéről a kormány. Az Igazságügyi Minisztériumban készült jelentés az utóbbi két év alapján meglehetősen rózsaszín képet fest a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetében történt változásokról. "Az egyedi krízishelyzetek (lásd zámolyi ügy) nem vonhatják el a figyelmet a mintegy félmilliós cigányság érdekében hozott intézkedések továbbvitelétől" - indokolja kincstári optimizmussal álláspontját a kormány.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) most elkészült jelentése csak a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartással foglalkozó részében tér ki, s ott is elsősorban regionális problémaként kezeli a hazai kisebbségi gyakorlatot ért kritikát. Elsősorban azt hangsúlyozva, hogy az előítéletesség a romákkal szemben ugyanakkora, mint Romániában és Csehországban. Emlékezetes: az Európa Parlament szakbizottságának 2000 őszén született jelentése szerint a romák helyzete nem javult. "A roma kisebbségnek komoly diszkriminációt kell elszenvednie az oktatásban, a munkaerőpiacon, a közigazgatásban és a civil társadalomban." Mérvadó becslések szerint a hazai nemzeti, etnikai kisebbségek létszáma hozzávetőleg az ország 8-10 százalékát teszi ki, ezen belül a cigányság becsült létszáma félmillió - olvasható az IM jelentésében.

A vizsgált időszakban 43-mal csökkent a kisebbségi önkormányzatok száma, s bár gyakran változott a kisebbségeket érintő joganyag, máig nem teremtődött meg a kisebbségek parlamenti képviseletének lehetősége. Két törvényjavaslat is készült - egyik az IM-ben, a másik a Belügyminisztéirumban -, s a tervezeteket az emberi jogi bizottság több mint egy éve - 2000 június 7-én - további egyeztetésre alkalmasnak találta.

A törvényjavaslat deklarálja: "A kisebbségeknek - külön törvényben meghatározott módon - joguk van az országgyűlési képviseletre." A Fidesz és az MSZP is külön normaszöveget tett a törvényhozás asztalára, a kérdéssel foglalkozó ad hoc bizottság átadta a javaslatokat a választási reformot előkészítő grémiumnak. Az utóbbinak viszont időközben lejárt a mandátuma. A kisebbségi jogokkal való labdázás közben bezárult a kör: a kisebbségeknek a következő ciklusban sem lesz parlamenti képviselete.

Adós a parlament az egységes diszkriminációs törvénnyel is, bár Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos elképzeléseit papírra vetette. A tervezettel az IM egyetértett, Dávid Ibolya azt úttörő jelentőségűnek tartotta. Pozitív képet fest ugyanakkor a beszámoló az oktatás és a kultúra területén tett sokrétű kormányzati intézkedésekről, s kitér arra, hogy Magyarország mind ez ideig egyetlen roma rádiója idén kezdte meg próbaadását.

A kormány a hazai kisebbségpolitika előtt álló feladatok döntő többségében előrelépésről beszél. A jelentés szerint folytatni kell a kisebbségi törvény felülvizsgálati folyamatát is, ám jellemző mozzanat: a már előkészített jogszabály-csomag választójogi részéből egyedül a 2002-es önkormányzati választásokkal összefüggő úgynevezett "etnobiznisz" elleni szigorúbb fellépést tartja sürgető feladatnak a kormányzat.

A témához közvetve kapcsolódik, hogy ma Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok biztosának a közösség elleni izgatás törvényi tényállásának alkalmazhatóságáról és az ún. gyűlöletbeszéd tárgyában tett kezdeményezéséről tárgyal az emberi jogi bizottság.

Kósáné Kovács Magda, (MSZP) az emberi jogi bizottság elnöke elmondta: a kisebbségi politika alakulásáról készült jelentést még nem látta, de magát a műfajt ismeri. Épp ezért nem azt tartja különösen megbotránkoztatónak, ha az anyag a tényeket a kormány szája íze szerint csoportosítja, hanem azt, hogy az utóbbi két évben számos olyan lépést sem lépett meg a kormányzat, amelyhez a jó szándék is elég lett volna. Felhívta a figyelmet a kisebbségi költségvetés értékvesztésére.

Leértékelődtek a kisebbségi célok érdekében 1999-ben elfogadott előirányzatok, s ahol volt némi pozitív elmozdulás, a változás sebessége ott is lelassult. A halmozottan hátrányos helyzetű cigány és nem cigány gyermekek támogatási rendje súlyos hiányosságokat mutat, nem szaporodnak a kollégiumi férőhelyek. Tovább tart a kötélhúzás az antidiszkriminációs törvényről, s a választásokig ma már ügyrendi okokból sem valósulhat meg a kisebbségi törvény módosítása, bár most - talán épp a parlamenti beszámolóra tekintettel - a szaktárca ügyévé vált - hangsúlyozta az emberi jogi bizottság elnöke.

Ajánlat:

Romapage