Mi jobb Önöknek, ha Mikola megbukik, vagy végigbukdácsolja a ciklust? (Kalap)
Kökény Mihály: Az egészségügynek biztosan jobb lenne egy konszenzuskereső, probléma-érzékeny miniszter. A Fidesznek azonban Mikola nem javítja esélyeit, és ezt már ők is tudják.
Ön szerint mi a baj Mikola Istvánnal? (Pika)
Kökény Mihály: Főképpen az, hogy konfrontatív, partnerek helyett ellenséget keres, makacs öntörvényű ember. Az egészségügy átalakítása pedig csak folyamatos egyeztetésekkel, kompromisszumok útján lehetséges. Emellett azt a hibát is elkövette, hogy saját táborával is kiásta a csatabárdot, ezért sem adnak pénzt neki.
Kizárt, hogy legalább ebben a tényleg szörnyű egészségügy-problémában összefogjon az MSZP és a Fidesz? Addig marakodnak, amíg éhen halnak a nővérek, és ráomlik a betegekre a kórház fala. (Kalap)
Kökény Mihály: Nem törvényszerű, hogy a pártok ennyire kompromisszumképtelenek. Az MSZP már két évvel ezelőtt kezdeményezte a nemzeti egészségügyi kerekasztal tárgyalások összehívását, hogy a politikai és a szakmai erők jussanak egyetértésre válságkezelésről és az ágazat jövőképéről. A Fidesz erre nem volt fogadókész, de ami még ennél is borzasztóbb, a közelmúltban elutasította a kórházszövetség és az orvosi kamara hasonló kezdeményezését is, mondván, már nem időszerű egy ilyen kerekasztal. Az MSZP kormányzati pozícióba kerülése esetén haladéktalanul megállapodik a szakmai szervezetekkel, az egészségügy civil szférájával egy hosszú távú egészségpolitika elveiről.
Csak akkor lehet megegyezni, ha összefog a hátérben egy-két, valóban felelősséget érző politikus, és már csak akkor állnak elő, ha tudják, hogy egyetértés van. Úgy gondolom, hogy a színfalak mögött azért jobb a kapcsolat. (Kalap)
Kökény Mihály: Egyetértek, a parlamenti bizottságban emberi kapcsolatok működnek, de ha a rivaldafény kigyullad, a nyilvánosság előtt már senki nem akar egyezkedni. Egyébként mindig a kormányon levőknek kell engedniük, hiszen ők vannak többségben.
Már az ön minisztersége idején is jelezték a traumatológusok, hogy baj lesz az osztályaikon az ember- és eszközhiány miatt? (Pika)
Kökény Mihály: 1997-98-ban is voltak bajok, de méreteikben nem közelítették a jelenlegit. Az országos baleseti intézet adóságait egyszer már én is rendeztem, más kérdés, hogy Gógl idején nem figyeltek arra, hogy a menedzsment jól végezze a dolgát, és persze akkor sem kaptak elég pénzt.
Szóval akkor most mindent Góglra kennek? Ő rontott el mindent? (Pika)
Kökény Mihály: Gógl is sokat rontott a helyzeten, de legalább nem volt ellenséges az egészségügy szereplői iránt. Ez már Mikoláról nem mondható el...
Ha megszavazzák a kórháztörvényt, Ön szerint mennyi idő alatt valósul meg a szakrendelések magánosítása? És mi lesz azokkal az orvosokkal, akik nem akarnak szabadfoglalkozásúként szerződést kötni? Ők nem dolgozhatnak tovább? (Pika)
Kökény Mihály: Nehéz kérdés, mert a törvény még előterjesztője szerint is csak lehetőségeket teremt, az átalakulás nem kötelező. Minden attól függ, hogy az orvosok, a személyzet milyen ösztönzést kap, milyen hitelfeltételeket, továbbá beépül-e a finanszírozásba a tőkehányad megtérítése. Véleményem szerint a működésforma-váltás és az új alkalmazási, avagy az új foglalkoztatás minőség csak önkéntesen vállalható.
Hallotta, hogy a Kamara újra nem támogatja a tv-t? Lehet a kamara egyetértése nélkül új törvény? (Hejj)
Kökény Mihály: Sajnos lehet a kamara egyetértése nélkül is törvényt hozni, de nem csupán az a baj, hogy az orvostársadalom nem ért egyet, hanem az is, hogy egyrészt felesleges, másrészt ezzel akarja a kormány helyettesíteni a nélkülözhetetlen tőkeinjekciót.
Ha nem értenek egyet a kormány tervezetével, akkor Önök mit javasolnának, hogy az egészségügy kilábaljon a jelenlegi helyzetből? Persze ez a kérdés úgy is szólhatna, hogy miért nem segítettek az egészségügyön, amikor Önök voltak kormányon, de inkább a jövő érdekelne. (Pika)
Kökény Mihály: először kell konszolidálni az ágazatot, azaz pénzügyileg talpra állítani, és nem egy részben diszkriminatív, részben elnagyolt törvénytől várni a sült galambot. Azt pedig ne feledjük, hogy 1994-98 között az egészségügy számára szűkös volt a mozgástér. A tragédia az, hogy 5%-os évi gazdasági növekedés mellett is folyamatosan csökken az egészségügyi kiadások vásárlóereje. A jövőt illetően pedig kattintson az MSZP honlapjára, ahol a kabinetek rovatban megtalálja, letöltheti a részletes egészségügyi programot.
Ön mit csinálna másképp? Persze költői a kérdés, hiszen az MSZP már "bizonyított". (Guest49584)
Kökény Mihály: Biztos ismeri a régi igazságot, hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni. 4 év óta sokat változtak a körülmények, mint ahogyan az emberek is. Röviden csak egyet: nálam a szavak és a tettek nem lennének kiáltó ellentétben egymással.
Mi az, ami miatt elsősorban nem támogatják a kórháztörvényt? (Fejike)
Kökény Mihály: Azért mert az ágazat pénzügyi rendbetételének meg kell előznie az átalakulást. Ezen túlmenően a javaslat számos megkülönböztetést tartalmaz és túlzott felhatalmazásokat ad a miniszter kezébe.
A most parlament előtt álló törvény, hasonlít valamelyik nyugat-európai ország rendszeréhez? (Fejike)
Kökény Mihály: Az a helyzet, hogy csak a retorika állítja be korszakváltó jogszabálynak. Maga a miniszter is elismerte, hogy a nagyvonalúan körvonalazott szabadfoglalkozású orvoslási kategórián kívül igazán új dolog nincs a javaslatban (akkor meg minek?), főleg pénz nélkül. Nyugat-Európában működnek önkormányzati, állami, magánintézmények, sokféle az egészségügy, de cizelláltabbak a szabályok, áttekinthetőbb a gazdálkodás, számlaadási kötelezettség van a kórházakban, a beteg is tudja, hogy ellátása mibe került, stb.
Ön szerint átmegy a törvény a parlamenten? (Fejike)
Kökény Mihály: Valószínű, de ebben a kérdésben is, a kormánytöbbség egy-két szavazaton múlhat. Ha a módosító indítványoknál Mikola nem lesz nagyon kompromisszumkész, akár az elutasítás is megtörténhet.
Önök szerint az egészségügy nagyon rosszul áll anyagilag, fejletlenek az intézmények és alacsonyak a fizetések, stb. Akkor gondolom, azt elfelejti, hogy önök már voltak hatalmon, ami kiváló alkalom lett volna a helyzet javítására. Nem hinném, hogy Mikola István züllesztette idáig az egészségügyet, mert eddig sem volt jó helyzetben. Sőt, mostanában egyre több kórházfejlesztésről hallok. (Guest40983)
Kökény Mihály: Az egészségügyben az elmúlt 10 évben sokan tettek valamit, magamat is beleértve, de senki sem eleget. A baj az, hogy 3 éve most először emelkedik érzékelhetően a gazdaság és az egészségügy, mégis tovább süllyed. A kórház-rekonstrukciókra pedig kevesebb pénz van, mint 1998-ban volt. A fővárosban pedig (hiszen büntetésben van) 3 éve egyetlen új kórházfejlesztés sem indult központi költségvetési támogatással.
Mondjon egy összeget. Mibe kerülne az ország összes kórházát úgy felújítani, hogy a beteg azt érezze, hogy nem a menekültszálláson van? (Kalap)
Kökény Mihály: Nem szeretnék licitálni. 4 év alatt 6-700 milliárd forint friss pénz hozható közforrásból az ágazatba, ebből jutna gyorsított ütemű felújításokra is. Ennél sokkal többet is el tudna költeni az egészségügy, de akkor nem jutna oktatásra, infrastruktúrára, stb.
A minap hallottam egy nyilatkozatot miszerint semmi gond nincs az egészségügyben. (MoHo)
Kökény Mihály: Ez a miniszter véleménye. Szerinte válság nincs, reform van. Szerintem pedig fordítva van.
Mi a véleménye az egészségügyi lobbycsoportokról? Nem veszélyes kitenni a vad-kapitalistáknak a betegellátást? (Kalap)
Kökény Mihály: A lobbycsoportok nem feltétlenül tekinthetők szükséges rossznak. Mint ahogy a befektetők sem mind vad-kapitalisták. Meggyőződésem, hogy a magyar egészségügy, főleg a kórházak már rég összeomlottak volna, ha szállítóik, nagy gyógyszer- és műszercégek, vegyszerszállítók, stb. nem hiteleznének nekik türelmesen, és nem hosszútávon gondolkodnának.
Ha visszatér az MSZP, megint jönnek a TB-önkormányzatok? (Kalap)
Kökény Mihály: Nem, de a társadalombiztosítás parlamenti felügyeletét visszaállítjuk.
Az MSZP kormányra kerülésekor vannak tervei a gyógyszer-árrés megváltoztatására? (Kata)
Kökény Mihály: igen, a gyógyszer-támogatási előirányzat nélkülözhetetlen többletéből növelni kell a patikák fenntartására szolgáló kiadásokat is. Százalékot nem mondanék, erről tárgyalni kell, de a növekedés biztos.
Az MSZP hogyan próbál szavazókat találni a fiatalabb korosztályból? Változott a stratégia ebben a kérdésben az előző kampányhoz képest? (Kata)
Kökény Mihály: Több csatornán is, jobban figyelünk az internetre, van programunk a lakáshoz jutás gyorsítására az alacsonyabb jövedelműek körében, kínálunk az érettségi mellé térítésmentesen jogosítványt, és egy állami nyelvvizsgát, stb.
Azért azt talán ön is belátja, hogy nem volt túl szerencsés, hogy az MSZP kormányfő-jelöltje valamelyik nap az egyik kórházban kampányolt...Szólhatott volna neki, hogy azért ez most nem túl ildomos... (pika)
Kökény Mihály: Medgyessy Pétert, mint ahogyan valamennyi parlamenti párt vezetőjét, ez a kórház meghívta beszélgetésre, továbbá azért, hogy tájékozódjon, milyen viszonyok vannak az intenzívosztályon és a baleseti ügyeletben. Az MSZP eleget tett a meghívásnak. Mi sem fogjuk szóvá tenni, ha a Fidesz elnöke is elmegy.
Mi a helyzet az egészségügyi bérekkel? Ha jól tudom 50% emelést "ígérnek", szerintem 5-10x emelés lenne reális! (Nich)
Kökény Mihály: Az 50%-os emelés első lépcső. Ezt követően az a cél, hogy a következő ciklus végére az egészségügyi átlagkereset érje el az országos átlagot, ez reális és finanszírozható.
Milyen a helyzete az MSZP-ben? Ha nyernek biztosan miniszter lesz, vagy még meg kell küzdenie érte? (Kalap)
Kökény Mihály: Én már voltam a kormány tagja. Tudom, hogy ez mivel jár. Egyelőre azzal foglalkozom, hogy pártomat választási győzelemhez segítsem. Ha ez bekövetkezik, majd ráérek töprengeni, hogy milyen feladatot vállalok.
Ön szerint a 94-98-as ciklus alapján miért hinnének önnek jobban az orvosok, mint Mikoláéknak? (Kalap)
Kökény Mihály: Az orvostársadalom sokat csalódott a politikában. De azért nem vak és nem süket. Többségük látja, hogy milyen körülmények között mit értünk el az előző ciklusban és mit nem, és mérlegre tudja tenni a teljesítményeket.
Az MSZP szerint a kormány túl kevés forrást biztosít az egészségügy számára, a helyzet a tiltakozások miatt is egyre forróbb. Kérdezem: Önök az ágyszámleépítéssel mit értek el annakidején? A forráskivonás célja anno biztosan nem a helyzet javítását célozta. (Guest21856)
Kökény Mihály: Mi annak idején kapacitáscsökkentést, illetőleg átalakítást akartunk, azaz azt hogy összességében csökkenjen a fekvőbeteg intézetek, a pavilonok száma. A nem biztonságos szülőotthonokat sikerült bezáratni, de sok rossz kompromisszum született. Az biztos, hogy a mai 80 ezer ágynak kevesebb kórházban kellene elhelyezkednie, és ezek között is többnek kellene csak ápolással és rehabilitációval foglalkoznia, pl. a fővárosban. A forráskivonás pedig nem jókedvünkben történt, hanem a gazdasági talpra állításért az egészségügynek is áldozatot kellett hoznia. Ma más a helyzet, a Fidesz a többől is kevesebbet ad.
Szerintem az is alapvető problémát jelent, hogy 4 év feltétlen kevés bárminemű látványos eredmény elérésére. Ön szerint elindítható valami úgy 4 év alatt, hogy ha aztán más következik, az ne tudjon belerondítani? (H_K)
Kökény Mihály: Elindítható, főleg ha a politika és a szakmai erők képesek megállapodni parlamenti ciklusokon túlnyúló 10-15 éves programokban. Ugyanis az egészségügyi befektetések hosszútávon térülnek meg. 4 évenként nem lehet cezúrát vonni.
Ön szerint mennyi pénzre lenne szükség, hogy a legsürgősebb beavatkozások végrehajthatóak legyenek? (Guest21856)
Kökény Mihály: Éppen a mai napon nyújtott be az MSZP a parlamentnek egy 150 milliárd forintos csomagot a legsürgősebb teendők pénzügyi megalapozása céljából.
Gazdasági vagy egészségügyi szakembernek kell lennie ahhoz valakinek, hogy jól átlássa a kórházak, egészségügy helyzetet? (Pika)
Kökény Mihály: Nem az alapképzettség számít, orvosként is lehet közgazdasági másoddiplomát szerezni (van rá példa), mint ahogyan a János Kórházban vagy Hévízen közgazdászok vezetik kiválóan a kórházat.
Nem gondolja senki, hogy hasznos lehet a kórházak vezetőinek gazdasági irányú képzésére? (H_K)
Kökény Mihály: A kórházak "túlélésében" nagy szerepe van annak, hogy a jelenlegi igazgatók szinte kivétel nélkül rendelkeznek menedzseri képzettséggel is. Arra már rájöttek, hogy a kórházvezetés külön szakma, nem lehet műtétek után napi fél órában művelni. Persze a nincsből a legcsodálatosabb menedzser sem képes egy határon túl jó intézkedéseket hozni.
Mit tud az OBSI új főigazgatójáról? Fideszes partkatona hírében áll... (fejike)
Kökény Mihály: Urológus szakorvos, korábban helyettes államtitkár volt. Tény, hogy a fővárosi önkormányzatban a Fidesz színeiben lett közgyűlési képviselő, de emellett jó képességű embernek tartom.
Nem tudom, milyen korúak a gyerekei, de ha például unokája születne, mit javasolna a szüléshez, magánklinikát, vagy állami kórházat? (Fejike)
Kökény Mihály: Érzem a kérdésben levő csapdát. Nem az állami kórház szakmai színvonalával van baj, hanem az ellátás felületével, a lelakott fürdőszobákkal, az ápolás színvonalával. Ez is baj, de én az állami intézményekben is bízom.
Ha jól tudom, Ön kardiológus. Praktizál jelenleg is? (Pika)
Kökény Mihály: Nem, 1994-ben abbahagytam a gyakorlati orvosi munkát, ami nem azt jelenti, hogy kétségbeesnék, ha elsősegélyt kellene nyújtanom valakinek.
Ön szerint hány évnek kell eltelnie, és milyen csoda kell ahhoz, hogy úgy érezhessük magunkat egy korházban itthon, mint Brinkman professzor Fekete-erdei klinikáján??:-) (H_K)
Kökény Mihály: Brinkmann professzor is gazdasági igazgatójától függött. Emlékezzen csak, hányszor fedte meg a közgazdász az orvost a filmben. Komolyra fordítva a szót, a szakmai hiányosságok leküzdhetők, az ellátás biztonsága megteremthető néhány esztendő alatt. A kórházi komforthoz hosszabb idő kell, és nem biztos, hogy speciális igényekért (ételválaszték, egyágyas szoba) a társadalombiztosításnak kell helytállnia. Magyarul az átlagosnál jobb komfortot külön biztosítás vagy napi díjtétel alapján lehessen igénybe venni.
Ilyen mértékű TB terhek mellett nem hiszem, hogy bárki is hajlandó lenne +kiadásokra a kielégítő ellátásért! Hová süllyed el az a rengeteg pénz? (H_K)
Kökény Mihály: Meglepő, amit mondok, de a társadalombiztosítás csak a nyomott bérek mellett sok. Emellett a beszedett járulék nagy része nyugdíjra megy. Az egészségbiztosítási járulékból pedig nem csak az egészségügyet működtetjük, hanem többek között fizetjük a táppénzt, a rokkantnyugdíjat, a gyógyszer-támogatásokat, a gyógyfürdőt, az anyatejet. Ugye így már nem is olyan sok?
Én szültem 3 gyereket, tudom milyenek a kórházak belülről, az utolsó gyermekem születésénél menekültem haza a kórházból. Ö most 6 éves. Mi lesz itt 6 év múlva, ha minden így marad? (Krisszi)
Kökény Mihály: Megértem, sokat romlottak a viszonyok az elmúlt 2-3 esztendőben, hiszen a dologi kiadásokra (karbantartás, fűtés, stb.) 3 éve egyetlen fillérrel nem kaptak többet a kórházak. Ez nem mehet tovább.
A szakemberek egyelőre megvannak az állami kórházakban is, de nem sokáig, ha mindet elszippantja Norvégia, és társai... (fejike)
Kökény Mihály: A norvégok csak 10-15 magyar orvosnak ajánlottak állást. De ha nem becsüljük szakembereinket, még benzinkutasnak is elmehetnek. Az aggasztó, hogy drasztikusan csökken az orvosképzésre jelentkezők száma, és a legjobb képességű fiatalok kezdik elkerülni a pályát.
Ön mikor volt utoljára kórházban? És melyikben? (Fejike)
Kökény Mihály: Rendszeresen járok intézményekbe, sokan hívnak, hétfőn ott voltam Medgyessy Péterrel az István kórházban, a jövő héten megyek Edelénybe, Orosházára, és Kiskunfélegyházára.
És mint beteg, mikor volt utoljára kórházban, és melyikben? (ehj)
Kökény Mihály: Fekvőbetegként utoljára 25 évvel ezelőtt, baleset miatt, az akkori római III. Sebészeti Klinikán töltöttem 2 napot.
Mit mondana egy fiatal lánynak, miért legyen egészségügyi ápoló? (Kalap)
Kökény Mihály: Biztosan nem a könnyű pénzszerzés esélyeit ecsetelném. De sokan vannak, akik segíteni akarnak szenvedésben, nyomorúságban. Én gyakorló orvos koromban tanítottam ápolóképző iskolában, a fiatal ápolónők a pályát a pénztelenség mellett a nehéz fizikai munka és a családalapítás miatt hagyják ott (nem vállalják a 3 műszakot). Az ápolói jövedelmek emelése sürgősebb, mint az orvosoké (nem akarom szembeállítani a két csoportot.)
Kökény Mihály: Köszönöm, hogy megtiszteltek bizalmukkal, az egészségügy nem lehet pártcsatározások terepe. Számomra az elmúlt évtized tanulsága az, és ez összecsengett legtöbbjük véleményével ill. kérdésével, hogy a pártoknak és a szakmai szervezeteknek egyetértésre kell jutniuk az egészségügy nagy kérdéseiben. Ha külpolitikában és katonapolitikában el lehet jutni a konszenzusig, akkor ez nem lehetetlen az egészségügyben sem.
[origo]
Korábban:
Az orvosi kamara továbbra sem támogatja a kórháztörvényt