Nagyon jó lenne, ha nem kellene az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) alelnökök nélkül működnie, de rövid távon ez nem okozna különösebb problémát - mondta Kovács Árpád elnök az [origo]-nak, aki hozzátette: számos munkatársát alkalmasnak találja a tisztség betöltésére, ám erről az Országgyűlésnek kell döntenie.
Az eredetileg két alelnökkel működő számvevőszék másfél hét múlva elnökhelyettes nélkül marad: Nyikos Lászlónak november 23-án jár le 12 éves mandátuma, Sándor István pedig nyáron töltötte be a 70. életévét, és ezáltal szűnt meg a megbízatása. A Parlament létrehozott egy eseti bizottságot, amelynek október végéig kellett jelölteket állítania az alelnöki posztokra, sikertelenül. A testület szocialista alelnöke, Veres János korábban lapunknak elmondta: öt párt megállapodott arról, hogy a számvevőszéken belül választják ki a jelölteket, ám a Fidesz ebben nem volt partner. A testület fideszes elnöke nem reagált a megkeresésünkre. Várhatóan a jelölésre ebben a ciklusban már nem is kerül sor.
Mivel az ÁSZ elnöke és alelnökei munkamegosztása a szervezet belső ügye, ezért a posztok betöltése abból a szempontból fontos, hogy kire mekkora teher hárul. Például amikor a számvevőszéket képviselni kell a parlamenti plenáris üléseken, az elnök és az alelnök teheti meg mindezt; így alelnök hiányában nekem kell majd minden esetben ott lennem - magyarázta Kovács Árpád, aki szerint nincs sok esély arra, hogy a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyva, "pártkatonát" válasszanak alelnöknek, mivel a parlamenti képviselők kétharmadának a szavazatára van szükség a megválasztásához. Ez egy szakmai és nem politikai feladatkör - mondta az elnök. A bizottságban tucatnyi lehetséges alelnökjelölt neve merült fel, közöttük szerepelt a miniszterelnökhöz közelálló személy is - említette Veres János.
Az ÁSZ új szervezeti modellje orvosolja az esetleges alelnök-hiányt: az eddigi hat igazgatóságból három főigazgatóságot hoznak létre, az élükön álló főigazgatók pedig jogosultak lesznek az elnök szakmai helyettesítésére.