Nem lehet minden autóst rávenni arra, hogy buszra, villamosra, metróra szálljon. Legyen akármilyen színvonalas is a jövőben a tömegközlekedés, nem tűnnek el az autók az utcákról. Viszont olyan közlekedési csomópontoknak kell épülniük a fővárosban, ahol egyszerűen és gyorsan lehet átszállni BKV-ra, illetve egy helyen elintézhetők a mindennapi tennivalók, például a bevásárlás.
Többek között ezt is tartalmazza az a tizenöt évre szóló városfejlesztési koncepció, amelyet tegnap tárgyalt meg a főpolgármesteri kabinet. A városvezetés néhány módosítás miatt ugyan visszaadta a vaskos dokumentumot a készítőknek, de Tosics Iván, a munkát irányító Városkutatás Kft. igazgatója szerint néhány héten belül megkaphatják a szakbizottságok és a kerületek, hogy megvitassák a Budapest jövőjét taglaló tervet.
A koncepció a hét stratégiai cél egyikeként kiemelten kezeli a közlekedést. Tovább terjesztenék a forgalomcsillapított övezeteket, amelyek lényege, hogy különféle eszközökkel (például a parkolási rendszer bővítésével vagy sétálóutcák kialakításával) távol tartsák az autókat a belvárostól. Ehhez azonban meg kell teremteni a feltételeket. A budai alsó rakpart kiszélesítésével lehet majd elvezetni az átmenő forgalom egy részét a cityből. A városfejlesztési koncepció fontosabbnak tartja északon az Acquincumi híd megépítését az M0-s hídnál, habár mindkettőre szükség van. Kiemelt cél a Körvasútsori körút megépítése, nem elsősorban azért, hogy a belső kerületeket mentesítse a forgalomtól, hanem hogy közlekedési kapcsolatot teremteni a volt ipari övezetek között, így a "rozsdaövezetben" lakónegyedek, irodák és akár szórakoztató intézmények jöhetnek majd létre. Ehhez azonban el kell bontani a volt ipari üzemek nagy részét.
Schneller István Budapest főépítésze a koncepció egyik legfontosabb részének tartja, hogy kiemelten foglalkozik a közterületek rehabilitációjával. Azaz nem elég a lakóházakat felújítani, hanem az utcák, terek rekonstrukciójával kell megújítani a fővárost. Ez történt a Váci utca déli részének és a Ráday utcának a sétálóutcává alakításakor, amely után mindkét városrészt gazdaságilag és kulturálisan is fellendült.
A városfejlesztési koncepció mindezek mellett feladatul tűzi ki a társadalom kettészakadásának megállítását. Nem szabad fenntartani a jelenlegi gazdag Buda - szegény Pest állapotot. Míg a budai kerületekben a várható életkor nyugat-európai városokhoz hasonló, addig a szegényebb pesti kerületekben Szíria színvonalán van - emlékeztet Tosics Iván, a Városkutatás Kft. igazgatója.