Elvesztette a főváros a metró-pert

Véglegesen elvesztette a főváros a metró-pert. A Fővárosi Önkormányzat azért perelte be az államot, mert az felmondta a 4-es metró építésére vonatkozó szerződést. A főváros 100 milliárd forintot követelt, ám ezt a mai ítélet után nem kapja meg. Emellett a bíróság 10 millió forint eljárási költség megtérítésére kötelezte az önkormányzatot. Demszky Gábor főpolgármester azzal vádolja a kormányt, hogy megpróbált befolyást gyakorolni a bíróságra. A főváros vizsgálja a lehetőségét, hogy Strasbourghoz forduljon a kérdésben.

A jogvita előzménye, hogy az 1998-as választások előtt néhány héttel polgári jogi szerződést írt alá Medgyessy Péter, a Horn-kormány pénzügyminisztere és Demszky Gábor főpolgármester a tervezett Dél-Buda-Rákospalota metróvonal első, Etele tér - Baross tér között 2004-ig megépítendő szakaszának 60-40 százalékos arányban történő finanszírozásáról. Az év novemberében azonban Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere felmondta a megállapodást. Ezt követően kezdett el pereskedni a Fővárosi Önkormányzat a magyar állammal.

Az első, az 1998 novemberi felmondás érvényességét vitató metró-perben a főváros nyert mind első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt, mind pedig jogerősen, másodfokon a Fővárosi Bíróságon (FB) 1999-ben. A bíróságok abban az eljárásban első és másodfokon egyaránt úgy ítélték meg, hogy életben van a 4-es metró finanszírozására vonatkozó 1998. áprilisi szerződés.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) ugyanakkor már az első metró-perben, a magyar állam ügyvédjének felülvizsgálati kérelmére, több olyan pontot mellőzött az FB jogerős ítéletének indoklásából, amelyek az állam fizetési kötelezettségére vonatkoztak.

A második metró-perben - melynek felülvizsgálati tárgyalását ma tartotta a LB - már a fizetési kötelezettség mértékéről, összegszerűségéről kellett dönteni. Az FB 2000 szeptemberében kihirdetett elsőfokú ítéletében nem jogerősen a Fővárosi Önkormányzat addig esedékessé vált 26,5 milliárd forintos
követelésének, illetve kamatainak megfizetésére kötelezte a magyar államot, továbbá nyitva hagyta a lehetőséget a még le nem járt követelések későbbi érvényesítésére. A LB azonban ez év áprilisában kihirdetett másodfokú, jogerős ítéletében - az FB döntését gyökeresen megváltoztatva - elutasította a Fővárosi Önkormányzat keresetét, és kimondta, hogy az államnak nem kell fizetnie.

Az LB szóbeli indoklása szerint a közpénzekkel való hatékony és ellenőrzött gazdálkodással, a jogállamiság elvével ellentétes, hogy az Országgyűlés megkerülésével folyósítsanak központi költségvetési támogatást. Erre csak törvényhozási felhatalmazás alapján kerülhet sor, nem pedig, mint a jelen ügyben, egy polgári jogi szerződés alapján. Az LB úgy foglalt állást: Medgyessy Péter pénzügyminiszterként az 1998. áprilisi szerződésben a 4-es metró beruházásának központi költségvetésből való támogatására vállalt kötelezettséget, miközben erre csak törvényhozási úton lett volna lehetőség. A központi költségvetésből való támogatás rendje ugyanis az, hogy igénylés nyomán a kormány törvényjavaslatot készít, melyről az országgyűlésnek kell tárgyalnia és döntenie. Polgári jogi szerződésben csupán a finanszírozás módját lehet szabályozni. Az LB értelmezése szerint azonban az 1998. áprilisi szerződés tartalma szerint nem pénzfizetésre, hanem törvényjavaslat előkészítésére vonatkozott. Az LB jogerős ítéletének kihirdetésekor megjegyezte: politikai aktusokat nem lehet a polgári jog körében szabályozni.

Ezt a jogerős ítéletet támadta meg a Fővárosi Önkormányzat felülvizsgálati kérelmében. Áprilisban a jogerős ítélet kihirdetését követően Varga Mihály pénzügyminiszter és Demszky Gábor főpolgármester egyaránt precedens értékűnek nevezte a döntést. Varga Mihály szerint az LB ítélete megerősítette, hogy az adófizetők biztonságban érezhetik pénzüket, hiszen még egy pénzügyminiszter sem dönthet az Országgyűlés hozzájárulása nélkül, egy tollvonással, több száz milliárd forint összegű állami támogatásról. Demszky Gábor főpolgármester szerint ugyanakkor a LB ítélete azt mondta ki, hogy ma Magyarországon az állam kivételezett helyzetben van, mert nem kell teljesítenie szerződésben vállalt kötelezettségeit.

A Legfelsőbb Bíróság mai döntése az államnak adott igazat, így a főváros nem kapja meg azt a 100 milliárdot forintot, amit a költségvetéstől követelt. Emellett 10 millió forint eljárási költség megfizetésére kötelezte a bíróság az önkormányzatot.

A főváros fontolgatja, hogy Strasbourghoz fordul

Írásában a főpolgármester azzal vádolja a kormányt és a Fidesz vezérkarát, hogy megpróbált befolyást gyakorolni a Legfelsőbb Bíróságra döntésének meghozatala előtt. Demszky azt hozta fel ennek az alátámasztására, hogy az első négy alkalommal, amikor a főváros pert nyert, a Fidesz politikusai mindig hevesen támadták, ugyanakkor az elmúlt két alkalommal, amikor vesztettek, szokatlan csend volt a kormányoldalon. Hozzátette: mindvégig bízott abban, hogy a bíróság ellen tud állni a befolyásolási szándéknak, és a politikai nyomástól függetlenül, pártatlanul fog dönteni a perben. Úgy látja azonban, hogy ez a várakozása hiábavalónak bizonyult.

A főpolgármester a bírósági határozattal kapcsolatban tett nyilatkozatában közölte: ez az ítélet azt mondja ki, hogy a kormánnyal kötött magánjogi szerződések végrehajtását nem lehet kikényszeríteni, és ez pedig felveti azt a kérdést, hogy egyáltalán lehet-e olyan szerződést kötni a magyar állammal, ami később kikényszeríthető. A főváros a szerdai bírósági döntés alapján azt feltételezi, hogy ezek után nem lehet közös finanszírozású beruházásokról szerződést kötni a magyar állammal, tehát nem épülhet többé új híd, szemétégető, kórház az állam szerepvállalásával - áll a főpolgármesteri nyilatkozatban. A főpolgármester szerint az országgyűlés elodázhatatlan felelőssége, hogy olyan jogszabályokat alkosson, amelyeket a Legfelsőbb Bíróság is úgy tud értelmezni, hogy az állam érvényesnek tekinthető kötelezettségvállalásokat tehessen.

Demszky Gábor közölte: vizsgálják annak a lehetőségét, hogy Magyarországon kívül lehet-e folytatni a pert. Az, hogy van-e lehetőségük Strasbourghoz fordulni a kérdésben, az elkövetkező hetekben derül ki, de még akkor is mérlegelik azt, valóban megteszik-e azt a lépést.

[origo]

Korábban:

Elhalasztották a döntést a 4-es metróról
2001. december 5.

Demszky szerint befolyásolják a bíróságot a metró-perben
2001. december 4.

Demszky megtámadja a metró-perben született döntést
2001. április 6.

Április elején kezdődik a négyes metró fellebbezési tárgyalása
2001. február 19.

Alkotmánybírósághoz fordul a kormány, ha elveszíti a metró-pert
2000. október 9.

Az egykori pénzügyminisztert és a főpolgármestert tanúként hallgatták meg a metró-perben
2000. szeptember 21.

Első fokon a főváros nyert a Metró-perben
1999. április 6.