Három és fél évet kapott a sortűz-per vádlottja

Három és fél évi fegyházra és ötévi közügyektől való eltiltásra ítélték Mátay Ottó nyugállományú rendőr ezredest, az 1956-os Nyugati pályaudvari sortűz vádlottját. Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért, a vádlott felmentésért fellebbezett. A vádlott a tűzparancsra a földre célzott, lövései senkit sem találtak el.

Három év hat hónapi fegyházban letöltendő szabadságvesztésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélték Mátay Ottó nyugállományú rendőrtisztet az 1956. december 6-i Nyugati pályaudvari sortűz miatt. Ezenfelül kötelezték a vádlottat a több mint 340 ezer forintos bűnügyi költség megtérítésére is. A szabadságvesztés mértékét az 1990-es közkegyelem miatt 12,5 százalékkal mérséklik. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a vádlott, mivel ártatlannak érzi magát, felmentésért fellebbezett.

Ez volt az első ítélet, ahol ténylegesen letöltendő szabadságvesztésre ítélték az akkori hatalom oldalán állót, bár az ügyész szerint sem az "igazi" bűnös ül a vádlottak padján. A védelem szerint Mátay Ottónak egyszerűen a bűnbak szerepét szánták.

Bizonyítást nyert: a vádlott azután érkezett a Nyugati térhez, miután már 5 halálos áldozata volt a karhatalmisták lövéseinek, és az események nagy része már lezajlott. A vádlott parancsot kapott a tüzelésre, hogy oszlassa fel a körúton a Nyugati felé haladó tömeget. Mátay a golyószórójával háromlépésnyire maga elé a földre lőtte ki a 47 töltényt tartalmazó tárat, a tömeg 100-150 méternyire állt. A vád szerint a gellert kapó golyók bárkit eltalálhattak volna, ezért háborús bűntett keretében több emberen elkövetett szándékos emberölés kísérlete címen kérte a bűnösség kiszabását az ügyész. A védelem kérte a bíróságot, hogy bűncselekmény hiányában mentse fel a vádlottat.

Ha a bíróság elfogadná az ügyész által kért büntetést, akkor 10-15 éves fegyházra kellene ítélnie az idős és egészségügyileg igen rossz állapotban levő vádlottat. A vád a terhelő állításait szinte kizárólag a vádlott vallomásaira alapozta. A bíróság elfogadta az ügyész érvelését, hogy a vádlottnak tisztában kellett lennie azzal, hogy a macskaköves útról a lövedékek a tömegbe is csapódhattak volna, a védelem hiába érvelt amellett, hogy a becsapódási szög túl meredek volt ahhoz. A golyók a földről egy sarokház második-harmadik emeleti falába pattantak.

Noha bíró az ítélethirdetéskor hangsúlyozta, hogy kizárólagosan Mátay Ottó ügyében járnak el, ennek ellenére - az ügyész perbeszédéhez hasonlóan - mind az akkori politikai események részletes ismertetését, mind az aznapi - a vádlottól teljesen független - véres események felidézését nem felejtette el megtenni, valamint hivatkozott is ezekre az indoklásban.

A jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság hozza majd.

Korábban:

Vádat emelt az ügyészség az ´56-os Nyugati pályaudvari sortűz ügyében
2000. június 23.

A Nyugati téri sortűz ügye a katonai ügyészségre került
1999. szeptember 30.

Ajánlat:

Egy vádlottja van a Kossuth téri sortűznek
2001. október 29.