Elfogadták a Btk. jelentős szigorítását

Jelentős támogatással elfogadta a parlament a a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását. A módosításokat elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges jogharmonizáció, valamint a bűnözés terén bekövetkezett változások indokolják. A képviselők elfogadták a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását is.

315 igen szavazattal, 19 nem ellenében, 2 tartózkodással elfogadta az Országgyűlés Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását. Az igazságügy-miniszter szeptemberben nyújtotta be az Országgyűléshez a kormánynak a Btk. Átfogó módosításáról szóló javaslatát, amelyet elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges jogharmonizáció, valamint a bűnözés terén bekövetkezett változások indokolnak. Az igazságügyi minisztérium egy teljesen új Btk. előkészítésén dolgozik közben, ennek befejezése azonban csak 2006 körül várható.

A módosítás főbb pontjai

A hetvenes években átlagosan évi 120 000 bűncselekmény vált ismertté, amely hozzávetőlegesen 75 000 ismert bűnelkövetőt jelentett. 1998-ban már a 600 000-et is meghaladta az elkövetett és felderített bűncselekmények száma. A bűnügyi statisztikák először tavaly mutattak csökkenést, ekkor évi 450 000 bűncselekmény vált ismertté. Bár jelenleg is a vagyon elleni bűncselekmények képezik az összbűnözés meghatározó részét, megjelentek és egyre gyakoribbá váltak a lőfegyverrel, robbanószerrel elkövetett bűncselekmények, a kábítószerrel való visszaélések, az embercsempészések, önbíráskodások és a szervezett bűnözéshez kapcsolódó bűncselekmények, robbantásos merényletek. Emellett növekszik a közrend elleni és a korrupciós bűncselekmények száma is, bár a szakemberek véleménye szerint egyelőre ezeknek csak a töredékét derítik fel. A Büntető Törvénykönyvet módosító, szeptemberben a Parlament elé terjesztett, s várhatóan jövő év áprilisában hatályba lépő törvényjavaslat elsősorban a szervezett bűnözés visszaszorítására és a korrupcióval szembeni fellépés hatékonyságának növelésére helyezi a hangsúlyt.

Bűnszervezet - kétszeres büntetés

A bűnszervezetben elkövetett bűncselekményért elítéltek nemcsak kétszeres büntetési tételre számíthatnak, hanem büntetésüket fegyházban kell letölteniük, nem bocsáthatók feltételes szabadságra, és nem is függeszthetik fel büntetésüket. A javaslat szerint bűnszervezet három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Két személy együttműködése tehát nem eredményezhet bűnszervezetet, a hosszabb idő követelményéből eredően pedig egy vagy két bűncselekmény elkövetése után sem állapítható meg a bűnszervezet.

Fegyveres elkövetés, terrorista bombatámadások

Az utóbbi időben gyakran előfordult, hogy az elkövető lőfegyvernek vagy robbanóanyagnak látszó, azzal megtévesztésig hasonló tárggyal fenyegette meg a sértetteket. Ilyenkor azonban a hatályos szabályozás szerint valóságos fegyver hiányában nem állapíthatja meg a bíróság a fegyveres elkövetést. A módosító javaslat szerint viszont fegyveresen követi el a bűncselekményt az is, aki lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyeget. A jövőben büntetendő lesz az is, ha valaki azért, hogy riadalmat keltsen, robbanóanyagot, robbantószert, vagy sok ember életének veszélyeztetésére alkalmas más anyagot, eszközt visz be vagy helyez el állami létesítményben, közhasználatú építményben vagy nyilvános helyen. Aki ezeknek az anyagoknak a pusztító hatásával fenyegetőzik, a jövőben tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Súlyosabb büntetés szabható ki, ha a terrorcselekmény súlyos testi sértést, halált okoz, hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen irányul, vagy különösen súlyos hátrányt okoz.

Vagyonelkobzás

A vagyonelkobzásra vonatkozó új szabályok a tervezet szerint csak 2003. január 1-jén fognak hatályba lépni. Vagyonelkobzást fog lerendelni a bíróság a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra, a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyonra, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépő vagyonra, arra a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez, ezt könnyítő feltételek biztosításához szolgáltattak vagy arra szántak, valamint arra a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra, amellyel más személy, vagy gazdálkodó szervezet jogellenesen gazdagodott. A vagyonelkobzás alól nem lehet kibújni. Ha az elkövető vagy a gazdagodott személy meghalt, illetve a gazdálkodó szervezet átalakult, a vagyonelkobzást a jogutóddal szemben fogják elrendelni. Pénzösszegben kifejezve rendelik el akkor, ha a vagyon már nincs meg, vagy ha nem különíthető el az egyéb vagyontól. A bűnszervezetben való részvétel során szerzett teljes vagyon elkobzás alá esik az ellenkező bizonyításáig. Az elkövetőnek kell tehát kétséget kizáróan igazolnia a vagyon jogszerű, törvényes eredetét.

Emberkereskedelem, tiltott pornográf felvételek

Nemzetközi kötelezettségvállalásunk teszi szükségessé az emberkereskedelemre vonatkozó szabályok módosítását. A javaslat szerint a jövőben emberkereskedelemnek kell tekinteni, ha valakit munkavégzés, fajtalanság, közösülés vagy emberi test tiltott felhasználása céljára eladnak, megvásárolnak, ellenszolgáltatás fejében átadnak vagy átvesznek, elcserélnek. Önállóan büntetendők az emberkereskedelmet elősegítő cselekmények is, így az emberek toborozása, szállítása, elszállásolása, elrejtése, megszerzése is. Új bűncselekményként kerül a Btk-ba a tiltott pornográf felvétellel való visszaélés. A tilalom a kiskorúakról készült pornográf video-, film, vagy fényképfelvételek, képfelvételek készítésére, megszerzésérére, tartására, átadására, forgalomba hozatalára, az azzal való kereskedésre, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételre, pl. internetre helyezésre terjed ki.

Korrupció elleni fellépés

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján több változtatásra van szükség a hivatali, hivatalos személy elleni, igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények kapcsán. A törvényjavaslat indokolása rámutat arra, hogy a vesztegetési bűncselekményekkel szemben növekedett a társadalmi elutasítás, erre tekintettel emelkedik a kiszabható büntetés felső határa. A jövőben vesztegetésért büntetendő az is, aki azért részesít valakit jogtalan előnyben - azaz elsősorban lefizeti -, hogy a bírósági, hatósági eljárásban ne gyakorolja a törvényes jogait, vagy ne teljesítse a kötelezettségeit - például ne tanúskodjon. Természetesen bűncselekményt követ el a jogtalan előnyt elfogadó személy is. A hamis tanúzás és a hamis tanúzásra rábírás bűncselekmények elkövetőire a javaslat differenciált büntetést helyez kilátásba attól függően, hogy a hamis tanúzást polgári ügyben, vagy büntetőügyben követik el.

Számvitel rendjének megsértése

Amennyiben elfogadják az erre irányuló módosító javaslatot, az egyéni vállalkozó is büntethetővé válik, ha megszegi a nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségeit. A bűncselekmény elkövetését mind a gazdálkodó szervezeteknél, mind az egyéni vállalkozóknál csak akkor állapíthatják meg, ha a kötelezettségszegés megnehezíti a vagyoni helyzet áttekintését, ellenőrzését. Súlyosabban minősül, ha a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéznek elő, illetve, ha a kötelezettségszegést pénzügyi intézmény, biztosító intézet vagy befektetési szolgáltató körében követik el.

Informatikai bűnözés

Magyarország nemzetközi szerződéses kötelezettségvállalásának teljesítése érdekében a számítógépes csalás helyébe, illetve mellé új törvényi tényállásokat iktat be a törvénymódosítás. Büntetni rendeli a számítástechnikai rendszer és adatok ellen irányuló jogellenes magatartásokat, valamint a számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedések kijátszását, tehát rossz idők fognak járni a hackerekre. A büntetőjogi felelősség megállapításához elég akár egyetlen adatot megváltoztatni, törölni, hozzáférhetetlenné tenni, hiszen számítástechnikai rendszer szempontjából ez is komoly következményekkel járhat. Továbbra is üldözendő cselekménynek minősül a számítógépes csalás, amely a számítástechnikai rendszer működésének olyan akadályozása - adatbevitel, továbbítás, megváltoztatás, törlés -, amelynek eredményeként kár is keletkezik. A "számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedések kijátszása" néven megalkotott bűncselekményt valósítja meg az az elkövető, aki a fenti bűncselekmény(ek) elkövetése céljából elkészíti, megszerzi, forgalomba hozza vagy más módon hozzáférhetővé teszi az elkövetéshez szükséges vagy ezt könnyítő számítástechnikai programot, jelszót vagy belépési kódot.

Videóval hallgathatják ki a tanúkat - elfogadták a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását

Az Országgyűlés 206 igen szavazattal, 125 nem ellenében, 3 tartózkodással elfogadta a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását is. A változtatás nyomán egyfokú marad a rendes jogorvoslati rendszer, ugyanakkor lehetővé válik a zártláncú távközlő hálózat segítségével történő tanúkihallgatás és bevezetik a pótmagánvád jogintézményét.

Az 1998 márciusában elfogadott, de hatályba nem lépett büntetőeljárási törvény módosítása kiindulópontként kezeli, hogy a jelenlegi előírásoknak megfelelően a jogszabályt az ítélőtábla felállításával egy időben, 2003. január elsején kell hatályba léptetni. A be nem vezetett törvény az angolszász modellt alapul véve lehetővé tette volna a tárgyaláson a keresztkérdezéses megoldást, a felek általi kihallgatást. Ennek alapján a vádlottat először az ügyész, a tanúkat és a szakértőket pedig az hallgatná ki, aki idézésüket indítványozta. Az előterjesztő szerint a gyakorlatban ennek a modellnek az életbe léptetése az eljárások indokolatlan elhúzódásához vezetett volna, ezért csak alternatív lehetőségként és nem főszabályként marad a törvényben.

Ajánlat:

A büntető törvénykönyv átfogó módosítása

Korábban:

Összefoglaló a kedden elfogadott törvényekről

Maratoni szavazással zár az Országgyűlés