A legtöbb önkormányzati bérlakás lakója tudja: január 1-jétől szinte biztosan számítania kell lakbéremelésre. Sok helyütt csak reménykednek abban, hogy ezúttal az inflációnak megfelelő drágításra kerül sor. Ám a helyhatóságok zöme gyakorta részben a lakbéremelés révén igyekszik kompenzálni a más bevételek elmaradásából adódó kiesést.
Valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy irreális emelések sora borzolja fel a kedélyeket időről időre. Szentendrén másfél évvel ezelőtt 400 százalékkal kísérelték meg drágítani a bérleti összeget. Idén Budafokról jelentették érdekvédők, hogy 300 százalékkal tervezik növelni a bérleti díjat - tudtuk meg a Lakásbérlők és Lakók Egyesületétől (LABE). Ekkora összeget azonban nyilván nem tudnak könnyedén magukra vállalni azok, akik szociális bérlakásban élnek.
A kerületi vezetők jó része azzal indokolja a döntést: kerületükben így sem kell túlságosan sokat fizetni. A másik jellemző magyarázat az, hogy több-kevesebb ideje nem került sor hasonló intézkedésre.
A IV. kerületben az infláció mértékével nőttek a lakbérek, de a többi kerülethez képest most sem magasak - tudtuk meg Hock Zoltán alpolgármestertől. Újpesten ugyanis 1995 és 2000 között nem kellett többet fizetni bérleti díjként. Egy évvel ezelőtt mintegy 50 százalékkal drágítottak. Jelenleg az összkomfortos lakások négyzetmétere 88, a komfortosok esetén 68, a félkomfortosok esetén 28, a komfort nélküliek esetén pedig 25-35 forint számítanak fel.
Nem tervezik a lakbérek emelését a VII. kerületben, ahol utoljára tavaly szeptemberben drágultak az önkormányzati lakások, tudtuk meg Hagymási Zsuzsa sajtóreferenstől. Pillanatnyilag 110 forintba kerül az összkomfortosok lakások négyzetmétere és 32-be a komfort nélkülieké.
A VIII. kerületben utoljára 2000-ben átlagosan 10 százalékkal emelkedtek a lakbérek, és egyelőre nem terveznek újabb drágítást, mondta Hohe Frigyesné, a polgármesteri hivatal lakásosztályának vezetője.
Idén januárban emelkedtek a lakbérek a XII. kerületben, az összkomfortos lakásokért 71, a komfort nélküliekért 20 forintot kellett fizetni négyzetméterenként. A kerületi önkormányzat ugyanakkor arról is döntött, hogy naptári évenként legfeljebb 150 százalékkal lehet emelni - nyilatkozta lapunknak Tikász Mariann sajtóreferens. Mivel a 2002. évre nem született a lakbéremelésről döntés, egyelőre nem változnak az árak.
Idén júliusban emeltek lakbért a XXII. kerületben, és a decemberi testületi ülésen nem született döntés újabbról - tudtuk meg Pölös Géza jegyzőtől. Mivel ezeket az anyagokat a kerületi vagyonkezelő társaság készíti elő a testületnek, arról nem tudott tájékoztatni, hogy tervezték-e jövő januártól a lakbérek emelését. A Népszava információi szerint azonban éppen ez a kerület szándékozott megháromszorozni a díjakat.
A XIII. kerületben még szeptemberben megállapították a 2002. január 1-jétől esedékes drágítás mértékét: átlagosan 9 százalékkal kell magasabb havi összeget fizetniük ebben a városrészben a bérlőknek. A kerületben egyébként 10 különböző összeget állapítottak meg annak megfelelően, hogy hol helyezkedik el az ingatlan és milyen állapotban van. Az elmúlt egy év tapasztalatai igazolták az új rendszert: a korábbinál kevesebb reklamáció érkezett ez ügyben a polgármesteri hivatalba. A januártól esedékes új árak kapcsán a legalacsonyabb emelésre azoknak kell számítaniuk, akik eddig is az alacsonyabb összeget fizették. A közepesnek mondható otthonokban élők esetén 165 forint havi díjat számítanak fel négyzetméterenként az összkomfortos és a komfortos lakások lakóinak, a legrosszabb minősítésű lakásokban 135, míg a legjobbak esetén 231 forintot számítanak fel ugyanilyen komfortfokozat esetén.
A rendszer alapvető hibája, hogy semmiféle nyilvántartás nincs arról, hol milyen magasak a bérleti díjak - tudtuk meg Battha Páltól, a Lakásbérlők és Lakók Egyesületének elnökétől. Arra pedig egyetlen érdekvédő szervezet sem vállalkozhat, hogy az ország valamennyi érintett települését időről időre végigtelefonálva szerezze be a szükséges adatokat. Nincs egyetlen olyan többé-kevésbé iránymutató szám sem, amely alapul szolgálhatna ahhoz, hogy az adott ingatlan lakóitól reálisan mekkora összeget lehet havonta követelni.
Emiatt kerülhet sor a lakbérek gyakorta mértéktelen drágítására, s ez teszi lehetővé azt is, hogy ugyanazon a környéken hihetetlen árkülönbségek alakulnak ki. Budapesten például könnyen megtörténhet, hogy a Rákóczi út egyik oldalán akár többszöröse a fizetendő összeg annak, mint amit a másik illetékes önkormányzat az utca másik oldalán lévő házakra megállapít.
Az erről szóló rendelkezéseket a kérdéseket a LABE vezetője szerint egyértelműen a statisztikai törvénynek kellene szabályoznia. Egyik járható út például a Németországban alkalmazott megoldás: itt bevezették a lakbértükröt, azaz egy adott környéken rögzítik az ott kiróható lakbér összegét ingatlanforgalmazók és ingatlanszakértők adatait figyelembe véve.