A vasfüggöny, azaz a kerítések lebontása után az osztrák vadászok észrevették, milyen jelentősen megnőtt a vadállomány a határ mentén. A magyar erdők ugyanis gazdagabbak szarvasban, vaddisznóban, s az állatok a kerítés eltűntével sűrűn átkóborolnak a másik oldalra.
Az osztrákoknál külön üzletággá fejlődött a határ menti vadászat. Az átlagosnál itt csak jóval drágábban lehet vadászati területet, magaslest bérelni. Sőt az is gyakran megesik, hogy a "sógorok" osztrák területről lőnek a határ magyar oldalán feltűnő állatokra, s a kilőtt vadakat átviszik osztrák területre. Számos vadetetőt is telepítettek a határ mentén, hogy átcsalogassák a vadakat. Mint Nagy Miklós, a kőszegi határőr kirendeltség parancsnoka elmondta, már arra is volt példa, hogy az egyik sógor saját kis hidat épített a Gyöngyös patakra, hogy könnyebben hazavonszolja az elejtett vadat.
A magyar erdőrészek gazdái persze nem nézik jó szemmel, hogy másé lesz az általuk nevelt vad. Az Erdészeti Rt. már 1999-ben felhúzta az első, 2,5 méter magas, közel 2 kilométernyi hosszú vadvédelmi kerítést. És mivel a magyarok hiába kérték az osztrákokat, bontsák le a határ menti magasleseket, egyre több kerítés épült. A Bábolna Rt. például tavaly csaknem 10 kilométernyi kerítést épített.
Az osztrákok azonnal elkezdtek tiltakozni a kerítések ellen, s ez tiltakozás mára politikai színezetet is kapott. A médiában például két fő érvvel harcoltak a kerítések ellen. Egyrészt azzal, hogy szerintük ezek akadályozzák a vadak szabad mozgását, másrészt pedig azt hangoztatták: egy unióba igyekvő országnak nem lenne szabad "új vasfüggönyt" emelnie a határra. Miután a vita egyre élesebb lett, Markó Péternek, a Vas megyei közgyűlés elnökének kezdeményezésére december 10-én egyeztető tárgyalást tartottak Szombathelyen. Megegyezni nem sikerült, de legalább felállítottak egy bizottságot, amely három magyar és három osztrák szakemberből áll.