Egyre pesszimistábbak az önkormányzatok

Az önkormányzatok 19 százaléka számolt be arról, hogy a településen volt már etnikai (a cigánysággal kapcsolatos) konfliktus. Igaz, hogy akad közöttük olyan, amely már azt is ilyen problémaként értékelte, ha egy romát gyorshajtáson kapott a rendőr. A Tárki legfrissebb felmérése szerint az önkormányzatok pesszimistává váltak saját helyzetüket illetően az utóbbi időben.

Az önkormányzatok intenzív továbbképzésére van szükség - jelentette ki Kovács Petra, a Nyitott Társadalom Intézet kutatója, miután a Tárki közzétette legfrissebb önkormányzati jelentését. Ebből többek között az is megállapítható, hogy a helyhatóságok zömének ködös elképzelései vannak a cigányságról. Fleck Gábor, a Tárki munkatársa elmondta, hogy a vizsgálatban részt vevő önkormányzatok 19 százaléka számolt be a településen már előfordult etnikai konfliktusról.

Az önkormányzatok jelentős része válaszolta azt, hogy az ott élő cigányokkal életmódbeli és magatartásbeli okok miatt vannak konfliktusaik. Az okok között említették: koszosak, zajosak, hangosak.

Azon helységek önkormányzatai, amelyek lakosságának - az önkormányzat becslése szerint - 20 százalékát meghaladja a cigányság, válaszoltak úgy, hogy a konfliktusok 48 százaléka a cigányság életmódjával kapcsolatos. Harmincöt százalékban bűncselekmény volt a konfliktus forrása (a maradék esetben nem volt válasz). Ennél valamivel nagyobb arányú volt az életmódból fakadó konfliktus azokon a településeken, amelyek önkormányzatának becslése szerint a helyi cigányság 8 és 20 százalékra tehető. Azokon a településeken, amelyeknél ennél kisebb arányban fordulnak elő romák, kevesebb az életmódból adódó konfliktus. Általánosságban ez a tendencia azonban nem szignifikáns.

Az önkormányzatok előítéletességére példa, hogy nem egy esetben azt is etnikai konfliktusként kezelték, ha egy rendőr gyorshajtáson kapott egy romát.

A Tárki az iránt is érdeklődött az önkormányzatoknál, hogy van-e valami "jó példa", a cigány lakosokat érintő helyi kezdeményezés, amellyel példát mutathatnak. A többség (77 százalék) felelt nemmel. A maradék válaszolók aránya azonban nem egyértelmű. Ugyanis voltak települések, amelyek pozitív kezdeményezésnek tudták be azt is, amivel csupán önkormányzati kötelezettségüket teljesítették. És még ebben az esetben is gyakori volt az a válasz, hogy ennek ellenére nem sikerült a kezdeményezés. Továbbá az is előfordult, hogy az önkormányzat saját példaként tüntette fel a civil szervezetek vagy a helyi kisebbségi önkormányzat programjait.

Informatikai fejlettség terén a legrosszabbul a dél-dunántúli települések állnak (a válaszadó önkormányzatok 84 százalékának van csak számítógépe), ellenben a közép-magyarországi és a dél-alföldi régióban 100 százalékos a géppel való ellátottság. E-mail címmel viszont a nyugat-dunántúli régió van a legszerényebben ellátva, a Dél-Alföld 68 százalékos arányával szemben. Ugyanez a regionális helyzet az internetes megjelenés terén is.

A Tárki ezzel párhuzamosan azt is firtatta az önkormányzatoktól, hogyan ítélik meg saját helyzetüket és az ország helyzetét. A válaszokat az elmúlt évek adataival hasonlították össze. Simonovits Bori, a Tárki kutatója szerint a 2001-es adatok némiképpen kedvezőtlenebb képet festenek az önkormányzatok helyzetértékeléséről a tavaszi adatfelvételnél. A korábbiakhoz képest viszont a tavaly tavaszi felvétel optimistább önkormányzatokról árulkodik: 11 százalék ítélte jónak helyzetét (korábban 7), és 9 százalék volt optimista a jövőt illetően (2000 tavaszán csupán 6 százalék). Az őszi adatok szerint 8 százalék nyilatkozott kedvezően mindkét kérdésben.

Ugyanakkor a pesszimisták aránya számottevően nőtt az elmúlt év tavaszához képest. 33 százalékról 39 százalékra ugrott az önkormányzat gazdasági helyzetének romlásáról beszámolók aránya. Az önkormányzatok az ország állapotát és jövőjét illetően - sajátjuknál - optimistábban gondolkodnak. 21 százalék szerint jó az ország helyzete, 22 százalék szerint javulni fog.

A saját helyzetet illetően a legtöbb optimista önkormányzat a Dél-Dunántúlon és az Alföld déli részén van, a pesszimisták Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon találhatók. Az is kiderült, hogy a helyzetértékelés a település méretétől is függ. Minél nagyobb egy település annál kevésbé pesszimista - állapította meg Simonovits Bori.

Az ország állapotát már a közép-magyarországi régió ítéli a legjobbnak, a jövőt illetően pedig a Közép-Dunántúl és a Dél-Alföld vezetői bizakodnak a leginkább.

A Tárki 1995-ben kezdte el az önkormányzati vizsgálatot, hogy ez által megrendelői, például a Belügyminisztérium képet kapjanak a települések költségvetési és beruházási politikájáról, az önkormányzatok gazdasági helyzetéről. Az idén ország 3130 településéből 756 válaszolt a kutatóintézet kérdéseire.