IV. fejezet

Egészségügy

1. Az egészség évtizede

1.1. A kormány a magyar társadalom egészségi állapotának érzékelhető javítására törekszik és ennek érdekében átalakítja az egészségügyi ellátó- és finanszírozási rendszert. Olyan egészségközpontú kormányzati stratégiát dolgozunk ki és valósítunk meg, amely az egyén érdekében képes mozgósítani a társadalom valamennyi gazdasági lehetőségét és teljes szellemi erejét. A szociális, demokratikus és modernizációs fordulat részeként e fontos területen is nemzeti közmegegyezésre törekszünk.

Tudatában vagyunk annak, hogy az ellátórendszerben érdemi változásokat és az emberek egészségi állapotában érzékelhető javulást csak hosszabb időszak alatt érhetünk el. Meghirdetjük és megkezdjük az "egészség évtizede" programját.

A kormány az új egészségügyi rendszer kialakításához megteremti a szükséges forrásokat, kimunkálja a fejlesztési programokat, s meghatározó szerepet vállal annak érdekében, hogy az érintett szervezetek partnerként vegyenek részt az egészségügy korszerűsítésében.

1.2. Olyan egészségügyi rendszer megteremtésén fáradozunk, amelyben

- az egyének és közösségeik hatékonyan cselekszenek egészségük megőrzéséért és helyreállításáért;

- minden magyar állampolgár a kötelező egészségbiztosításban hozzájut az általánosan elfogadott egészségügyi ellátáshoz;

- az ellátás és a biztosítás minden elemében érvényre jutnak a szolgáltató funkciók;

- a rendszer jogszabályi garanciákkal, elkülönített pénzforrások terhére fokozott figyelmet fordít a különösen hátrányos helyzetű csoportok sajátos szükségleteire és a társadalmilag meghatározott hátrányok ellensúlyozására;

- a szolgáltatások biztonságos és fenntartható finanszírozásának változatlanul és döntően a közfinanszírozás az alapja, amelyet adókedvezménnyel is támogatott egészségpénztári bevételekből és egészségcélú megtakarításokból, valamint - megfelelő szabályozás és ellenőrzés mellett - magánforrásokból egészítünk ki, a teherviselők és a szolgáltatásokat igénybe vevők számára méltányos és igazságos feltételek mellett;

- a finanszírozási rendszer képes összeegyeztetni a makrogazdasági lehetőségeket a folyamatos modernizációs szükségletekkel;

- az egészségügyi intézmények és szolgáltatók önállóan, hatékonyan működnek, ellenőrzött minőségű, korszerű szolgáltatásokat nyújtanak, képesek struktúrájukat, ellátásaikat az eltérő és folyamatosan változó szükségletekhez igazítani, valamint képesek alkalmazkodni a szolgáltatások piacán kibontakozó versenyhez;

- az egészségügyben dolgozóknak érdemeikkel és tudásukkal arányosabb, megérdemelt szakmai és anyagi megbecsülésben lesz részük;

- a közpénzekkel gazdálkodó hivatalok, szervezetek és szolgáltatók működése átlátható és elszámoltatható;

- a szolgáltatásokat igénybe vevő állampolgárok egyéni választása, önállósága kiteljesedik, méltóságuk és személyiségi jogaik nem sérülnek;

- az átfogó konszolidációs és modernizációs programok, valamint az érdemi változások és fejlesztések a szereplők lehető legszélesebb közreműködésére épülnek.

1.3. A kormánynak a következő négy évben a problémák gyors és hatékony orvoslása érdekében egyszerre kell megvalósítania az egészségügyi rendszer konszolidációját és modernizációját, illetőleg beindítani az ágazati, tőkepótlási és felhalmozási folyamatot.

2. Az egészségközpontú gyógyítás programja

2.1. Az egészségközpontú kormányzati stratégia a feltételek kialakítását és a szemlélet befolyásolását tekinti feladatának. Új kormányzati szervezeti kereteket és gyakorlatot alakítunk ki, amelynek során minden döntésünknél figyelembe vesszük, hogy az milyen hatást gyakorol a lakosság egészségi állapotára.

2.2. A többszektorú egészségpolitika sikeres végrehajtása érdekében számításba vesszük az egészségügyi rendszeren kívüli anyagi és szellemi erőforrásokat. Programjaink számítanak a civil szervezetek, egyházak, iskolák, munkahelyek, helyi közösségek és az egyes emberek aktivitására. Halaszthatatlan feladatunk, hogy a tömegkommunikációban és az internetes kultúrában dolgozókat megnyerjük az egészségfejlesztés ügyének.

2.3. Az egészségfejlesztésben érdekelt piaci szereplőket és az életmódipar vállalkozásait piackonform megoldásokkal ösztönözzük.

2.4. Az öngondoskodás különböző formáinak és szervezeteinek fejlesztését, preventív szolgáltatásaik bővülését - a jogszabályok módosításával és az adórendszeren keresztül is - támogatjuk.

2.5. Megfelelő pénzügyi és adópolitikával segítjük az egészségesebb életmód választását. A leszakadó rétegek és a roma népesség egészségi hátrányai miatt az oktatási, képzési, foglalkoztatási és a szegénységet csökkentő programjainkhoz speciális egészségvédelmi akciókat is kapcsolunk, mindenekelőtt figyelve a gyermekekre és a fiatalokra.

2.6. A Regionális Fejlesztési Tanácsokhoz kapcsolódóan Regionális Egészségügyi Tanácsokat hozunk létre, azok hatáskörébe adjuk a területi egészségfejlesztés stratégiai tervezésének, koordinációjának pénzalapjait. Elsődlegességet adunk az egészségi kockázatokat befolyásoló regionális és helyi szintre alkalmazott megoldásoknak. Ezek kidolgozásához és megvalósításához korszerű ismeretekkel bíró népegészségügyi szakemberek alkalmazását tesszük lehetővé.

2.7. Bővítjük az egészségügyi adtabankokat. Internet alapú információs hálózatot és egészségügyi tájékoztató központokat hozunk létre.

2.8. A kormány határozott intézkedéseket tesz azért, hogy a megelőzés a gyógyítással egyenrangú tevékenység legyen. Ebben elsősorban a háziorvosokra és a védőnői szolgálatra építünk. Miután kiemelt feladatunk a megelőzés, a gyógyítás és a rehabilitáció hármas egységének a megteremtése, a betegségekhez igazodó magatartásból segítünk átlépni az egészségfejlesztés irányába.

2.9. Az ÁNTSZ szakmai felügyeleti szerepét számottevően erősíteni kell. Gondoskodunk arról, hogy az ellátási követelmények ellenőrzéséhez és a közegészségügyi biztonság fenntartásához szükséges szellemi és anyagi erőforrások rendelkezésre álljanak. A szakmai felügyelet felelősségteljes munkáját az ÁNTSZ kötelékébe tartozó szakfelügyelő főorvosi rendszer erősítésével is segítjük.

3. Egészség-érettségi

3.1. A kormány kiemelt jelentőségű megelőző programot indít az egészséges ifjúságért, a gyermek- és ifjúságvédelem kiterjesztéséért.

3.2. A kormány kulcskérdésnek tekinti a serdülőkorúak egészségmagatartásának komplex iskolai és családi befolyásolását.

Speciális szűrővizsgálattal "egészség-érettségivel" kívánjuk lezárni az egyéni egészségfejlesztő programokat.

4. Az egészség megőrzésének programja

4.1. Korszerűsítjük és kiterjesztjük a megkezdett népegészségügyi programot, biztosítjuk a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi fedezetet.

4.2. A kormány a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések és halálozások visszaszorítását prioritásnak tekinti. E népbetegségek megelőzésében számít a szakma, a civil szervezetek, az egyházak és a piaci szereplők együttműködésére. Elengedhetetlennek tartja a megelőzés, a szűrés, az ellátás és a gondozás egységes rendszerének megteremtését.

4.3. Programokat indítunk az idős kor sajátosságainak megfelelő egészségvédő életmód kialakítása érdekében.

4.4. Újjászervezzük a lelki egészségvédelmi mozgalmat és folytatjuk az egészséges környezet megteremtésének programját, széles körű akciót szervezünk a parlagfű visszaszorítására.

4.5. A szűrőprogramokban és a prevencióban felhasználjuk a genetika legújabb eredményeit.

5. Az új egészségügy megteremtése

5.1. A kormány a konszolidációt több szakaszban hajtja végre. 2006-ig jelentős többletforrást felhasználva elérjük, hogy a hazai össztermékből az egészségügyi közkiadások aránya számottevően növekedjen, és az Európai Unió átlagához viszonyított lemaradásunkat egyharmadára csökkentsük.

5.2. Első lépésben az ágazat bérszínvonalát jelentős mértékben növeljük. Ennek során - 100 napos programunk részeként - az egészségügyi dolgozók 50 százalékos béremelésére kerül sor.

5.3. Azok az ápolást végző egészségügyi dolgozók, akik már legalább 4 éve ellátják a munkakörüket - 1 évi bruttó keresetüknek megfelelő "hűség jutalmat" kapnak. Ezt az összeget a négy év során folyamatosan kapják meg a jogosultságot elérők. A rendszer működtetésében számítunk az érdekképviseletek közreműködésére.

5.4. A diplomás minimálbérre alapozva kidolgozzuk a szaktudásnak és a teljesítménynek megfelelő bértáblákat, valamint az alapbéren felüli juttatások, pótlékok, ügyeleti díjak és konziliáriusi térítések új rendszerét. Bővítjük és továbbfejlesztjük a szabadfoglalkoztatás feltételeit az egészségügyben. Erősítjük a Magyar Orvosi kamara és a Magyar Gyógyszerész kamara szerepét és felelősségét, létrehozzuk az ápolók köztestületét.

5.5. A dologi kiadások megemelt összegeit és az amortizáció fedezetét fokozatosan beépítjük a szolgáltatások finanszírozásába.

5.6. Még 2002-ben 1 éves járóbeteg- és kórházi "komfort" programot indítunk 1 milliárd forintos pályázható alappal, 50 százalékos vissza nem térítendő támogatással.

6. A jövő egészségügyének programja

6.1. A program felöleli a beruházásokat, az alapellátás fejlesztését, a kórházak működési formáinak és szolgáltatásainak átalakítását, a tulajdoni kérdések rendezését, a minőség javítását szolgáló eszközrendszer fejlesztését, a stratégiai tervezés és koordináció regionális szintjének a kialakítását, az állampolgárok és a betegszervezetek részvételi lehetőségének a bővítését, valamint az egészségügyi dolgozók képzésére, foglalkoztatására, demokratikus részvételére vonatkozó elképzeléseket, illetve a finanszírozás reformját.

6.2. A 90-es évtizedben elmaradt beruházásokat már célszerűtlen a jelenlegi struktúrába beépíteni, azokat be kell illeszteni az új intézményi formák és működési mechanizmusok keretébe. A kormány ezért már a konszolidációs forrásokból is csak olyan beruházásokat támogat, amelyek maradéktalanul kapcsolódnak az egészségpolitika alapvető céljaihoz és a regionális fejlesztési stratégiákhoz.

6.3. Az egészségügyi ellátás szakmai fejlesztésében erősödik az alapellátás szerepe. Ennek során különféle szociális feladatok ellátása is nagyobb hangsúlyt kap (időskorú és krónikus beteggondozás, a fogyatékosok sokoldalú támogatása). Három-négyszáz új háziorvosi és gyermek háziorvosi körzet létrehozását támogatjuk, elsődlegesen az ellátatlan területeken. A bevételkiesést a finanszírozás eszközeivel ellensúlyozzuk. A piacképtelen körzetekben továbbra is megoldjuk az orvosok közalkalmazotti foglalkoztatását.

6.4. Támogatjuk a csoportpraxisok terjedését. A háziorvosok kártyaalapú elszámolását fokozatosan szolgáltatáselvű finanszírozással egészítjük ki. A területi ügyeleti szolgálatok fejlesztését központi forrásból is támogatjuk.

6.5. A házi gyermekorvosi szolgálatot, mint bevált, jól működő hatékony szolgáltatást a kormány fejleszteni kívánja. Megoldjuk az orvosok munkájának szakmai támogatását, lehetővé tesszük a folyamatos konzultációt és erősítjük a védőnőkkel való munkakapcsolatot.

6.6. A fogászati alapellátásban is megoldjuk a területi különbségek kiegyenlítését; a finanszírozást újraszabályozzuk. Ebben a körben a prevenciót ösztönözzük.

6.7. Szakmailag és anyagilag is átjárást termetünk a gyógyító és az ápolást nyújtó szolgáltatások között.

6.8. A járóbeteg szakellátás fejlesztésére - figyelemmel a területi különbségekre - megfelelő összeget különítünk el. A szakmai és szervezeti változásokat a kormány kezdeményezi, ösztönzi és támogatja.

6.9. A kórházak és az egyetemi klinikai szervezetek betegellátó szerepe meghatározó. Komplex feladataik színvonalas ellátásához, mind a beruházások terén, mind a gyógyítás eszközrendszerének a megújításához, mind pedig a működési költségek biztosításához jelentős többletforrásokra van szükség.

6.10. A beruházási forrásokat - amelyek pótlólagosan több mint 100 milliárd forintot tesznek ki - a jövő egészségügyének programjába illeszkedve, regionálisan is egyeztetett célok megvalósítására használjuk fel. Vigyázunk arra, hogy a jelentősen megemelt keretek mindenki által átlátható pályázati rendszerben álljanak az önállóságukban is megerősített intézmények és a tulajdonosok rendelkezésére. A cél és címzett támogatásra rendelkezésre álló forrásokat, valamint a beruházásokra szánt pótlólagos költségvetési eszközöket regionális programok alapján, központilag összehangolva használjuk fel. Ezeket az előirányzatokat a népegészségügyi szempontból fontos fejlesztésekre, a korszerűtlen szakmai struktúrák átalakítására, az elfogadhatatlan területi és ellátásbeli különbségek kiegyenlítésére, valamint az intézmények technikai színvonalának javítására használjuk.

6.11. Szervezetfejlesztési programokat indítunk annak érdekében, hogy kórházaink egyre inkább képesek legyenek üzemszerűen működni és folyamatos, magas színvonalú diagnosztikus és terápiás szolgáltatásokat nyújtani. A struktúraváltás során az onkológiai és rehabilitációs ellátást, az ápolást, a hospice tevékenységet ösztönözzük. Tágabb lehetőséget teremtünk az intézmények és vállalkozások számára a betegszállításban.

6.12. A szolgáltatók kínálta ellátásokra a társadalombiztosítás a betegek érdekeit maximálisan szem előtt tartva, a szolgáltatások minőségét és költséghatékonyságát mérlegelve köti meg a szerződéseit. A társadalombiztosítás által lekötött kapacitásokon felüli kínálatra, az önkéntes biztosítások körében támogatjuk a fizetőképes kereslet kialakulását. Ennek az új szerepnek a kiteljesítéséhez szükségesnek látjuk a menedzsment autonómiájának és felelősségének növelését, a kórházak gazdálkodási feltételeinek és formáinak az átalakítását. Az önkormányzati tulajdonnak - mint meghatározó tulajdoni formának - a fenntartása mellett anyagilag is támogatjuk, hogy az intézmények közhasznú társasággá, gazdasági társasággá alakuljanak át. Ennek érdekében piaci ösztönzőket vezetünk be. A jogszabályokat - a jelenlegi hibákat korrigálva - a kezdeti tapasztalatok alapján, a hatékony és biztonságos működés javára módosítjuk.

7. Tulajdonosváltás az egészségügyben

7.1. A települési önkormányzatoknak fontos kötelezettségei és jogai vannak az egészségügyben. Tehát a vagyoni privatizáció esetében is az orvosok és az önkormányzatok közötti megállapodást tekintjük meghatározónak.

7.2. Az önkormányzati tulajdonnak - mint meghatározó tulajdoni formának - a fenntartása mellett anyagilag is támogatjuk, hogy az intézmények közhasznú társasággá, gazdasági társasággá alakuljanak át. A befektetőkre vonatkozó ágazati megkötéseket feloldjuk. A működési engedélyek jogfolytonosságáról gondoskodunk.

7.3. A szakrendelők leválását, önállósodását bátorítjuk a definitív ellátás és a szakorvosi privatizáció elősegítése érdekében.

7.4. A privatizáció érdekében felélesztjük a más ágazatokban bevált privatizációs technikákat, így a Munkavállalói Résztulajdonosi Programot (MRP) is.

7.5. A pénzügyi és adószabályok módosításával, az egészségügyi intézmények gazdálkodásának formaváltásával, a menedzsment nagyobb autonómiája révén lehetőséget teremtünk arra, hogy az orvosok, más magánbefektetők, az egészségpénztárak is részt vehessenek szolgáltatások nyújtásában, az infrastruktúra korszerűsítésében.

8. Az egészségügy anyagi biztonságának megteremtése

8.1. A finanszírozási reform a döntően közpénzekből fenntartható, igazságos, méltányos, legális és hatékony rendszer fokozatos kiépítését tekinti céljának.

8.2. A járulékreformban a közfinanszírozásnak számító források egyértelmű meghatározására törekszünk. Az egészségbiztosítási járulékot a szociálisan rászorulók, a nyugdíjasok, a katonai szolgálatot, a társadalmilag hasznos családi feladatot teljesítők helyett a költségvetésből fizetjük. Olyan jogszabályokat készítünk elő és terjesztünk a parlament elé, amelyek garantálják, hogy akinek megfelelő a jövedelme, az rendszeresen fizesse a járulékait azért, hogy senki ne lehessen ügyeskedő haszonélvezője a mindenkire kiterjedő kötelező egészségbiztosításnak. Olyan nyilvántartási és egyéni számlarendszert (Egészségbiztosítási Kártyát) vezetünk be, amely az egészségügyi dolgozók adminisztratív terhelése nélkül képes a járulékfizetési kötelezettség teljesítésének nyilvántartására, a (egészségügyi ellátásra) jogosultság igazolására.

8.3. Fokozatosan megszüntetjük a fix összegű egészségügyi hozzájárulást. Ezzel párhuzamosan ösztönözni fogjuk, hogy a munkáltatók önkéntesen támogassák alkalmazottaik egészségcélú előtakarékosságát.

8.4. Határozott lépéseket teszünk azért, hogy a jelenlegi, nem legális magánráfordítások törvényes keretek között jussanak el a szolgáltatókhoz. Ennek érdekében - valamint a magánzsebből fizetendő térítési díjak finanszírozására - adókedvezménnyel támogatott előtakarékossági számlákat nyitunk és önkéntes egészségpénztári megtakarítási lehetőségeket ajánlunk és ösztönzünk.

8.5. Modellezzük a biztosítási reform lehetséges változatait. Ezért támogatjuk és bővítjük az irányított betegellátási kísérleteket, hogy a finanszírozás hatékonyabb formáit - több mint 500 ezer biztosított körében - kipróbálhassuk.

8.6. A kiegészítő biztosítások körében - miután nő az időskorú lakosság létszáma és aránya - bevezetjük az ápolási biztosítást. Ezt a formát összehangoljuk a nyugdíj- és egészségcélú megtakarításokkal.

8.7. Kezdeményezzük, hogy az egészségbiztosítás ellenőrzését a parlament egy általa létrehozott és megfelelő jogkörökkel felruházott testületre bízza.

8.8. Fokozatosan megszüntetjük a kötelező szerződéseket és gondoskodunk arról, hogy a versenyhelyzetben a biztosító mindig takarékosan, kizárólag szakmai szempontok alapján vásároljon. Olyan szabályozott piaci feltételeket-helyzetet teremtünk a szolgáltatók és a szerződő felek számára, melyben az intézmények a valóságos teljesítményük arányában jutnak bevételeikhez.

8.9. Az intézményi gazdálkodás stabilitásának biztosítására a finanszírozás szabályait már a költségvetési évet megelőzően meghatározzuk. Fokozatosan bevezetjük, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott járó- és fekvőbeteg ellátásban a zárójelentések mellé mellékelni kell a teljesítményalapú elszámolást és annak átszámítását aktuális forintértékre.

8.10. Megvizsgáljuk az elismert pénztárak szervezésének lehetséges előnyeit. Széles körű szakmai és társadalmi egyeztetéssel kezdeményezzük a kötelező biztosítás ellátási csomagjának a mainál pontosabb meghatározását.

8.11. Visszatérünk a nagy mennyiségben felhasználandó gyógyszerek és egészségügyi anyagok központosított közbeszerzési eljárással történő vásárlásához.

9. Biztonságos gyógyszerellátás megteremtése

9.1. Átfogó jogszabályba foglaljuk a gyógyszerek ártámogatásának szabályait. Megakadályozzuk, hogy a gyógyszerellátás bármely szereplője jogosulatlan előnyhöz juthasson, miközben arra törekszünk, hogy mindenki átláthassa, átgondolhassa, tervezett módon érvényesítse számításait. Az árszabályozásban megfelelő eljárási rendet vezetünk be. A százalékos támogatást megtartva, egyes életmentő, illetve az idősek számára nélkülözhetetlen gyógyszerek kiemelt támogatására a jelenleginél rugalmasabb lehetőséget teremtünk. Hozzájárulást adunk az oltóanyagok és a fogamzásgátló szerek árához. Elősegítjük a generikumok térhódítását.

9.2. Gondoskodunk a hazai gyógyszertár hálózat biztonságos működéséről, megteremtjük a gyógyszerészek érdekeltségét is a betegek informálásában, költséghatékony gyógyszerelésében.

9.3. Kiépítjük a "családi patikák" rendszerét, engedélyezzük a vevőkártya rendszerek kialakítását. Nagyszabású gyógyszer-tájékoztatási programba kezdünk.

9.4. A gyógyszertárak engedélyeztetését liberalizálni fogjuk.

9.5. Korszerűsítjük a közgyógyellátást.

9.6. A költséghatékony gyógyszerfelírási szokások ösztönzése érdekében a háziorvosi praxisokban modellkísérletet finanszírozunk.

10. Az egészségügy társadalmasítása

10.1. A kormány az állampolgárok és civil szervezeteik számára biztosítani fogja az egészségfejlesztéshez és az egészségügyi rendszer korszerűsítésének támogatásához szükséges információkat. Új ösztönzők bevezetésével erősíti az orvosi és egyéb szakmák önszabályozását, a civil szervezetek befolyását. Olyan intézményi és szervezeti kereteket teremtünk, és olyan eljárási formákat vezetünk be, amelyek elősegítik a lehető legszélesebb társadalmi konszenzus megteremtését a legfontosabb kérdésekben. Ennek stratégiai terepe a Nemzeti Egészségügyi Tanács.

10.2. Létrejön az Országos Betegjogi Közalapítvány. Az önálló, országos intézmény - megyei hálózattal - gondoskodik a betegjogi képviselő alkalmazásáról és az állampolgárok megfelelő informálásáról. A fogyasztóvédelem szerepét az egészségügyben is erősítjük.

Tovább