Ítélet előtt Nógrádi Zsolt, az olajtanú

Letöltendő börtönbüntetést kért az ügyész Nógrádira a hamis vád miatt indult büntetőperben. Nógrádi azonban bízik abban, hogy felmentik. A vádlott az utolsó szó jogán - ahogyan korábban is - tovább vádolt, ezúttal a legfőbb ügyész lemondását követelte. Kedden elsőfokú ítéletet hirdet a bíróság a másfél éve kezdődött perben.

Kedden ítéletet hirdet a Pesti Központi Kerületi Bíróság Nógrádi Zsolt ügyében. A parlamenti olajbizottság egykori koronatanújára az ügyész letöltendő börtönbüntetést kért. Hamis vád miatt öt, rágalmazás miatt újabb két évet kaphat.

Kenéz Tibor, a vádlott ügyvédje szerint viszont azért nem lehet büntetőeljárást eredményező hamis vádról beszélni Nógrádi esetében, mert az olajbizottság előtti tanúvallomásában említettek - Pintér Sándor, Lezsák Sándor, Boros Péter és fia, Gábor és Szabó Iván - közül senki ellen sem indult büntetőeljárás.

Nógrádi Zsolt az [origo ]-nak azt mondta, hogy szerinte bebizonyosodott ártatlansága, közel negyven tanú vallott mellette. Emellett ügyészségi határozatok is alátámasztják: nem alkalmasak a politikusokat hírbe hozó kijelentései büntetőeljárások megindítására. Nógrádi azonban a keddi ítélet kimenetelétől függetlenül a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordul, mert úgy véli, a magyar hatóságok rengeteg jogsértést követtek el ügyében.

Nógrádi az utolsó szó jogán megtartott beszédében felmentését kérte, majd lemondásra szólította fel a legfőbb ügyészt. Úgy vélte, hogy az ellene folyó eljárás során többször is jogtalanul járt el vele szemben az ügyészség, amiért Polt Pétert is felelősség terheli. Korábban sikertelenül kérte az ügyében a vádat képviselő ügyész és a Pest Megyei Főügyészség kizárását.

A vádlott által kifogásolt eljárás miatt korábban feljelentett több magas rangú rendőrtisztet. Az apja halála ügyében nyomozó rendőröket és feletteseiket, Kovács Lajost, Ferenczi Lászlót és Alberti Bálintnét jogosulatlan titkos információgyűjtés miatt jelentette fel. Ezt azzal indokolta, hogy a jegyzőkönyvek szerint lehallgatták Nógrádi Zsolt és ügyvédje beszélgetéseit is, ami a vádlott által felkért jogi szakértő álláspontja szerint törvénysértő, mert még a fogva tartottat is megilleti a jog, hogy ügyvédjével ellenőrzés nélkül beszéljen. Az ügyben a nyomozást a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal már elutasította, ami ellen Nógrádi panasszal élt, de a legfőbb ügyész ezt nem tartotta megalapozottnak. Jelenleg az adatvédelmi ombudsman vizsgálja az esetet.

A szerinte szabálytalan lehallgatások miatt perli még az Országos Rendőr-főkapitányságot, a belügyminisztert és az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot is. Az eljárás októberben kezdődik, Nógrádi 10 millió forint kártérítést követel.

Az egykori olajtanú pere tavaly márciusban kezdődött. A parlamenti olajbizottság előtt azt állította, hogy tagja volt a Bács-Kiskun megyei olajmaffiának, így tudomása volt arról, hogy több magas rangú politikus és rendőri vezető is együttműködött az olajszőkítőkkel. Azt állította, hogy Pintér Sándor korábbi belügyminiszter, országos rendőrfőkapitány pénzt kapott az olajszőkítőktől, cserébe elnézte a bűnözők tevékenységét.

Emellett azt is mondta, hogy Lezsák Sándor, az MDF egykori elnöke segített telephelyet szerezni az egyik olajos bűnbandának. Szabó Ivánról, az Antall-kormány ipari és kereskedelmi, majd pénzügyminiszteréről azt mondta, hogy kedvezményes bankhitelekhez segítette a maffiát. Boros Péter volt miniszterelnökről és fiáról, Boros Gáborról azt állította, szintén kapcsolatban voltak a Bács megyei maffiával, pénzt kértek az olajos bandáktól.

Nógrádi eddig egyetlen kijelentését sem tudta az ügyészség szerint hitelt érdemlően bizonyítani. Mivel kijelentéseit később sajtónyilatkozatokban megismételte, rágalmazás miatt is vádat emeltek ellene.