Gondos Imre, az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztséget betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott bizottság, azaz az átvilágítóbírák soros elnöke az [origo]-nak azt mondta: ők a megkapott adatok alapján hozták meg döntésüket. A számukra "értéktelen" dokumentumokat azonban már át sem adták a bizottságnak, így azokat sem, amelyek a meghiúsult beszervezésekkel voltak kapcsolatosak. A Történeti Hivatalban például több ilyen iratot őriznek. A Mécs-féle bizottságnak azonban ezeket az iratokat is eljuttatják, így Gondos szerint a sajtóban megjelent 12 érintett közül többen sikertelen beszerzésük miatt kerülhettek be a nyilvántartásba.
Az átvilágítóbírák soros elnöke azt sem tartja azonban kizártnak, hogy új dokumentumok kerülnek elő. Ők csak a III/III-asokat vizsgálták, illetve a törvény értelmében csak akkor mondhatták ki valakinek az érintettségét, ha az illető nemcsak aláírta a hálózati vállalásról szóló nyilatkozatot, hanem vagy jelentést is írt, vagy ellentételezést is kapott. Az átvilágítás során sok olyan személyt találtak, akiről csak olyan dokumentumot találtak, mely szerint aláírta a nyilatkozatot. Az 1994-es törvény értelmében azonban őket nem találhatták érintettnek.
Gondos szerint a Történeti Hivatalban fellelhető dokumentumoknak például eddig csak a felét dolgozták fel. Emellett összekeveredtek sokszor az iratok, máshová tették vissza őket, vagy más szervhez kerültek. "Lehetnek hibaszázalékok" - fogalmazott az elnök, aki szerint a jelenlegi vizsgálatok során kerülhetnek elő új papírok, amelyek például alátámasztják a nyilatkozatot aláírók érintettségét.
Az elnök szerint ugyanakkor azért nehéz bizonyítani a volt kormánytagok érintettségét, mert az iratok egy részét valószínűleg megsemmisítették, másrészt egy beszervezett szóban is adhatott jelentést.
Az átvilágítóbírák 1995 áprilisában tették le esküjüket, vagyis az Antall-kormány tagjait nem világították át.