|
||
Medgyessy a bizottság
előtt |
||
Fotó: Barakonyi Szabolcs |
Medgyessyt nyílt ülésen hallgatták meg, miután a titokgazdák - a titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár és a belügyminiszter - fölmentették a titoktartás kötelezettsége alól azokban a témákban, amelyekben a bizottság vizsgálódik, vagyis hogy mit tett D-209-es szt-tisztként a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján.
Medgyessy Péter a múltját feltáró
bizottság előtt először
beszervezésének körülményeiről
beszélt. A miniszterelnök elmondta, hogy a
kémelhárítás egyik vezetője 1978-ban
megkereste, és elemző munkát ajánlott neki.
"Azért vállaltam el, mert intellektuális
értékelő munka volt a feladatom,
nemzetbiztonsági kockázatokat kellett kiszűrni a
pénzügyek területén.
Kollégáimról soha nem készítettem
jelentést, ez nem volt feladatom, pusztán
intellektuális munkát végeztem." Medgyessy
ezzel kapcsolatban megismételte, hogy hamisítvány
az a dokumentum, amely a Magyar Nemzetben jelent meg,
és munkatársai politikai
megbízhatóságáról szóló, neki
tulajdonított jelentést tartalmaz. "Sem
személyi, sem szervezeti kapcsolatban nem voltam a belső
elhárítással" - válaszolta Bőhm
András szabad demokrata képviselőnek, amikor
III/III-as csoporttal való kapcsolatáról
kérdezte. Később Medgyessy kijelentette: a
III/II-es osztályon kívül a III-as
Főcsoportfőnökség semmilyen részével
sem volt kapcsolata.
Medgyessy elmondta, nem kényszerítették
együttműködésre a Belügyminisztérium
III/II-es csoportjával, önként vállalta a
munkát. Három kapcsolattartó tisztnek kellett
jelentenie. Személyiségi jogaik védelme
miatt nem árulta el nevüket, csak azt
közölte, hogy egyikük meghalt, ketten pedig civil
munkát végeznek. Medgyessy szóban tett
jelentéseket nekik, melyből a kapcsolattartó
tisztek készítettek írott
összefoglalókat. Medgyessynek csak évente egyszer
kellett írásba foglalnia jelentését, ezt
minden év végén kellett leadnia. Nem tudta
megmondani, hogy mi lett jelentései sorsa, de úgy
gondolja, hogy azok közé az adatok közé
kerültek, melynek alapján a népgazdaság
helyzetét értékelték.
Medgyessy Péter kijelentette, szt-tisztként egyetlen fillért sem keresett. A beszervezését rögzítő dokumentumban ugyan 4600 forintos havi juttatás szerepel, de az akkori törvények szerint az államtól csak egy helyről kaphatott fizetést. Ő pedig a jóval magasabb, 8500 forintos pénzügyminisztériumi juttatást választotta. Balogh László, a bizottság MDF-es elnökének kérdésére viszont elismerte, hogy 1982-ben, szt-tiszti leszerelésekor valóban kapott 10 000 forint tárgyjutalmat, az erről megjelent dokumentum a Magyar Nemzetben hiteles volt. Azt is elisemerte, hogy titkosszolgálati tevékenységéért "rendszertelenül és nem túl sokszor" jutalmakat kapott.
Tiszti kiképzést nem kapott, de beszélgetéseken bizonyos konkrét ügyekre felkészítették. Ilyen felkészítésen vett részt az IMF-csatlakozást célzó tárgyalások előtt is.
Medgyessy elmondta, hogy rendőr-főhadnagyi rangban volt szt-tiszt. Amikor 1982-ben leszerelt, szerinte szokásos módon előléptették, de ennek semmilyen jelentőséget sem tulajdonított. Leszerelése után néhány hónappal kinevezték miniszterhelyettesnek. Ekkor újra megkeresték, vállalna-e további szt-tiszti feladatokat. Ezt visszautasította, és ettől kezdve soha többé nem kapott ajánlatot a titkosszolgálatoktól. Balogh László kérdésére határozottan kijelentette, nem szervezett be senkit szt-tisztnek, ilyen feladata nem volt, hálózatot sem tartott fenn és azt sem tudta, hogy más végez-e hasonló feladatokat a minisztériumban.
Simicskó István fideszes képviselő azt kérdezte Medgyessytől, ha csak elemző munkát végzett, akkor miért kellett ezt szigorúan titkos tiszti állományban megtennie. Medgyessy azt válaszolta, hogy az IMF-csatlakozási tárgyalások titkossága miatt. Elmondta, hogy 1968-ban a szovjetek megakadályozták Magyarország csatlakozását az IMF-hez. Amikor később nyilvánosságra került, hogy újra próbálkozna az ország a csatlakozással, akkor Szűrös Mátyás akkori moszkvai nagykövetnél szovjet küldöttség tiltakozott ez ellen. Ezért Medgyessy szerint titokban kellett a csatlakozást előkészíteni, és a KGB előtti titkolózás miatt volt szükség megbízatása titkosítására.
|
||
Medgyessy válaszol | ||
Fotó: Barakonyi Szabolcs |
Medgyessy büszkén emlékezett, hogy a minisztériumban végzett munkájáért 1982. április 4-én a Munka Érdemrendjének arany fokozatával tüntették ki. A miniszterelnök figyelmeztette a képviselőket, hogy a rendszer és az egyének sikereit szét kell választani. "A rendszer rossz volt, de naivitás lenne azt hinni, hogy teljesen kívülállóként lehetett ebben élni." Hozzátette, hogy a szakmai kihívás miatt vállalta, hogy az egyetem elvégzése után egy állami szervnél, a Pénzügyminisztériumban dolgozzon. Személyes sikerként értékelte, hogy benne volt az IMF-csatlakozást erőltető körben.
Medgyessy arról is beszélt, hogy nem lehet úgy tenni, mintha a rendszerváltás előtti idők nem történtek volna meg. Antall József néhai miniszterelnökre utalva visszakérdezett, hogy ő vajon múzeumigazgatóként nem szolgálta-e ki a rendszert. A megjegyzést az ellenzéki képviselők visszautasították, és arra figyelmeztették Medgyessyt, hogy tegyen különbséget elnyomók és elnyomottak között. Akkori gondolkodásával kapcsolatban a miniszterelnök így fogalmazott: "Nagyon sok emberhez hasonlóan a hetvenes években úgy gondoltam, hogy azt a rendszert meg lehet újítani és lehet belőle jobbat csinálni. Csak a nyolcvanas évek közepén vált nyilvánvalóvá számomra, hogy ez egy megreformálhatatlan rendszer."
|
||
Balogh László, a bizottság elnöke | ||
Fotó: Barakonyi Szabolcs |
Medgyessy úgy érzi, nem tévesztette meg a választókat: "Tudták rólam, hogy a rendszerváltás előtt pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes voltam. Tudták a választók, hogy honnan jövök, ennek tudatában szavaztak rám."
Simicskó István arról is kérdezte Medgyessyt, hogy az ország nemzetközi megítélését szerinte nem rontja-e, hogy kémelhárító volt a miniszterelnök a rendszerváltás előtt. Medgyessy szerint egyáltalán nem érinti ez a tény az ország megítélését. Azzal érvelt, hogy találkozott II. János Pál pápával, az olasz, dán, cseh, szlovák, lengyel, román miniszterelnökökkel, és mindenütt kedvezően fogadták, és egyáltalán nem hozták szóba a kémügyet.
Medgyessy Péter csütörtök délelőtt három órán keresztül állt a múltját vizsgáló bizottság rendelkezésére. A meghallgatás után az ellenzéki képviselők Balogh László elnökkel együtt azt kérték, hogy a miniszterelnök még egyszer, zárt ülésen álljon a képviselők rendelkezésére. Medgyessy azt válaszolta, ha maradt még kérdés, akkor rosszul osztották be az időt a tagok, így is tovább maradt az előre megbeszélt 150 percnél. Annyit ígért csupán, hogy írásban hajlandó válaszolni további kérdésekre. A miniszterelnök távozása után tovább folyt a vita egy újabb meghallgatásról. Körömi Attila (Fidesz) újabb nyílt meghallgatást javasolt, de ez a kormánypártiak szerint fölösleges, és komolytalanná teszi a bizottságot. Medgyessy újabb meghívásához azonban az ellenzékiek szavazata is elegendő. Erről csak jövő hétfőn fog dönteni a testület.