A szabaddemokrata politikus csődbűntett és más bűncselekmények miatt tett feljelentést április 11-én, azonban a Fővárosi Főügyészség a nyomozást megtagadta, és ez ellen élt panasszal a miniszter júniusban.
Magyar Bálint feljelentése szerint W. József, Németországban élő magyar állampolgár közreműködött abban, hogy Németországban élő vendégmunkásoknak, illetve Szerbiában élő személyek útlevelét használják jelentős adó- és tébétartozást felhalmozott cégek fantomizálására. Az országgyűlési képviselő feljelentésének a HVG 2002. április 5-én megjelent Vándorló útlevelek című cikke szolgált alapjául. Ebben a tucatnyi Fidesz közeli cég egy napon történt "fölvásárlásáról" elhíresült Kaya Ibrahim, a Németországban élő török vendégmunkás mellett a cégek adás-vételének egyik új, közvetítői szereplőjeként jelent meg W. József vállalkozó is. Az ügyészség első körben azzal utasította el a nyomozást, hogy a rendelkezésre álló adatokból nem következik, hogy W. József más cégek megvásárlásához útleveleket vagy azok adatait közvetítette volna. Amennyiben föl is merülne csődbűntett vagy adócsalás gyanúja - állt a határozatban -, az már elévült.
Tavaly szeptember 11-én lezárták a nyomozást a tucatnyi fantomcég ügyében, amelynek egyetlen hazai szereplője a Centum Kft. (korábbi nevén Századvég) 1995-ös eladása kapcsán 48 millió forint értékű adócsalással és csődbűntettel gyanúsított Schlecht Csaba. Az ügyészség azonban úgy véli, hogy a Magyar Bálint "beadványában megjelölt új körülmény a nyomozás továbbfolytatására okot adó tényként nem értékelhető."
A nyomozásfelügyeleti főosztály hivatkozik az 1998 óta folyó nyomozást tavaly megszüntetető határozat "részletesen és helytállóan kifejtett jogi indokaira" is.
Arra mai napig nincs válasz, hogy miután a Magyar Hírlap nyilvánosságra hozta a Centum Kft. több mint 50 milliós köztartozását, miközben Polt Péter legfőbb ügyész ennek csupán harmincadrészéről kapott tájékoztatást, tett-e bárki hivatalból lépést a többi, tucatnyi fantomizált cég valós köztartozásának kiderítésére.