Orbán Viktor exminiszterelnök mellett kormányából már hét miniszter, Torgyán József, Gógl Árpád, Stumpf István, Pálinkás József, Katona Kálmán, Turi-Kovács Béla és Vonza András is hozzájárult ahhoz, hogy a rendszerváltás utáni kormánytagok állambiztonsági múltját vizsgáló bizottság a róluk kapott információkat közzétegye.
Orbán első pénzügyminisztere, Járai Zsigmond, aki jelenleg a Magyar Nemzeti Bank elnöke, viszont tiltakozik az ellen, hogy bárki - beleértve az állambiztonsági múlttal foglalkozó parlamenti bizottságot is - bármilyen, személyével kapcsolatos adatot "alkotmány- és törvényellenes módon megszerezzen és/vagy nyilvánosságra hozzon". "Megdöbbentőnek tartom, hogy parlamenti képviselők ilyesmivel foglalkozzanak" - áll a jegybank elnökének közleményében. Hozzáteszi: "Nem kell engem vizsgálgatni, szívesen adok tájékoztatást akár a jelenemről, akár a múltamról."
Járai után Várhegyi Attila egykori kulturális államtitkár is megtiltotta azt, hogy közzétegyenek róla bármilyen adatot. A politikus kijelentette, hogy nincs takargatnivalója, és akkor sem járul hozzá az adatok megjelentetéséhez, ha semmit sem találtak róla, ő ugyanis a bizottság alkotmány- és törvénysértő működése ellen tiltakozik állásfoglalásával. Különösen elítéli Tóth Károly szocialista bizottsági tag eljárását, aki nyilvánosságra hozott különböző adatokat a vizsgálat állásáról. Várhegyi szerint a kormányoldal célja "egyértelműen a nem szocialista, szabad demokrata politikusok lejáratása, besározása csak azért, hogy az állampárti diktatúra szennyesét az akkori szereplők, sőt főszereplők a mai utódok segítségével tisztára moshassák".
Boross Péter egykori miniszterelnök megadta a felhatalmazást a vizsgálóbizottságnak adatainak közzétéléről, csakúgy, mint két volt pénzügyminisztere, Kupa Mihály és Szabó Iván, valamint Kónya Imre volt belügyminiszter, Medgyasszay László és Lukáts Miklós exállamtitkárok, illetve az Antall- és az Orbán-kormányban is államtitkári posztot betöltő Pusztai Erzsébet.
A Horn-kormány valamennyi SZDSZ-es minisztere és államtitkára (Kuncze Gábor, Fodor Gábor, Magyar Bálint, Lotz Károly, Eörsi Mátyás, Kis Zoltán, Kovács Kálmán, Szent-Iványi István, Világosi Gábor, T. Asztalos Ildikó) engedélyezte már a róluk szóló adatok nyilvánosságra hozatalát, valamint az egykori MSZP-s hadügyminiszter, Keleti György is, és Kökény Mihály volt népjóléti miniszter.
Az MSZP elnöke, Kovács László a hét elején kijelentette, hogy szerinte a Horn-kormány összes MSZP-s tagja hozzájárul ahhoz, hogy a Mécs-bizottság közzétegye a róluk talált adatokat. A miniszterek és államtitkárok eddig ezt nem tették meg. Hétfőn a Medgyessy-kormány valamennyi minisztere viszont igen. Az államtitkárok közül már öten szintén igent mondtak, várhatóan a többiek is hamarosan követik példájukat.
Minderre azért van szükség, mert az adatvédelmi ombudsman szerint az adatvédelmi törvénybe ütközik, ha az érintett hozzájárulása nélkül tesz közé adatokat a vizsgálóbizottság. A testületnek összesen 184, rendszerváltás utáni miniszter és államtitkár esetleges állambiztonsági múltját kell megvizsgálnia.
A testület tájékoztatása szerint tíz olyan kormánytagot találtak, akik minden kétséget kizáróan együttműködtek valamelyik III-as ügyosztállyal: öten az Antall (Boross)-kormányban, ketten a Horn-kormányban, négyen az Orbán-kormányban dolgoztak, és egy érintett van a jelenlegi kormányban. Két átfedés van: az egyik érintett az Antall- és az Orbán-kormánynak is tagja volt, a másik érintett pedig (ő valószínűleg Medgyessy Péter miniszterelnök) a Horn-, illetve a Medgyessy-kabinetben is szerepet játszott.