Az irataikba betekintők számához képest kevesen, mindössze 26-an kértek helyreigazítást a személyükre vonatkozó adatokban. Mivel a maradandó értékűnek minősülő iratokból nem törölhető adat, az érintetteknek lehetőségük van arra is, hogy a személyükre vonatkozó iratokat zároltassák. Ilyen kérelem mindössze 15 érkezett a Hivatalhoz. A zárolás az irat keletkezésétől számított 90 évre szól.
Markó György, a Történeti Hivatal elnöke hétfőn mutatta be az intézményben folyó kutatások eredményeiről készült tanulmányok második kötetét. "Olyan időket élünk, amikor egyes politikusok elfelejtik, hogy mit csináltak az előző rendszerben" - fogalmazott az elnök, aki szerint az elmúlt hónapok politikai eseményei bebizonyították, hogy fontos a hivatal működése.
A Történeti Hivatal örzi és dolgozza fel a BM III-as főcsoportfőnökségének iratait. Az 1945. január 1. és 1960. április 1. között végrehajtott internálásra, kényszermunkára, őrizetre és kitelepítésre vonatkozó, korábban a BM-ben tárolt iratokat. A nemzetbiztonsági szolgálatok levéltári anyagait, az átvilágító bírák eljárása során keletkezett iratokat.
Aki a Történeti Hivatal irataiban megfigyelt vagy harmadik személyként szerepelt, a rá vonatkozó adatokat megismerheti, a más személy azonosítására alkalmas adatokat azonban felismerhetetlenné kell tenni. A megfigyelt vagy harmadik személy halálát követően az elhunyt hozzátartozója ismerheti meg a dokumentumokat, kivéve, ha ezt az elhunyt írásban megtiltotta vagy azt törvény kizárja.
A hivatal irataiban szereplő személyek 2004. június 30-át követően kérhetik személyes adataik törlését. A nem minősített személyes adatok, illetve amelyek nyilvánosságra hozatalát törvény nem tiltja vagy korlátozza, az érintett halálát követő harminc év után bárki számára kutathatóvá válnak. Amennyiben a halál ideje ismeretlen, az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születési idő is ismeretlen, a dokumentum keletkezésétől számított hatvan év.