Mécs: széplelkű, de pontatlan az adatvédelmi törvény

Vágólapra másolva!
A volt adatvédelmi biztos szerint a titkosszolgálatok áldozatainak joguk van ahhoz, hogy megismerhessék a róluk készült aktákat, de ez nem jelentheti azt, hogy az adatokat nyilvánosságra is hozhassák. Az Alkotmánybíróság volt elnöke szerint félő, hogy egyfajta bűnbakképzés folyamat indulhat el a társadalomban. Mécs Imre szerint az adatvédelmi törvény nem definiálja például az adat fogalmát. A Fidesz tovább bővítené az átvilágítandók körét.
Vágólapra másolva!

Az állambiztonsági múlt feltárásának korlátozott nyilvánossága mellett érvelt Sólyom László a Soros Alapítvány nemzetközi konferenciájának zárónapján. Az Alkotmánybíróság volt elnöke szerint a társadalomban egyfajta bűnbakképzés folyamata indulhat meg és a kisembereken verik el a port. Az átvilágítandók köre a közhatalmat gyakorlókra, és a politikai közvéleményt feladatszerűen, napi munkájuk során befolyásolókra terjedhet ki. Ezzel a körrel a politikai nyilvánosságban alkalomszerűen megszólalók - tanárok, egyházi személyek - nem vehetők egy kalap alá.

Majtényi László volt adatvédelmi biztos elmondta: Trianon óta az országnak mindig szüksége van egy csoportra, melyet megvetésével sújthat. Egyrészt nyilvánosságra kell hozni a közhatalmat gyakorlók állambiztonsági múltját, ami ebben a személyi körben még csak nem is tekinthető szankciónak. Másrészt a rendszerváltás előtti titkosszolgálatok áldozatainak joguk van ahhoz, hogy maradéktalanul megismerhessék a róluk készült aktákat. Ám ez nem jelentheti azt, hogy a megismert adatokat maradéktalanul nyilvánosságra is hozhassák - mondta.

A volt adatvédelmi biztos szerint egy ilyen úton született sajtóközlés adott esetben akár polgári jogi igényt is megalapozhat. Majtényi László bírálta az átvilágítással kapcsolatos 2000. évi törvénymódosítást, amely parttalanná tette az átvilágítandók körét azzal, hogy abba beemelte többek között a bírókat, ügyészeket, illetve a médiában dolgozókat, rovatvezetői szintig. Így lassan eljutunk oda, hogy még a halőrök, vadőrök átvilágítása is nélkülözhetetlenné válik - jegyezte meg.

Péterfalvy Attila jelenlegi adatvédelmi biztos kifogásolta, hogy az elmúlt hónapok során alkotmányos alapelveket politikai érdekek mentén értelmeztek át. Egyetért azzal, hogy az, akit megfigyeltek, megismerhesse azt, aki őt figyelte, de általánosságban nem ért egyet nyilvánosságra hozatalukkal.

Mécs Imre SZDSZ-es országgyűlési képviselő, a rendszerváltást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság elnöke szerint van egy nagyon széplelkű, de pontatlan, megfoghatatlan adatvédelmi törvényünk, ami ezekkel a dolgokkal babrál. Ez a jogszabály nem definiálja például az adat fogalmát, gyakorlatilag minden adatot személyes adatnak nyilvánít. A bizottság megalakulása, működése azonban alkotmányos - mondta.

Amikor a rendszerváltást követően Antall József miniszterelnök megismerte az elődje által összeállított listát, keserűen megjegyezte: állambiztonsági szempontból az ő pártja a legfertőzöttebb, s ennek nyilvánosságra kerülése a kormányzóképességet veszélyezteti - mondta Mécs. Ismeretei szerint az SZDSZ akkori parlamenti frakciójában négy személy volt érintett - tette hozzá

Ha van hibája az ügynöknevek nyilvánosságra hozataláról szóló országgyűlési törvényjavaslatnak, akkor az az, hogy egy 2000. évi módosítást tekint kiindulási alapnak - mondta Papp Imre, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A jelenleg hatályos törvényben megjelölt átvilágítandó kör nem maradhat változatlan, s az 1996-os törvénymódosításnak megfelelő állapotokat kellene visszaállítani: az Országgyűlés által választott és az Országgyűlés, illetve a köztársasági elnök előtt eskütételre kötelezett személyeket érintette a törvény.

A fideszes Demeter Ervin, az előző kormány polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere szerint politikai konszenzus van a pártok között abban, hogy a politikai közéletben nemkívánatosak a múltban az antidemokratikus erőkkel együttműködők. Az átvilágítandók körét a Fidesz a főpolgármesterrel, a polgármesterekkel és a megyei közgyűlés elnökeivel egészítené ki. Az elítélendő tevékenységek körét illetően figyelembe vennék az egyes érintett személyek státusát a hálózaton belüli hierarchiában.

Demeter szerint a teljes III-as főcsoportfőnökséget vizsgálni kellene, mert az egyes tevékenységek között csak minimális különbség volt. A fideszes politikus bevonná a vizsgálat körébe az 1956-os és 1957-es karhatalmistákat, s az ügynök-jelentéseket olvasó személyeket is, akiket véleménye szerint Horn Gyula múltja, illetve egyes kormánytagok érintettsége miatt hagytak ki az Igazságügyi Minisztérium javaslataiból.

Halmai Gábor alkotmányjogász elmondta: a törvényalkotó eredeti szándéka az volt, hogy a választópolgárok tájékozódhassanak a választáson induló jelöltek múltjáról, és annak ismeretében szavazhassanak. Ez azt jelenti - tette hozzá -, hogy az átvilágítás során érintett közéleti személyek számára adott a lehetőség a pozíciójukról történő lemondásra, ha el szeretnék kerülni múltjuk nyilvánosságra hozatalát.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!