Mind a négy párt aláírta az európai uniós csatlakozással kapcsolatos nyilatkozatot, amely a csatlakozás céljait fogalmazza meg, és az integráció legfontosabb kérdéseit is tartalmazza.
A nyilatkozat szerint az év végéig módosítani kell az alkotmányt az EU-s integráció érdekében, amit majd egy ügydöntő népszavazás követ, hogy az állampolgárok kívánják-e az ország csatlakozását az EU-hoz.
A nyilatkozatban az aláírók deklaráltak azt a célt, hogy a magyar állampolgárok életszínvonala és életminősége belátható időn belül felzárkozzon az európai uniós tagországok átlagához, valamint a kis- és középvállalkozók, mezőgazdasági termelők segítését is.
Orbán Viktor szerint a mostani közalkalmazotti béremelést megközelítő fizetésemelésre lenne szükség a magánszférában, hogy a belépés után radikálisan megemelkedő árak hatására ne essen az életszínvonal. Az előző kormányfő kevesellte a kormány által tervezett 3 százalékos bérfejlesztést. A volt kormányfő csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján a nyilatkozat aláírásával kapcsolatosan megismételte korábbi szavait, melyek szerint két lehetőség van: vagy jól csatlakozunk az Európai Unióhoz, vagy rosszul. Az exkormányfő szerint Magyarország akkor csatlakozik jól, ha előfeltételeik teljesülnek. Ide sorolta a politikus a bérek radikális emelését - a magánszférában is. Ha mindezek nem jelennek meg a költségvetési törvényben, akkor a Fidesz nem szavazza meg az alkotmánymódosítást.
Ha a kormány nem támogatja a földtörvény visszamódosítását, akkor népszavazást kezdeményeznek - jelentette ki Orbán Viktor, aki hozzátette: az ehhez szükséges kétszázezer aláírást két nap alatt össze tudják gyűjteni.
A Magyar Demokrata Fórum szerint az Országgyűlésben képviselt pártok és a kormány közös nyilatkozata Magyarország európai uniós csatlakozásáról minden fontos feltételt tartalmaz, amelyek megteremtése a kormány feladata. Balsai István, az MDF képviselőcsoportjának vezetője a közös nyilatkozat aláírását követően kijelentette, azok az elvek, nemzetpolitikai célok, amelyeket az utóbbi napokban a kormányoldalon kétségbe vontak és az ellenzék kvázi rosszindulatú gáncsoskodásnak tartottak, most szerepelnek a dokumentumban.
Balsai István kijelentette, hogy az aláírt szándékokat a költségvetési törvényben szeretnék viszontlátni, mert szerinte például a 3 százalékos beígért bérfejlesztés nem lesz elegendő az uniós felzárkózáshoz.
Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke az Országgyűlés Europolitikai Nagybizottságának alakuló ülése után elmondta, 2002. december 31-ig módosítani kell az alkotmányt, hogy az EU bővítés menetrendjét tartani lehessen, mert ha ez nem történik meg, Magyarország lemarad a bővítés első köréről.
Medgyessy Péter, aki csak az alakuló ülés elején vett részt, azt mondta, hogy a pártok egymásra vannak utalva, és nem engedhető meg, hogy bármelyikük veszélyeztesse az EU-csatlakozást.
A csatlakozási nyilatkozat aláírását követően az ellenzék által delegált vezetők - köztük Áder János, a Fidesz frakcióvezetője és Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke - nem vettek részt az ülést követő bejelentésen. Ezt Áder János csütörtök délután azzal indokolta, hogy kifogásolták a kormányszóvivő, Gál J. Zoltán viselkedését, aki a bizottsági ülés közben a teremből eltávozva az ott egybegyűlt újságíróknak nyilatkozva arra utalt, hogy ellentmondás alakult ki a Fideszen belül az egyes integrációs kérdések kapcsán.
Balsai István ezzel kapcsolatban közölte: sajnálatosnak tartja, hogy a megállapodás nyilvános aláírása elmaradt amiatt, mert a kormányszóvivő a tárgyalás közben kiment a teremből és újságíróknak "dehonesztáló megjegyzéseket tett ellenzéki politikusokra, tárgyalási magatartásukra". A politikus jelezte: ezért az Országgyűlés elnöke és Kovács László külügyminiszter elnézést kért.