A Pest Megyei Bíróság a május 16-án kihirdetett elsőfokú ítélet után határozatot hozott Tasnádi Péter előzetesének megszüntetéséről, elrendelte a folyamatos rendőrségi őrzés melletti házi őrizetet. Az elsőfokú ítélet szerint a két és fél évet előzetesben töltött Tasnádit négy év hat hónapra ítélték aljas indokból, felbujtóként elkövetett súlyos testi sértés bűntettéért.
A házi őrizetes felügyelésével megbízott rendőrök - a rendőrségi törvény szerint - nem jogosultak intézkedésre, nem figyelmeztethetik a házi őrizetest, hogy túllépte az engedélyezett távollét időtartamát (Tasnádi esetében a heti kétszer 4 óra kimenőt), viszont jelentést kell készíteniük, a jelentést pedig azonnal továbbítani kell a bíróságnak. A szabályszegőt ezután az illetékes bíróság rendbírsággal sújthatja, ez maximum 250 ezer forint lehet, illetve különösen súlyos szabályszegés esetén 500 ezer forintig terjedhet.
Tasnádit a május végi, júniusi szabályszegéseiért először a Pest Megyei Bíróság, majd a Legfőbb Bíróság - miután hatályon kívül helyezte a megyei bíróság határozatát - 100 ezer forint bírsággal sújtotta. A határozat szerint Tasnádi szabályszegései nem tartoznak a különösen súlyos kategóriába. A Legfelsőbb Bíróság határozata azonban szeptember 9-én született, kizárólag a július 15-ig történt szabálysértéseket tartalmazza, és csak néhány esetet említ - mondta az [origo]-nak Tasnádi Péter védője, Szikinger István. Ezek szerint az LB nem tartotta szükségesnek, hogy a július 15. után történt állítólagos kihágásokat is megemlítse - mondta Szikinger, aki csak a sajtóból értesült arról, hogy Tasnádi állítólag több mint 15 alkalommal megszegte a szabályokat. A Legfelsőbb Bíróságnak viszont ebben az esetben - a törvények szerint - a kihágások után azonnal intézkednie kellett volna, nem összegyűjteni az eseteket, majd meghozni az előzetest újra elrendelő határozatot.
A rendőrség a Pest Megyei Bíróságra küldte jelentéseit Tasnádi kihágásairól, melyeket az illetékes Legfelsőbb Bíróságra továbbítottak. A megyei bíróság is úgy tudja, hogy Tasnádi május óta összesen több mint 15 alkalommal szegte meg a szabályokat, e szerint azonban a Legfelsőbb Bíróságnak már több pénzbüntetést is ki kellett volna szabnia. A Legfelsőbb Bíróság nem nyilatkozik arról, hogy a július és szeptember közötti időszakban történt állítólagos kihágások miatt miért nem jártak el azonnal, ahogy azt a törvény előírja, a Tasnádi-ügyről egyáltalán nem nyilatkoznak.
A jogszabályok szerint a házi őrizet a lakhelyelhagyási tilalomnak egy szűkített formája. Nemcsak a várost, hanem az adott lakást sem hagyhatja el, akit házi őrizetbe helyeznek - mondta az [origo]-nak a Pest Megyei Bíróság elnöke, Szelényiné, Roszik Erzsébet. Házi őrizetes csak a bíróság által meghatározott időben, ideig és célból hagyhatja el a lakását. Tasnádi hetente 2 alkalommal, maximum 4 órára, orvosi ellátásra, illetve az ügyei vitele céljából hagyhatta el otthonát, vagyis az üzleti ügyeit is intézhette ez idő alatt. Ha az egyik heti kimenőjén nem használta ki a rendelkezésére álló 4 órát, akkor a megmaradt időt nem adhatta hozzá a következő kimenőjéhez, vagyis nem tehette azt meg, hogy egyszer elmegy 1 órára, következő alkalommal pedig 7 órára, ugyanis ezzel már megszegte volna a házi őrizet szabályait. A Tasnádi őrzésével megbízott rendőröknek mindig követniük kellett az első fokon elítélt férfit, ahogy kilépett a házából. A rózsadombi villába nem léphettek be, és nem követhették Tasnádit azokba az épületekbe sem, ahová útját vette - mondta a megyei bíróság elnöke. Így várta Tasnádit rendőri kíséret az Átrium Hyatt és a Moulin Rouge előtt is.
Tasnádi Péter nem ismeri el, hogy megszegte a házi őrizet szabályait, állítása szerint rendszeresen tartotta a kapcsolatot az elsőfokú ítéletet kimondó bíróval, aki szóban engedélyezte néhány alkalommal a szabályoktól való eltérést - mondta Szkikinger István. Az ügyvéd szerint az sem volt egyértelmű, hogy mi minősül az üzleti ügyek intézésének, mivel - állítása szerint - Tasnádi a Moulin Rouge-ban is üzleti ügyben járt. Szikinger István kifogással élt a Legfelsőbb Bíróságnál az előzetes ismételt elrendelése ellen, ugyanis szerinte még akkor sem lehetett volna letartóztatni Tasnádit, ha folyamatosan megszegte volna a házi őrizet szabályait. Előzetes latartóztatásba ugyanis azokat a vádlottakat helyezik, akiknél a bíróság szerint fennáll a szökés, elrejtőzés, bűnismétlés veszélye. Azért viszont nem lehet valakit megfosztani szabadságától, mert később ér vissza engedélyezett kimenőjéről lakásába.
Tasnádi Pétert aljas indokból, felbujtóként elkövetett súlyos testi sértés bűntettéért első fokon, nem jogerősen 4 év 6 hónapra ítélték, és májusban házi őrizetbe helyezték. Ezt megelőzően két és fél évet már előzetesben töltött.
A Pest Megyei Bíróságon meghozott elsőfokú ítélet óta Tasnádi ügyében nem a megyei bíróság, hanem a Legfelsőbb Bíróság az illetékes, ide kerül ugyanis az ügy, mivel az ügyészség és a védelem is fellebbezést nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróságon egyelőre nincs kitűzve a másodfokú tárgyalás, Szikinger István szerint elképzelhető, hogy idén erre már nem is kerül sor.