A NATO csak bírált, kizárással nem fenyegetőzött

Az [origo] által megkérdezett politikusok szerint a Foreign Affairs című lapban megjelent cikket nem kell túlértékelni, csupán egy bővítés-ellenes véleményről van szó. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter szerint ugyanakkor a figyelmeztetést komolyan kell venni. A NATO-főtitkár szóvivője azt mondja: a cikk szerzője csak a saját véleményét fejthette ki. "Nem vezetünk a NATO-ban bizonyítványt a szövetségesekről" - mondta Yves Brodeur.

Az [origo] által megkérdezett politikusok szerint nyilvánvalóan egy bővítés-ellenes személy cikkéről van szó, amely korántsem tükrözi a hivatalos álláspontot. Elismerték ugyanakkor, hogy Magyarországnak bőven van mit behoznia lemaradásából ahhoz, hogy a NATO által elvárt korszerű hadserege legyen.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter közölte: sem George Robertson NATO-főtitkár, sem a NATO más vezetője nem fenyegetett Magyarország kizárásával. Azt ugyanakkor elismerte, hogy Magyarország szinte semmilyen területen nem teljesítette vállalásait. Ezért a szóban forgó cikk komoly figyelmeztetés lehet, hogy az ország szavahihetősége ne kérdőjeleződjön meg. Ha ugyanis a NATO-ban megrendül a bizalom, akkor az Európai Unióban is megkérdőjeleződik a szavahihetőségünk - mondta az [origo]-nak a miniszter.

Juhász elmondta: az utóbbi időben többször találkozott Robertsonnal, akinek sürgetés volt a hangjában, amikor beszéltek. Szerinte ugyanakkor nem valószínű, hogy a prágai csúcson felmerüljön a kizárás intézményének bevezetése. "A cikkben szereplő kritika nem új információ" - állította Juhász, hozzátéve, a mostani ellenzéknek komolyan kellett volna vennie a figyelmeztetéseket, amikor kormányon volt.

Tóth Tamás külügyi szóvivő az [origo]-nak azt mondta: hivatalosan nem merült fel, hogy ki kellene zárni Magyarországot a NATO-ból. "Az új kormány pontosan azt jelezte, hogy határozottan fel fog lépni az antiszemita megnyilvánulásokkal szemben. Emellett stabilizáló szerepének megerősítését és az amerikai-magyar kapcsolatok elmélyítését ígérte a külügyminiszter" - állította a szóvivő, hozzátéve, hogy Kovács László látogatásának pozitív visszhangja volt. Tóth ugyanakkor elismerte, hogy voltak olyan - nem hivatalos - utalások, miszerint javítani lehetne Magyarország NATO-ban betöltött szerepén.

Keleti György MSZP-s politikus, volt honvédelmi miniszter szerint a csatlakozási tárgyalások során Magyarország csak olyan ígéretet tett, amit azóta is folyamatosan betart. Példaként említette, hogy a GDP-ből legalább 1,81 százalékot kell a honvédelemre fordítani. A jövő évi költségvetésben ennek megfelelően az szerepel, hogy több, mint 300 milliárd forintot kap a Honvédelmi Minisztérium. "Amikor felvettek minket, ez az összeg nem volt több 200 milliárdnál" - állította Keleti. Hozzátette: az általános ígéretek között szerepelt a hadsereg korszerűsítése, a hivatásos állomány jobb ellátása is.

"Amivel bírálatot vívtunk ki, az nem általános ígéret volt" - mondta Keleti az [origo]-nak. Magyarországnak ugyanis konkrét felajánlásokat kellett tennie a kollektív védelem számára. Ennek keretében meghatározott számú alakulatot és korszerű repülőgépeket ígértünk, amelyekkel viszont jelenleg nem rendelkezik az ország. Ugyanígy bírálják a jelenlegi magyar légvédelmi rendszert is, amely szintén korszerűsítésre szorul.

"A NATO alapelve a bővítésnél az volt, hogy olyan országokat vettek fel, amelyek szerepet vállaltak a békepartnerség programban" - közölte a volt miniszter. Vagyis nem NATO-kész hadsereget vártak el, hanem azt, hogy visszafordíthatatlan politikai és gazdasági fejlődést tapasztaljanak az adott országban, és az jó viszonyt ápoljon a szomszéd országokkal - tette hozzá Keleti, aki szerint ezekkel a létező alapfeltételekkel kell záros határidőn belül egy megfelelő hadsereget kialakítani.

A volt honvédelmi miniszter szerint a hadsereg kialakításával van elmaradva Magyarország, és ezért elsősorban az Orbán-kormányt terheli a felelősség. A NATO Juhász Ferenc honvédelmi miniszter és Medgyessy Péter miniszterelnök felé is megfogalmazta aggályait a kormányalakítás után. Juhászt informális úton is tájékoztatták a bírálatokról, amikor bemutatkozott a NATO főtitkárának.

Keleti épp ezért úgy látja, nem véletlen, hogy a hadsereg jövő évi költségvetése 40 milliárd forinttal nőni fog. Szerinte a NATO máris nagyra értékelte, hogy Magyarország komolyan veszi a bírálatokat, és máris látják az új kormány törekvéseit. A HM például több tendert is kiírt a hadsereg korszerűsítése érdekében.

A szocialista politikus szerint az elkövetkezendő 4 év alatt jelentős fejlődés érhető el. A ciklus végére például már csak hivatásos katonákat akarnak foglalkoztatni a hadseregben. Ezzel párhuzamosan pedig jelnetős korszerűsítések várhatók - tette hozzá.

Keleti szerint ugyanakkor a cikket író bírálónak is jobban el kellene mélyülnie a kérdésben. "Magyarországnak stabilizáló szerepe van a térségben. A magyar fegyveres erők számos nemzetközi akcióból kivették már a részüket erejükhöz mérten" - sorolta a politikus, példaként említve pont Magyarország balkáni szerepvállalását, amely a cikk szerzője bírált. Az írásban szereplő más kritikai megjegyzéseket - például a volt kormány állítólagos antiszemita megnyilvánulásait, és a szomszédekkal szembeni követeléseit - sem tartja igaznak Keleti.

A politikus szerint arról van szó, hogy az újabb NATO-bővítés előtt megjelennek olyan vélemények, amelyek a korábban felvett tagországok hiányosságait felnagyítva érvelnek a további bővítés ellen. "A cikkíró valószínűleg nem bővítés-párti" - összegezte véleményét Keleti György.