A NATO csak bírált, kizárással nem fenyegetőzött

Az [origo] által megkérdezett politikusok szerint a Foreign Affairs című lapban megjelent cikket nem kell túlértékelni, csupán egy bővítés-ellenes véleményről van szó. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter szerint ugyanakkor a figyelmeztetést komolyan kell venni. A NATO-főtitkár szóvivője azt mondja: a cikk szerzője csak a saját véleményét fejthette ki. "Nem vezetünk a NATO-ban bizonyítványt a szövetségesekről" - mondta Yves Brodeur.

Simicskó István, a Fidesz biztonságpolitikai kabinetjének vezetője az [origo]-nak azt mondta: megdöbbentő, alaptalan vádaskodás a tanulmány nagy része. Szerinte a szerző nem ismeri a magyarországi viszonyokat, térben és időben eltévedt.

A Magyarország balkáni szerepvállalását kritizáló állítások sem megalapozottak, a politikus szerint ugyanis példaértékű volt az ország szerepvállalása, sokszor nagyobb feladatot is elvállalat a magyar hadsereg, mint ami az országtól elvárható lett volna. A cikkben emlegetett extraterritoriális megnyilvánulás a fideszes politikus szerint a státusztörvény félreértelmezése lehet.

Magyarország NATO-beli kötelezettségvállalásaival kapcsolatban azt mondta, hogy valóban vannak a régi NATO-tagokhoz képest elmaradásaink, de ötven évnyi lemaradást nem lehet három év alatt behozni. A beindított haderőreform keretében ugyanakkor már megkezdődött a hadsereg fejlesztése, a felzárkózás a többi NATO-országhoz. Az ellenzéki képviselő szerint néhány kérdésben az ország ugyan túlvállalta magát, de minden tagjelölt ezt teszi. Ráadásul az észak-atlanti szövetség szerepe is állandóan változik, így a tagországokkal szembeni elvárások is. Sokszor még a NATO vezetői sem tudják, milyen irányba kellene fejleszteni a szervezetet.

Simicskó István úgy véli, a cikk hátterében az állhat, hogy az Egyesült Államokban komoly belpolitikai viták zajlanak a prágai NATO-csúcs előtt, ahol az újabb kelet-európai bővítés lesz a téma. A bővítés ellenzőinek lehet érdeke egy ilyen tanulmány megjelentetése - véli a képviselő.

Eörsi Mátyás (SZDSZ), a külügyi bizottság tagja szerint is túlzásokat tartalmaz az amerikai szakértő írása. Az ugyanakkor tény, hogy Magyarország nem teljesítette a belépéskor vállalt kötelezettségei egy részét - mondja. A csatlakozást közvetlenül megelőző utolsó tárgyalásokon az ország már csak reális, teljesíthető kötelezettségeket vállalt magára, de még ezek sem valósultak meg - állítja Eörsi.

A belépés előtt Magyarország a térség egyik legstabilabb állama volt, alapszerződést kötött több szomszédjával is. Később azonban a státusztörvény hatályba lépése feszültséget teremtett, instabillá tette a térséget. Ez állhat a mostani bírálat hátterében, bár Eörsi szerint túlértékelték a státusztörvény jelentőségét. Az is jelentős túlzás a szabad demokorata képviselő szerint, hogy az bármiben is befolyásolná a NATO védelmi képességeit, hogy Magyarország mennyiben teljesíti vállalásait.