2002 legfontosabb belpolitikai eseményei

 

Februárban vádat emelt az ügyészség Szabadi Béla volt földművelésügyi politikai államtitkár ellen: hűtlen kezeléssel, sikkasztással, csalással vádolták az egykori kisgazda politikust. Szabadi akár 12 évet is kaphat a vádirat alapján. Ráadásul a vádat azóta kiterjesztették, újabb bűncselekményekkal vádolták meg.

Februárban megkezdődött a választási kampány. Az MSZP bemutatta árnyékkormánya néhány tagját. A tervezett kabinet névsorát azonban még a választások után sem hozzák azonnal nyilvánosságra. Ezt azzal indokolták, hogy a Fidesz retorziójától tartva többen nem vállalják a nyilvánosságot.

Még ebben a hónapban nyomozás indult Medgyessy Péter lobbiügyében. A rendőrség azt próbálta kideríteni, hogy lobbizott-e a jelenlegi kormányfő az V. kerületi önkormányzatnál a Gresham-palota eladása érdekében.

A parlamentben érezhetővé vált a választások előtti feszült hangulat. A kormánypárti padsorokból állítólag lehazaárulózták az MSZP-t. A szocialisták kivonultak az Országgyűlés üléséről, és bejelentették: mivel a Fidesz nem kért bocsánatot, a választások előtt már nem is vesznek részt a parlamenti munkában. A kormányoldal ezután bejelentette, hogy a kétharmados többséget igénylő médiatörvény módosítását tűzik napirendre azon az ülésen, amiről az MSZP távol akar maradni. Ezután az MSZP is részt vett a választások előtti utolsó parlamenti ülésen.

Februárban megvertek egy XIII. kerületi MIÉP-es képviselőjelöltet. Az ügy komoly visszhangot kapott: a MIÉP és a Fidesz vezetői nyíltan az MSZP-t vádolták a támadással, bár ezt bizonyítani nem tudták. Kövér László furkósbot-kampánynak nevezte az ügyet. Az MSZP tagadta, hogy bármi köze lett volna a támadáshoz.

Orbán Viktort a bostoni Tuft's egyetemen díszdoktorrá avatták. A kormányfő egy 32 millió forintért bérelt különgéppel utazott Bostonba. A sajtó nagy része és az akkori ellenzék bírálta a drága utazást.

A Független Kisgazdapárt eközben eladta Belgrád rakparti székházát, hogy kampányához pénzt biztosítson. A szerződésből hónapokig tartó vita lett. Szeremley Huba - akkor még kisgazda szimpatizáns vállalkozó - elsősorban azért adott hitelt a pártnak, hogy a kampányt támogassa. Később azonban a kisgazdák sem a pénzt nem tudták visszafizetni, sem az épületet nem akarták átadni. A jogi huzavona azóta sem fejeződött be, bár az már bebizonyosodott, hogy a székháztól kénytelen lesz megválni az FKGP.

Orbán Viktort a bostoni út melletti belpolitikai támadásokon kívül külpolitikai bírálat is érte. Felszólította Csehországot és Szlovákiát, hogy helyezze hatályon kívül a Benes-dektrétumokat. A két ország belpolitikájába való beavatkozásként értékelte a nyilatkozatot. Emiatt elmaradt a visegrádi országok tervezett találkozója, Magyarország viszonya megromlott Csehországgal és Szlovákiával is. Emellett a magyar ellenzék is támadta Orbánt az ügyben.

A tárgyalások többszöri elnapolása után jogerős ítéletet hozott a Legfelsőbb Bíróság Tánczos Gábor ügyében. A fiatalembert bűnösnek mondták ki, és 13 évre ítélték egy kislány megöléséért.

Februárban megnyílt a Terror Háza. A múzeum már a megnyítása előtt is politikai vihart kavart. Az átalakított épülethez egy pengefalat is felhúztak, a szükséges engedélyek nélkül. Az akkor ellenzéki irányítású Városháza utólagosan sem adott engedélyt a pengefalhoz, a múzeum ezt politikai támadásként értékelte. A megnyitót hatalmas tömegdemonstráció kísárte, amelyhez csatlakoztak a MIÉP tüntetésről érkező szélsőjobboldali csoportok is. Ezután nagy vita alakult ki arról, hogy sokan összemosták az Orbán Viktor beszédével kezdődő megnyitót a MIÉP rendezvényével. A kampány egyik eleme volt ugyanis, hogy az akkaori ellenzék szerint közeledett egymáshoz a Fidesz és a Csurka-féle szélsőjobboldali párt.