Magáncégek fizetnék a balatoni vízpótlást

Elképzelhető, hogy a balatoni idegenforgalomban érdekelt cégek finanszírozzák a balatoni vízpótlást sokmilliárdos költségét. A tervek szerint a Mura-Dráva térségből vezetnének vizet a tóba. A rábai vízpótláshoz hasonlóan ezt a megoldást is ellenzik a környezetvédők.

A mélypontot jelentő 37 centiméterről 56 centiméterre emelkedett augusztus óta a Balaton vízszintje - ezek vízmérceadatok, a tó átlagos vízmélysége kb. három méter. A hó olvadásával további növekedés várható, de a következő nyáron még sekélyebb lesz a tó a kívánatosnál, ezért változatlanul napirenden van a tó vízpótlása. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium legkésőbb március végéig kidolgozza javaslatát - mondta Őri István közigazgatási államtitkár.

A szakértők két terv megvalósítását mérlegelik: a már ismertetett rábai mellett előtérbe került a korábban másodiknak rangsorolt Mura-Dráva vízpótlás. A szlovén-horvát határfolyók parti szűrésű kútjaiból emelnék ki a vizet, amely egy közel 100 kilométer hosszú csővezetéken jutna a tóba. A szennyeződések megakadályozására egy víztisztító is épülne. Bár a Dráva-Mura vízpótlás összköltsége az előzetes becslések szerint minimum 15 milliárd forint, ötször annyi, mint a rábai, ennek megvalósítása látszik könnyebbnek. Ennek oka, hogy ezt a tervet magántőkéből finanszíroznák. A pénzt a balatoni idegenforgalmi cégek biztosítanák, hiszen számukra létfontosságú, hogy a tó vízszintje ne ingadozzon, ne iszaptenger fogadja a turistákat. A murai vízkivételhez szükség van Szlovénia és Horvátország hozzájárulására, ezügyben hamarosan kezdődnek az egyeztetések.

Gondot jelent, hogy a Balatoni Fejlesztési tanács változatlanul a rábai vízpótlást támogatja. A rábai vízpótlást azonban elutasították a zöldek, és egyes vízügyi szakemberek is. A magyar Környezetvédők Társasága minden balatoni vízpótlási tervet kockázatosnak, feleslegesnek tart. A Balaton vízpótlása ügyében a végső szót a kormánynak kell kimondania.