A jelenlegi 2400 mellett további két-háromszáz katolikus papra lenne szükség a feladatok megfelelő ellátásához - mondta a Magyar Hírlap kérdésére Bosák Nándor püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) alelnöke, a hivatásgondozással foglalkozó bizottság vezetője. Főleg vidéken nem ritka az, hogy egyetlen lelkipásztornak 8-10 faluban kell ellátnia a szolgálatot. A püspök szerint a lelkipásztori feladatok átszervezése lehet a paphiány megoldása, méghozzá úgy, hogy a világi híveknek - családos nőknek és férfiaknak egyaránt - egyre aktívabb szerepet szánnának az egyház életében. Ez a II. Vatikáni Zsinat céljai között is szerepelt.
A paphiányt az sem pótolja, hogy az elmúlt két évtizedben megduplázódott a kispapok száma. A katolikus papok átlagéletkora ugyanis 55 év, ezzel szemben a református és az evangélikus egyházak lelkészeivel, akik átlagosan húsz évvel fiatalabbak. A pappá szentelésig hat évet kell eltölteni bentlakásos intézetben, ahol a teológia egyetemi szintű oktatása mellett lelki képzés, személyiségformálás is folyik - mondta Bosák Nándor. A hat év arra is szolgál, hogy a jelölt megismerje önmagát, a papi életformát, és szabadon tisztázza belső elkötelezettségét. Ezért természetesnek mondható, hogy a jelentkezők 30-35 százalékából végül is nem lesz felszentelt pap - vélekedett a püspök.
Míg a katolikus egyház paphiánnyal küzd, addig a református egyházban inkább "túltermelés" van - tudta meg a lap Szabó Istvántól, a Dunamelléki Egyházkerület még be nem iktatott új püspökétől. Nálunk inkább az jelent gondot, hogy sok az anyagi értelemben erőtlen gyülekezet, melyek nem képesek eltartani egy lelkészcsaládot - mutatott rá.
Az evangélikus egyház az elmúlt évtizedre jellemző komoly lelkészhiány után már nem panaszkodhat. Az északi püspökségben például egyetlen betöltetlen állás sincsen. Az evangélikus lelkipásztorok kétharmada nem több 35 évesnél, több mint 30 százalékuk nő, s ez az arány folyamatosan emelkedik.