Állami fegyőrök dolgoznának a magánbörtönökben

A magánbörtönök építésére vonatkozó minisztériumi tervek nem jelentik azt, hogy egyúttal a rabokat is magáncégek felügyelnék. A magántőke bevonására azért van szükség, mert a nagy összegeket felemésztő börtönök kivitelezése így nem jelent azonnali terhet az államnak. Az Igazságügyi Minisztérium tervei szerint két 700-700 fős új börtön épülne, a szakember szerint azonban ezzel sem fog megszűnni a túlzsúfoltság.

Az Igazságügyi Minisztérium tervei szerint magántőke bevonásával építenének meg két újabb hazai börtönt. Az új intézmények egyenként 700 fő számára biztosítanának helyet, és ezzel enyhíteni lehetne a börtönök túlzsúfoltságán. A minisztérium sajtóosztályán közölték, a tervek szerint magáncégek építenék fel az új börtönöket, amelyeket később az állam lízingelne, vagy bérelne. A tárcánál jelenleg egy munkacsoport foglalkozik az új börtönök építésével, a kivitelezés tervezett időpontját azonban egyelőre nem lehet tudni.

A magáncégek már most is moshatnak a rabokra

A sajtóosztályon az [origo]-nak elmondták, az elképzelés semmiképpen sem jelenti azt, hogy a magánvállalkozások részt vennének az intézmények üzemeltetésében, a rabok őrzésében, szállításában is. Arra ugyanakkor már most van lehetőség, hogy külső cégek lássák el az étkeztetéssel, mosással vagy éppen takarítással kapcsolatos feladatokat.

A tárca további részleteket nem tudott közölni a magánbörtönök építéséről, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság (BVOP) munkatársától azonban megtudtuk: a minisztérium elképzelése nem új, ugyanis már korábban felmerült, hogy külső vállalkozásokat is bevonjanak az intézetek építésébe.

A magánbörtön az állam zsebét kíméli

Tomsics József, a BVOP műszaki osztályának megbízott vezetője az [origo]-nak elmondta, jelenleg 160 százalékos telítettséggel működnek a hazai büntetés-végrehajtási intézetek, ezért nagy szükség lenne új börtönökre. Az építkezés azonban hatalmas összegeket emészt fel, ezért költségkímélőbb megoldás, ha külső cégek végzik el a kivitelezést.

Tavasszal fogják például átadni az új - több száz főre tervezett - veszprémi börtönt, ahol egyetlen férőhely kialakítása is 12 millió forintba került. Az osztályvezető szerint ezért jó megoldás lehet a magántőke bevonása, ezzel ugyanis csökkenteni lehet az államra háruló azonnali költségeket.

Tomsics szerint a külföldi - elsősorban kanadai - tapasztalatok alapján két megoldás van a külső forrás bevonására. Az egyik lehetőség, ha magánvállalkozás építi fel az intézményt, amelyet később lízingel az állam. A lízing-időszak végével a börtön az állam tulajdonába kerül. A másik megoldás, ha az állam kölcsönből építi fel a börtönt, és törleszti a részleteket - tette hozzá Tomsics.

A magánőrzéssel megrendülne a hazai büntetés-végrehajtás

Az osztályvezető szerint az intézmények építésébe és fenntartásába beszállhatnak ugyan magánvállalkozások, de az elítéltek őrzésével kapcsolatos feladatok még hosszú ideig az állam hatáskörébe fognak tartozni. Tomsics úgy tudja, Európában csak Angliában van olyan intézmény, ahol magáncégek felügyelik a rabokat, tehát még külföldön sem terjedt el túlságosan ez az őrzési módszer.

Az osztályvezető szerint alapjaiban rázná meg a hazai büntetés-végrehajtási rendszert, ha nem az állam látná el a hatósági feladatokat. (Az [origo] a szegedi Csillag börtön egykori munkatársától, a hazai börtönök történetét kutató Oláh Miklóstól úgy értesült, hogy utoljára a múlt század első felében fordult elő, hogy külső szervezetekre bízták az elítéltek őrzését. Volt olyan női börtön, ahol például apácák felügyelték a rabokat.)

Az [origo] felvetésére az osztályvezető elmondta, az, hogy magántőkével épül fel egy intézmény, még nem jelenti azt, hogy a vállalkozásnak érdekében állna, hogy minél több rab kerüljön börtönbe. Tomsics szerint a börtönöket ugyanis állami garanciával építenék, ezért a cégeket nem érné kár, ha csökkenne az elítéltek száma.

Továbbra sem maradnak üresek a cellák

Az osztályvezető hozzátette: ma Magyarországon nem fenyeget a veszély, hogy üresek maradnának a börtönök cellái. Már csak azért sem, mert a 2005 elejétől hatályos jogszabályok szerint a jelenleg előzetesbe kerülő személyek nagy részét is a büntetés-végrehajtási intézetekbe fogják szállítani.

Az osztályvezető információi szerint az új börtönök hazánk észak-keleti és észak-nyugati részén épülnének fel, ezeken a területeken ugyanis különösen gondot okoz a büntetés-végrehajtási intézetek hiánya. Tomsics szerint a hazai intézetekben tapasztalható túlzsúfoltságot az új intézmények sem fogják megszüntetni, legfeljebb enyhítenek a helyzeten.