Kemény büntetés jár majd a megkülönböztetésért

Hatékony, visszatartó erejű erejű szankciók, a bizonyítási kötelezettség megfordítása, külön közjogi testület felállítása a hátrányos megkülönböztetés ellen - többek között ezek az elemek is szerepelnek a kormány antidiszkriminációs törvénytervezetében. A javaslat a tervek szerint áprilisban kerül a kormány elé és júniusban tárgyalnák az Országgyűlésben.

Bár a magyar jogrendszer mind az egyenlő bánásmódra, mind az esélyegyenlőségre vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, ezek nem alkotnak önálló rendszert és a diszkrimináció tilalmának kimondásán túl nem tartalmaznak hatékony szankciókat, valamint hiányoznak a végrehajtást lehetővé tevő jogi eszközök és intézmények - olvasható az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény koncepciójában. A javaslat tiltaná a faj, a szín, a nemzetiség, a nyelv, a fogyatékos állapot, az egészségi állapot, a vallás, a politikai vagy más vélemény, a nem, a szexuális irányultság, az életkor, a társadalmi származás, a születési, vagyoni helyzet vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel alapján történő diszkriminációt. Az új szabályozás szerint a zaklatás is hátrányos megkülönböztetésnek minősülne.

A törvényjavaslat bátorítaná a diszkrimináció áldozatait, hogy lépjenek fel a jogorvoslattal a diszkriminálóval szemben. Közismert, hogy a hátrányos megkülönböztetés áldozatai gyakran azért nem lépnek fel jogi úton a jogsérelem okozójával szemben, mert félnek a jogsértő esetleges megtorló intézkedéseitől, bosszújától. Ezért az esetleges megtorló intézkedéseket ugyanúgy büntetné a tervezetet, mint magát a hátrányos megkülönböztetést.

A törvényben foglaltak érvényesítésére a koncepció két megoldást vázol fel: az egyik megoldás szerint az ombudsman feladat és hatókörét terjesztik ki, vagy pedig egy új intézményt hoznak létre. Ez a négy tagból és elnökből álló Egyenlő Bánásmód Bizottsága, akiket a köztársasági elnök nevezne ki. A testület fő feladata az egyéni jogérvényesítés támogatása és az esélyegyenlőség általános elősegítése. Ennek érdekében vizsgálatokat folytathatna és ajánlásokat tehetne.

A hagyományos bizonyítási kötöttségeket a tervezet az EU-s alapelveknek megfelelően megfordítja: nem a diszkrimináció áldozatának kell bizonyítania, hogy hátrányosan megkülönböztetés érte, hanem a jogsértőnek kell ezt az állítást megcáfolnia. A kártérítés mellett a tervezet lehetőséget adna pénzbírság kiszabására is, amely 50 ezer és 3 millió forintig terjedhet. Komoly visszatartó ereje lehet annak, hogy súlyos esetekben jogerősen elmarasztalt gazdasági és társadalmi szervezetek a jogsértés megállapításától számítva három évig nem részesülhetnének állami támogatásokban, megrendelésekben, illetve nem vehetnének rész közbeszrzési pályázaton.

Korábban sokszor előfordult, hogy egy nyilvános szórakozóhelyre vagy rendezvényre különböző okokra hivatkozva nem engedtek be romákat vagy feketéket. A tervezet szerint az első esetben pénzbüntetéssel sújtanák (500 ezer forintig terjedően) a létesítmény vezetőjét, illetve a rendezvény szervezőjét, másodjára a jegyző elrendelheti a működési engedély visszavonását. Tilos lesz - deklarálja a törvénytervezet - az oktatási intézményekben az oda felvett tanulók hovatartozásuk szerinti elkülönítése, külön osztályba sorolása. Így a roma gyerekeket nem lehet elszeparálni a többi diáktól, mint ahogy Jászladányban tették.

Az előző kormányzat két éve felállított egy tárcaközi bizottságot az Igazságügyi Minisztérium vezetésével, hogy vizsgálja meg szükség van-e egy önálló antidiszkriminációs törvény alkotására. A tárcaközi bizottság működése az önálló antidiszkriminációs jogszabály készítése szempontjából nem vezetett eredményre, mivel úgy ítélték meg, hogy nincs szükség külön szabályozásra.