Minden hetedik-nyolcadik vádlottat valamilyen közrend elleni bűncselekményért ítélik el - ide tartoznak egyebek mellett a garázdaság, az okirat-hamisítás, a lőfegyverrel és robbanóanyaggal való visszaélés, valamint a kábítószer-bűncselekmények - ez derül ki Vavró Istvánnak, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri főtanácsadójának tanulmányából. A bíróság ilyen jogsértések miatt 1991 és 2000 között mintegy százezer felnőttet marasztalt el, a rendőrség adatai szerint azonban csaknem félmillió hasonló bűncselekmény vált ismertté. A két szám közötti nagy különbség magyarázata részben az, hogy az elkövető kilétét nem sikerült felderíteni, ugyanakkor egy-egy személyt több eset miatt is felelősségre vonhattak - írja a Népszabadság.
Tíz év alatt háromezerről csaknem 17 ezerre nőtt a közrend elleni bűncselekmények miatt elítéltek száma, ezen belül 11-ről 1057-re emelkedett a kábítószerrel visszaélés miatt elítélteké. 2000-ben körülbelül 3500 drogokkal kapcsolatos bűncselekmény vált ismertté, 2001-ben pedig már 4300 ilyen esetet regisztráltak. Szakértők ugyanakkor száz- és háromszázezer közé teszik a kábítószer-fogyasztók számát, míg például 1999-ben 12 ezer körüli drogbeteget tartottak nyilván.
A közrend elleni bűncselekményeken belül csaknem minden második eset garázdaság volt, és itt a legmagasabb a büntetett előéletűek aránya: az összesen 44 és fél ezer elítélt több mint negyven százaléka visszaeső. A bűnügyi statisztika 1991 és 2000 között valamivel több mint hatvanezer garázdaságról ad számot, az elkövetők többségét tehát sikerült felderíteni és felelősségre vonni. A bíróságok meglepően enyhén ítélték meg az okirat-hamisítást: közokirattal elkövetett bűncselekmény esetén a végrehajtható börtönbüntetés aránya a vizsgált időszak átlagában hat százalék alatt maradt, míg magánokirat-hamisítás esetén fél százalék körül alakult.